Gyöngyi
9 °C
9 °C

Az űrverseny is a Transformerek miatt volt

2011.07.09. 14:01
35 hozzászólás

Nagy divatja lett idén nyáron a hidegháború kulcsfontosságú eseményeit újraértelmező blockbustereknek, hiszen miután az X-men: Az elsőkből megtudhattuk, hogy majdnem a mutánsok robbantották ki az atomháborút a kubai rakétaválság idején, a Transformers harmadik része ezzel egy időben a különféle járművekké alakuló óriásrobotok nyakába varrja a 60-as évek űrversenyét az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Figyelem, lejjebb spoiler-gyanús mondatok sorakoznak!

Vannak a jó óriásrobotok meg a rosszak, és összetörik egymást meg egy szabadon választott földi nagyvárost, miközben becsajozik egy lúzer. Erről szólt a Transformers 1-2, a harmadik meg csak annyiból különb, hogy a gonosz Álcák erősítést kaptak a Holdon bujkáló barátaiktól, a kis Indy meg beújított egy szőke csajt (Rosie Huntington-Whiteley) a kirúgott Megan Fox helyére.

A nagy versenyfutás valójában 1955-ben kezdődött, amikor mindkét ország képessé vált olyan ballisztikus rakéták építésére, amelyekkel tárgyakat lehetett fellőni a világűrbe, ahol közben már az Autobotok és az Álcák, a jó és a gonosz robotok pusztító háborúja elől bolygójukról mindent eldöntő technológiával menekülő űrhajó, a Bárka hajtóművének elvesztése után tehetetlenül sodródott a Föld felé.

Az nem derül ki a filmből, hogy vajon Jurij Gagarin még azelőtt járt-e az űrben 1961. április12-én, hogy a Bárka szerencsés együttállásoknak köszönhetően a Föld helyett a Hold mindig is rejtélyekkel övezett árnyékos oldalába csapódott be, de az biztos, hogy a NASA egyik titkos megfigyelőállomásán azonnal felkapták a fejüket. Miközben tanácsadói láthatóan leizzadnak, a Fehér Házban a hírről értesülő John F. Kennedy elnöknek a szeme sem rebben, végtelen nyugalommal adja ki az ukázt: a lehető leghamarabb el kell jutni a Holdra.

A másik oldalt ugyan nem látjuk, de nyilvánvalóvá teszik, hogy őrült versenyfutás kezdődik az oroszokkal, ezért aztán újból eredeti felvételeken láthatjuk és hallhatjuk, ahogy Kennedy 1961. május 25-én az Apollo program támogatását kéri a kongresszustól. Az elnök hangot adott meggyőződésének, hogy az Egyesült Államoknak még az évtized vége előtt embert kell küldenie a Holdra, majd pedig épségben vissza is kell hoznia onnan. A film után pedig már tudjuk, hogy miért ez a nagy siettség: értékes idegen technológiákra és információkra vadásznak.

Az archív felvételek és híradórészletek, valamint a legendás Walter Cronkite kommentálása mellett nézőként a Transformers harmadik részében is szinte átélhetjük az Apollo 11 kilövését, majd a holdra szállást, ahogy 1969. július 20-án a hirtelen titkos összeesküvés főszereplőivé váló Neil Armstrong és Buzz Aldrin kilépett a Hold felszínére. "Kis lépés ez egy embernek, de nagy lépés az emberiségnek" – hangzott a híres mondat, miközben már ott lapult a zsebükben a titkos küldetésről szóló utasítás, a landolástól pár száz méterre, a képekről gondosan lemaradva ott volt előttük az idegen űrhajó.

A valóságban ugyan kapcsolatban maradtak a földi irányító központtal, azonban a filmben csak néhány ember tudott a titkos küldetésről. Gondosan megszakították az adást, így Armstrong és Aldrin az amerikai zászló magasztos kitűzése helyett 21 percet kapott, hogy gyorsan átrohanjon a Transformer-űrhajón. Az első Alien fimet idéző képsorok alatt szerencséjükre ezúttal az arcra támadó szörnyek helyett csak a robotok létezéséről szereztek tudomást, és még időben vissza is értek, hogy a szörnyű felismerés birtokában – nem vagyunk egyedül a világegyetemben – kellemesen elbeszélgessenek a Fehér Házból telefonon bejelentkező Richard Nixon elnökkel.

A 60-as évek űrversenyének valódi eredete annyira titkos volt, hogy még az első két filmben sem jutott senkinek eszébe, hogy egyszer becsapódott egy Transformer-űrhajó a Holdon. A történet előrehaladtával azért az is kiderül, hogy a szovjetek sem tétlenkedtek az űrverseny éveiben, és valamikor begyűjtöttek egy tekintélyes darabot a Bárka hajtóművéből. Hogy még összetettebb legyen a kép, még arra is kapunk utalást, hogy az 1986-os csernobili katasztrófát a robotok technológiájához túlságosan béna részecsketudósok okozták.

