A dollármilliós produkciókat elveszítjük?

2008.05.27. 14:32
Nem lesz több vita az uniós egyeztetéssel kialakult filmtörvény elfogadása körül a parlamentben, mert senki nem adott be módosító indítványt. Az MSZP-s képviselő azt kéri, hogy június első harmadában hozzák meg a döntést, mert akkor június 9-ig el lehet fogadni ezt a jogszabályt, és a következő fél évben nem maradnak a Magyarországon készült filmek közvetett és közvetlen támogatás nélkül.

Csák Ferenc oktatási államtitkár expozéjában kiemelte, hogy a magyar filmtámogatási program tavaly év végén lejárt, és a törvényt néhány ponton módosítani kell ahhoz, hogy a program megkapja az Európai Bizottság jóváhagyását. Az Országgyűlés 2003. decemberében egyhangúlag fogadta el a mozgóképről szóló törvényt, ami 2004. április 1-jén lépett hatályba, de 2007. december 31-én lejárt. Egy éven át tartó egyeztetés után a parlament elfogadása is kell az uniós jóváhagyáshoz.

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságával történt egyeztetések eredményeként a módosítás alapvetően három kérdéskörben javasol változtatásokat a hatályos rendszerhez képest. Az állami támogatásra való jogosultság szempontjából a kulturális tartalmi követelmények érvényesülését kérte, ösztönözte a minél magasabb arányú magyarországi filmgyártást, és módosítja az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság állami támogatásra való jogosultságát.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az indítvány elfogadása nélkül Magyarországnak nem lenne jóváhagyott filmtámogatási programja, ez pedig kizárná valamennyi állami támogatási forma alkalmazását a magyar filmszakma és filmipar számára.

A szocialista Jánosi György válaszként kiemelte, hogy a 2004-től hatályos jogszabály komoly előnyöket teremtett a magyar filmipar számára és várható volt, hogy más országok, amelyeknek érdekeit ez sérti, panaszt tesznek az Európai Uniónál. Az unió azt jelezte, hogy június első harmadában hozza meg döntését, és ha a parlament jól dolgozik, akkor június 9-ig el lehet fogadni ezt a jogszabályt. Jánosi György szerint ez azért fontos, mert január óta nem adhatnak pénzt a magyar filmeknek vagy koprodukcióknak. Valójában a produkciók decemberig nevezhettek, tehát ez eddig nem volt hátrány.

Jánosi hangsúlyozta, hogy a jövőben csak olyan filmeknek lehet támogatást adni, amik meghatározott kulturális követelményeknek megfelelnek. A javaslat a Németországból vagy Angliából ismert pontszámítási rendszert próbálja beemelni a törvénybe. A jövőben a támogatásból kizárt filmek aránya az egészből 15-20 százalék. Ez körülbelül 300 millió forintos kiadáscsökkenést jelent.

A képviselő szólt arról, hogy korábban a filmek 500 millió forintos gyártási költségig kaphattak támogatást, ezt az összeget az unió javaslata alapján a magyarországi, magyar filmek esetében 237 millió forintra, míg a koprodukcióban készülő filmeknél 467 millió forintra csökkentenék. Hozzátette, hogy a magyar filmek átlagos gyártási költsége 230 millió forint körül mozgott az elmúlt években.

Jánosi György szerint bizonyos szempontból még nyerhet is a filmipar, mert speciális esetekben megengedi az unió, az eltérést attól az általános szabálytól, hogy csak 50 százalékban fedezhesse a támogatás a filmek költségeit. Az alacsony költségvetésű, illetve az úgynevezett "nehéz" filmeknél ez a támogatási arány akár 90 vagy 100 százalék is lehet.

Halász János (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy problémák vannak a Magyar Mozgókép Alapítvány működése körül.

Szerinte félő az is, hogy több olyan produkció nem jön Magyarországra, amely korábban dollármilliókat költött el itt.

Csapody Miklós (MDF) megkérdezte: vajon az EU-nak kellett megmondania, hogy támogatni csak a kulturális értékeket szabad? Megjegyezte, hogy ez a törvénymódosítás egyik alapja. Véleménye szerint a magyar filmgyártást szabályozó törvényben sokkal erőteljesebb védelemben kellene részesíteni a magyar műalkotásokat, ezek megszületését jobban támogató törvényszövegre lenne szükség.

Jánosi György (MSZP) kiemelte: az unió megengedi, hogy külön kiemelten támogathassunk filmeket, például a nehéz filmeket, melyek különösen fontos társadalmi problémákat feszegetnek. Hozzátette: a filmgyártás terén várható kismértékű csökkenés a közvetett támogatások tekintetében.

Bókay Endre (MSZP) arra figyelmeztetett, hogy ha ezt a törvényt nem fogadja el a parlament, akkor semmiféle támogatást nem kap a magyarországi filmgyártás.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát, és mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vita nem lesz.