Hogy lesz művészfilm a Terminátor?

2008.02.22. 08:00
A december 31-én lejárt magyar adókedvezményes filmtámogatásról újabb tárgyalásra várják Brüsszelbe a magyar képviseletet. Kérdés, hogy sikerül-e olyan megúszós kulturális pontrendszert átvinnünk, mint két éve a németeknek, akik hollywoodi filmeket is több millió euróval támogathatnak nemzeti identitásra hivatkozva már akkor is, ha a filmben fél percig legel egy fekete-erdei faluban öt tehén. Meg tudjuk-e tartani szélesebb körnek a 20 százalékot? Elég rémisztő-e, hogy a Korda stúdió építésének leállítását helyezi kilátásba Demján Sándor?

"Mivel még a tárgyalások folynak a filmtámogatás új szabályrendszeréről, több változatot küldtünk ki Brüsszelbe - mondta Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályának helyettes vezetője, hol tart a magyar filmtámogatás programjának EU-s átvizsgálása. A brüsszeli vizsgabiztosok nem találták megfelelőnek a 20 százalékos adókedvezményes támogatás kulturális indokait, így december 31-én nem hosszabbították meg a filmtörvény mandátumát, helyette meghatározatlan ideig felfüggesztették a támogatást. - Egy-másfél héten belül lesz 6-8-10 szem között a következő megbeszélésünk Brüsszelben. Schneider Márta szakállamititkár fog dönteni arról, hogy itt kik lesznek magyar részről, de a pontos időpont sincs még meg." Több kulturális tesztverzió is szerepelt az újabb beadványban, "csak hát most még megy ez a húzd meg, ereszd el-dolog'".

"Három tervezetet küldött ki a minisztérium - erősítette meg Tamás Kriszta, a filmiroda jogi képviselője is, mit tesznek meg a magyar filmiparba érkező milliók megmentésére, ugyanis azzal, hogy a magyar produkciós céggel rendelkező magyar és külföldi filmek itt elköltött pénzének húsz százalékát visszatérítették, ezt ösztönözték. 2004-ben a filmtörvény megalkotásának évében még 632 millió forintról adtak igazolást, 2007-ben 5,6 milliárd forintot írtak jóvá itthoni költésre. "Már novemberben lehetett sejteni, hogy felfüggesztik a támogatás osztását, vagyis hogy év végéig nem fejeződnek be a tárgyalások" - tette még hozzá, bár azt is hangsúlyozta, hogy a filmiroda a pályázati leadási határidőt 2007. december 31-re előrehozta, így még fél évig biztos nem akad meg a közvetlen mellett a közvetett támogatás sem.

Év közepén kezdett a pénzügyminisztérium tárgyalni az oktatásüggyel karöltve a filmtörvény újabb változatának EU-s engedélyeztetéséről, bár az első változatról már a csatlakozáskor kiderült, hogy csak 2007. december 31-ig érvényes. Hogy miért húzódtak el mégis a tárgyalások? Volt, aki szerint a magyar kormány alkudozott rosszul, volt, aki szerint a magyar filmes szakma alkalmatlan egy pályázat kitöltésére. Az okokról névvel már kevesebben nyilatkoztak. Kézdi-Kovács Zsolt, aki az európai filmtámogató ügynökségek szervezete, az EFADs megbeszélésén volt a Berlinalén, ezekkel a feltételezésekkel nem is értett egyet: "A magyar kulturális pontrendszer nem felelt meg annak, amit a Cinema Communication (az Európai Bizottság 2001-es filmes közleménye) is előír. Ez a szabályzat, bár kimondatlanul, de azt akarja elkerülni, hogy a nem európai filmek az európai adófizetők pénzéből kapjanak támogatást, illetve hogy az elmaradt ipari infrastruktúra vagy ipari termékek tulajdonosai és a producerek üzleti vállalkozásai kulturális támogatást kapjanak."

Stúdiók és Terminátor 4 kulturális alapon?

Eszerint a hollywoodi produkciók és ipari létesítmények kulturális támogatását nehezítenék. "Kérdőjelessé vált, hogy a beruházás egyáltalán folytatódik-e" - nyilatkozta ezzel egybevágóan Demján Sándor, az etyeki Korda stúdió kivitelezője a február 14-én megjelent Figyelő-cikkben, amit csütörtökön a Blikk is átvett Andy Vajna kiszáll címmel. "Nem értjük, honnan vette a bulvársajtó ezt a következtetést. A stúdióval kapcsolatosan bármifajta további lépés annak a függvénye, hogy a magyar államnak sikerül-e megvédeni a 20 százalék adókedvezményt - mondta Krisán László, a Korda Filmstúdió vezérigazgatója. - Minden további döntés annak függvényében kell hogy megvalósuljon, hogy a külföldi produkcióknak vonzó marad-e Magyarország. Van négy kész stúdió, egy óriási műhely, és kiegészítő épületek, a kivitelezési tevékenység most is folyik: a második, következő fázisban stúdióépítés is zajlik, és további stúdió előkészítése." Épp most rendeltek meg egyébként harmincmillió forintért szünetmentes áramellátást szolgáló eszközöket.