Csernobil, mint egzotikus képregényhelyszín

havok2
A Pripjaty melletti atomkatasztrófa természetesen a képregényipart sem hagyta hidegen. 1988 novemberében a Marvel egy csernobili kötődésű, négyrészes minisorozatot adott ki Plazmával és a közönségkedvenc Rozsomákkal a főszerepben: ez volt Louise Simonson Meltdownja, John Muth elképesztően látványos rajzaival, ahol minden képkocka egy önálló olajfestmény. A sztori ügyeletes gonosza egy orosz mutáns, Meltdown tábornok, aki radioaktív energiát tud lődözni. Ehhez a mutatványhoz azonban előtte fel kell töltődnie, és mivel a csernobili energiaátvitel katasztrófával végződött, B-tervként némi konspiráció árán Plazmából szeretne kicsikarni egy maximumra állított energianyalábot. Az X-Men oszlopos tagja itt egyszerre James Dean és Humphrey Bogart: tűzpiros, 57-es Thunderbirddel, később kétfedeles repülővel menti meg a végzet asszonyát. Rozsomák pedig, mint mindig, morogva koncol fel a karmaival egy egész hadsereget.
ascension450

A Csernobilban folyó titkos kísérletek témájára a vasalóállú, izomhegy hősökre és nagy mellű, de darázsderekú hősnőkre szakosodott Top Cow kiadó is lecsapott a 97 és 2000 között futó Ascension című képregénysorozatában. Itt az atomerőműben lezajlott robbanássorozat szétszakította a valóság szövetét, és hasadékot nyílt egy másik dimenzióba, ahonnan mindenféle galamb- és denevérszárnyas lények repültek át a mi világunkba. A látványosan megrajzolt történetből kiderül, hogy a magukat mineaiaknak és dayakoknak hívott angyalokkal és démonokkal már a szovjet vezetés is kísérletezgetett, hogy megfejtsék a a teleportáló képességüket, a kutatást vezető Grigorieff azonban önállósította magát: démonná változása után már csak Andromeda, a Playmate-alkatú genetikus és egy Lucien nevű verőlegény képes megfékezni.

Miután az Autobotok a Csernobilhoz közeli Pripjatnál kitúrt hajtóműdarabból rájönnek, hogy az emberek bizony tudtak a Bárkáról, a CIA igazgatója színt vall: összesen 35 ember ismerte a holdra szállás valódi célját, és az sem lehet véletlen, hogy azóta parkolópályára került a holdprogram. Külön öröm, hogy még a valódi Buzz Aldrin is feltűnik öreg önmagát játszva, hiszen a volt űrhajós mostanra meglehetősen kritikus lett a NASA-val szemben, ráadásul egy interjúban az összevágott anyag szerint amúgy is elszólta magát, és arról beszélt, hogy azonosítatlan tárgyat látott, bár utána már nem győzött magyarázkodni.

A csernobili kitérőt leszámítva háttérbe szorított szovjet-vonal hozza meg a nagy fordulatot a film felénél: természetesen két részeges orosz köpi el a Szovjetunió egyik legféltettebb titkát, hogy bizony hiába küldött az Egyesült Államok először embert a Holdra, de a szovjetek előbb fényképeztek. A Hold felszínének feltérképezésére felküldött, azonban a valóságban lényegében átütő eredmény nélkül hazatérő Luna 4 űrszonda a filmben több fényképet is készített a Hold árnyékos oldaláról.

Ezeken furcsa szikláknak hitt oszlopokat találtak, amelyeknek egy másik szovjet szonda felvételein már nyomuk sem volt. Itt már főszereplőnkben is megérik a felismerés, hogy az Álcák bizony már jó régen megtalálták a Holdon az űrhajót, kipakolták a teleportálásra szolgáló űrhíd nyitásához szükséges oszlopokat, aztán végigszenvedték az első két Transformers-filmet, hogy aztán a harmadikban csapdát állítsanak az Autobotoknak.

A hidegháború alapjait meglehetősen nagy vonalakban újragondoló filmben külön jó pont, hogy a két történelmi elnök mellett egy harmadik is szerepel a filmben, ráadásul Barack Obamának mindent a legkisebb részletig tudnia kellett az óriásrobotok korábbi városbontásairól, hiszen ő adományozta a kongresszusi érdemérmet a vállalhatatlanul vigyorgó Shia LaBeoufnek.

Holdra szállás a képregényiparban

ffmoon450

A Marvel kiadó 1970-ben sci-fikbe illő összeesküvés-elméletet szőtt az 1969-es Apollo-expedíció köré. A Fantasztikus négyes képregénysorozat 98. számában a nyúlánk Reed Richards, a Fáklya és az eleven hegy, Ben Grimm az Apollo 11-el egy időben, teljes titokban a saját űrhajójukkal ruccantak át a Holdra. A feladatuk az volt, hogy biztosítsák Armstrongék leszállását, és kiüssék az amerikai asztronauták ellen ármánykodó Sentryt, aki egy titkos kree holdbázis mélyére rejtett ördögi gépezettel akarta elveszejteni a holdkompot és legénységét.

WatchmenMoonLanding-thumb-550x251-20929

Alan Moore kultikus Watchmen képregényben ugyan nem volt benne holdra szállás, de a moziváltozatban az akkor még jó rendezőnek tartott Zack Snyder berakta ezt is a film eleji látványos történelmi tablóba. A jól sikerült montázs alapján a néző gyorsan képet kap arról az Amerikáról, ahol Nixon harmadszorra is elnök: itt a maszkos igazságosztók megnyerik a vietnami háborút és ők lövik le Kennedyt. A fojtogató hidegháborús hangulattal és xenofóbiával fűszerezett történet kék bőrű, pucér tudósa, a kormány alkalmazásában álló Dr. Manhattan pedig nemcsak egy alternatív energiaforrást fedez fel, de még Armstrongékat is elkíséri a Holdra.