Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
Stan Winston maszkjai, robotjai és speciális effektjei több, mint ötven hollywoodi produkcióban láthatóak. Filmográfiájában szerepel B-kategóriás horror (Drakula's Dog, Invaders from Mars), Carpenter-klasszikus (Csillagember, A valami), nyári blockbuster (Pearl Harbor, Bigyó felyügyelő), és olyan kultstátuszba emelkedett szupermozik viselik a keze nyomát, mint a Terminator-trilógia, a Predator, az A bolygó neve: Halál vagy a Jurassic Park-trilógia.
Az 1946-os születésű Stan Winston 1968-ban végzett szobrászként a Virginia Egyetemen, majd Los Angelesbe költözött. Színészi karrierről álmodott, és csak azért iratkozott be a Disney stúdió maszkmesteri tanfolyamára, hogy legyen miből fizetni a lakást, amíg meghallgatásokra jár.
Első szörnymaszkját az 1972-es Gargoyles című tévéfilmhez készítette el, amivel rögtön Emmy-díjat nyert. Ezután már sorra kapta a megrendeléseket Hollywood nagyágyúitól: 78-ban ő készítette el Lucasnak a Csubakka család vukijelmezeit (ez a Star Wars Holiday Special egyetlen értékelhető pozitívuma), 1984-ben pedig James Cameron kérésére tervezte meg a T800-as Terminátor fémcsontvázát. Cameronnal a későbbiekben többször is együtt dolgozott, első Oscarját A bolygó neve: Halál speciális effektjeiért kapta, 1986-ban.
A szakmai sikereket hozó sci-fik mellett Winston hűséges maradt a horror műfajhoz is. 82-ben ő készítette el Carpenternek a csápos kutya végső modelljét A valamihez, és a Péntek 13 harmadik részében ő sminkelte hullaszínűre a hokimaszkos Jason áldozatait. 1988-ban maga is megpróbálkozott a horror-rendezéssel (Pumpkinhead), 91-ben Oscarra jelölték az Ollókezű Edward maszkjaiért.
A díjat végül csak 92-ben kapta meg, de akkor rögtön kettőt is, a Terminator 2 vizuális effektjeiért, és a félig fémarcú Schwarzenegger sminkjéért. Mivel részt vett a Skynet futurisztikus technológiájának kidolgozásában (lánctalpasok, űrhajók, kiborgok, stb.) az évtized hátralévő részében már sokkal jobban érdekelték a pneumatikus szerkezetekkel mozgatott bábok, mint a habszivacs szörnyek. Ő tervezte és mozgatta többek között az autót borogató T-Rexeket, és a konyhában ugráló raptorokat a 93-as Jurassic Parkban, amiért egy évvel később megkapta negyedik Oscarját.
A technikai fejlődést folyamatosan nyomon követő filmes szakemberként nem maradhatott ki Jurassic Park-folyatások és a Terminator 3 stábjából sem. A 2000-es években kirobbant szuperhősfilm-láz őt is magával ragadta: ő készítette el azokat a szörnyeket, akikre Keanu Reeves vadászott a 2005-ös Constantine-ban, és hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát a Vasember-páncélok tervezésébe:
A 62 éves mozimágus tele volt filmtervekkel. Ő készítette volna el a Terminator 4-ben felbukkanó T600-asokat és Skynet többi gyilkos bádogemberét, Speilberg régi harcostársaként ő mozgatta volna a Jurassic Park 4 oldschool technikával készülő, pneumatikus dinóit (akik állítólag géppisztollyal a kezükben tombolnak majd), és Peter Winther, a Csillagkapu producere is arra számított, hogy Stan Winston műhelyéből kerülhetnek ki a Speed Demon című horror ocsmány szörnyei. Az Oscar-díjas speciális effektes vasárnap éjjel halt meg Kaliforniában, malibui otthonában, családja körében.