"Az érdeklődés folyamatos, tárgyalások is folynak" - mondta még a forgatási munkákról, de további részleteket nem árult el. Információink szerint a támogatás féléves engedményes meghosszabbítása alatt azonban üresen áll a komplexum, hisz a Terminátor 4-et, amit most tavasszal forgattak volna, nagyobb kedvezményekkel elcsábították Új-Mexikóba. Eddig a Hellboy 2 forgott csak le itt, és a következő külföldi filmek idecsábításánal szintén alap az adókedvezmény.

A Korda stúdióról az a hír járja filmes körökben, hogy az elmúlt fél évet már lobbizással töltötték. Állítólag Simonyi András washingtoni nagykövetet is azért nevezték ki novemberben a Korda élére, hátha tud az átvizsgálás ügyében segíteni. Krisán szerint nem ezért választották, hanem mert "az elmúlt időszakban felhalmozott amerikai kapcsolati tőkéje remekül társítható egy ilyen világszínvonalú stúdióhoz". Hogy egy spanyol ügyvédi irodának rengeteget fizettek emiatt a tanácsadásért? "Alkalmazunk mindenféle szakértőket a világ összes tájáról, de ezekről nem kívánunk mélységében nyilatkozni, csak annyit, hogy egy stúdió építéséhez Magyarországon nem állt rendelkezésre megfelelő tapasztalat, tudás, ezeket külpiacról lehetett csak beszerezni" - válaszolta. És hogy Andy Vajna producer, a Korda egyik tulajdonosa Dr. Veres János pénzügyminiszterrel tárgyalt volna? Ezt a kérdést már a producernek akartuk feltenni, de nem értük el, Amerikában tartózkodik jelenleg. Mikor Kézdi-Kovács Zsolttól kérdeztük mindezeknek a valószerűségét, csak annyit válaszolt: "Brüsszelnél a lobbizások nem igazán célravezetőek."

Sas Tamás nem adja fel

"Három új stúdiót is bejelentettek Magyarországra, annak ellenére, hogy a filmiparban aggódnak a magyar adókedvezmény jövője miatt a fejlesztők - írta a múlt héten Screen Daily is. - A luxemburgi Orco Group az amerikai Origo Filmstúdió Motion Picture Production Zrt.-vel Rákospalotán 12 milliárdból egy 15 ezer hektáros telken építkezne 2008 tavaszától, és a költségek egy részét államilag finanszírozott kölcsönből akarják fedezni. Helyi és régióbeli filmeket akar megfogni a Pécsre tervezett Greenhill stúdió is, a kétmilliárd forintos projektben egy 600 négyzetméteres műtermet, és a kapcsolódó szolgáltatásoknak helyet adó épületeket akarnak kialakítani. A Greenhill Szentendrére 10 milliárd forintból tervez stúdiót, ami három lépcsőben épülne meg. Az utóbbi két projektet Sas Tamás vezeti."

"Mi nem gondoltuk meg magunkat, hisz ha egy iparág egy támogatásra épülne, az már régen gond lenne - mondta Sas Tamás a pécsi és szentendrei stúdiók terveiről, melyek még elég kezdeti stádiumban vannak. - Még nem jelentettük be, de egy-két hónapon belül megtesszük. De nem azért halogatjuk, mert a megvalósulás kérdéses, hanem még nincs meg minden szerződés. Vannak hitelrészei, de mindez piaci alapon van, nem támogatásból, ugyanakkor magyar fennhatóság alatt, amerikai stúdió befektető nélkül."

Krisán egyébként még hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a Kordáról, más épülő stúdiókról és hollywoodi produkciókról szól, hanem a magyar filmes szakma támogatásáról is. "Ha csak a magyar és az európai filmeket néznénk, a magyar filmtámogatás rendszerével nem lennénk gondban - mondta Kézdi-Kovács, aki Magyarországot az európai filmtámogatási szervezetben, az Eurimagesban is képviseli. - Akkor csak az lenne kérdéses, hogy mi számít alacsony költségvetésnek: erre 2 millió eurót mondtunk felső határnak, azt egyelőre magasnak találták. És ugye, ami nehezen meghatározható, hogy mi számít 'nehéz filmnek', hát ami nem fog visszatérülni, mondtuk, de ez ugye az Üvegtigrisen kívül az összes magyar filmre igaz."

Nemcsak minket vizsgálnak?

"Nem magyar sorstragédia ez, nagyon rossz lenne, ha így gondolnánk, nekik is van egy álláspontjuk, nekünk is van" - mondta Sámuel Balázs, mikor arról kérdeztük, miért csak a magyarokat vizsgálják át fél évig felfüggesztve a támogatási program működését. De ha már sorstragédiára esett a szó, Sámuelt a kedvezményes támogatásokat nélkülöző csehekről keringő pletykáról faggattuk. (Míg tavaly a prágai Barandov stúdiótól az új James Bondot az angolok csábították el, a Hellboy 2-t a magyarok). "A csehek lobbiztak ellenünk?" - kérdeztük. "Erre most hadd ne válaszoljak - válaszolta. - Én is hallottam ilyet, de soha írásos dokumentumát ennek nem láttam."

"Nemcsak a magyarokra utaznak - mondta erről Kézdi-Kovács is. - Brüsszel először a kis európai országokon akar példát statuálni. A szlovákok nem vitatkoztak, rögtön elfogadták az alacsony költségvetés felső határának a rendkívül alacsony, számunkra elfogadhatatlan félmillió eurót; aztán a hollandok is engedtek, a finneké még lóg a levegőben. Utánunk jönnek a nagyobb falatok. Ismét sorra kerülnek a németek, akik nagyobb kedvezményeket akarnak, és aztán jönnek a lengyelek a 22 százalékos adókedvezménnyel, és a franciák, akik úgy tartják, a filmezés maga a kultúra."

Míg az Egyesült Királyságban kis költségvetésű filmeknek 20 százalék kedvezmény járhat, nagyobbaknál 16, a franciáknál ha a Sofias nevű szervezet támogatja a filmet, adólevonást kap. A kisebb országok között a magyarországihoz hasonlóan bőkezű az ír és a máltai rendszer, az adó-visszatérítés itt is elérheti a 20 százalékot.

Kézdi Kovács elmondása szerint 2007 őszén a filmtámogatási ügynökségek szervezetének három tagja - a francia, az angol és az osztrák filmközpont vezetője - levelet írtak a brüsszeli versenybiztosnak, Neelie Kroesnak, ahol megemlítették a kis országokkal szembeni igazságtalan, kemény bánásmódot is. Mire azt válaszolta, hogy csak elejét akarják venni a támogatások háborújának, hogy egymás alá ígérgessenek, mert ez érinti az adó és versenyszabályzatot, az unió alapelveit.

A németek támogathatják Tom Cruise-t is

A producer még elmondta, hogy a magyarok a némethez hasonló pontrendszert szeretnének létrehozni az indítványukban. A németek a 2006-os átvizsgáláskor kulturális pontok helyett német szempontokat illesztettek bele. "Ha egy fekete-erdei faluban öt tehén legel, az már erősíti a nemzeti identitást, és alkalmas a támogatásra" - mondta erről egy német producer, és valóban nem alapszempont, hogy Brahms-leszármazott legyen a rendező, bár ilyen film is készül idén. Míg itthon a Hellboy 2 támogatása mellett az is kérdés volt, hogy a Terminátor 4-nek miért támogatták volna az ötödét a magyar forgatás esetén, addig Németországban ez sem gond, vélekedett a Die Welt szakírója, Jörg Taszman, aki meglepődött, hogy a magyarok hosszas átvizsgálásba ütköztek, míg a németek adókedvezményes támogatását eddig probléma nélkül elfogadták. Tom Cruise filmje mellett más, nemzetközi produkciót is sikerült Németországba csábítani, többek között Stephen Daldry The Readerét, és a Wachowski testvérek Speed Racerét, ez utóbbit tavaly 9 millió euróval támogatta a Német Szövetségi Filmalap (German Federal Film Fund - DFFF), és összesen 60 millió eurót osztottak ki 2007-ben német, amerikai vagy akár magyar produkcióra. Ha a szempontok átmennek, utána már egyenként utólag nem kérdőjelezik meg a támogatásokat.

Az tény, hogy a csehek még most sem kezdtek neki a saját adókedvezményes tervnek, a lengyelek viszont már változtatnának: a berlini filmfesztiválon megjelent Varietyben az áll, hogy a Lengyelországban is bevezetik az adókedvezményt, sőt az új filmtörvény messzebb megy, mint a magyar, nemcsak a 20 százalékot, hanem 22 százalékot is lehet igényelni, ezt az új kormánnyal próbálja a Lengyel Filmintézet 2009-re bevezettetni.



  • Tippek
  • Személyi kölcsön