Koreában már 4D-ben moziznak

A dél-koreai CJ Group 4-D-nek nevezett új mozirendszerei hamarosan az amerikai piacot is meghódítják. A cég Ázsia legnagyobb mozihálózatát üzemelteti, és most kötött meg egy 200 mozira szóló amerikai szerződést is, hamarosan tehát New Yorktól Los Angelesig mozinézők újabb milliói próbálhatják ki milyen érzés az, amikor megindul alattuk a szék, vagy a hajukat heves szél borzolja - mindezt nyolc dolláros felárért. Az LA Times leírása szerint a 4-D mozizás tulajdonképpen olyan, mintha az ember beülne egy igazán puccos vidámparkba, mint amilyen például a Universal Studios burbanki parkja, csak nem olyan drága, nincsenek hosszú sorok, és olyan filmet néz közben, amilyet szeretne.

Ez persze nem teljesen igaz, hiszen a különleges effektusokhoz csak bizonyos filmekhez párosítja a koreai cég, például a Bosszúállókhoz, a Sötét zsaruk 3-hoz, az Avatarhoz vagy a Prometheushoz. A 4DX rendszer, ahogy azt a koreaiak nevezik, Szöultól Mexikóvárosig bizonyított már, és több elemből áll. A székek nemcsak előre, de oldalirányba is elmozognak, sőt a háttámlájukba is építenek motorokat, amik a megfelelő pillanatban például megütik a néző hátát - mondjuk akkor, ha a vásznon a főhős éppen menekül egy kőomlás elől, és kavicsok vágódnak neki.

A székek mozgása mellett a nézőtérre befújt különböző szagok és illatok is felerősítik a moziélményt, ha elsül egy fegyver, a levegőben puskaporszag terjeng és így tovább - arról nem szól a fáma, milyen illatokat bocsátanak ki akkor, amikor az Avatar főszereplője egy bazinagy kék idegen lény testében szeretkezik az egyik bennszülött hercegnővel. Theodore Kim, a cég amerikai leányvállalatának vezetője szerint valahogy vissza kell csábítani az amerikai nézőket a mozikba, és ez tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak.

Nem a koreai cég az egyetlen, ami ezzel a technológiával igyekszik népszerűsíteni a mozikat. A D-Box nevű kanadai cég 2009-ben már megpróbálkozott a dologgal, amikor a Halálos iramban című film bemutatóihoz speciális, mozgó székeket szereltek fel 100 moziteremben. Az ilyen trükkök egyébként korántsem számítanak forradalminak, hiszen 1959-ben a The Tingler című horror nézőit a legfeszültebb pillanatokban szó szerint megrázta a székük, az 1974-es Földrengéshez pedig olyan hangrendszert szereltek be a legendás Grauman's Chinese Theter nevű Los Angeles-i moziba, ami rendkívül mély hangokat bocsátott ki, és ebbe szó szerint beleremegtek a székek.

A különböző szagok és illatminták használata sem tekinthető új keletűnek, 1960-ban a Scent of Mystery című film kulcsjelenetei alatt 30 különböző illatmintát permeteztek be a nézőtérre, John Waters rendező 1981-ben a Poliészter című  filmjére jegyet váltóknak egy illatmintákat tartalmazó kartonlapot adott, amiről a megfelelő jelenetekhez szagmintákat lehetett szippantani. A CJ Group szerint ők nem vidámparkosítani akarják a mozikat, bár a technológia, illetve a kunsztok részletes felsorolása alapján pont ezt gondolhatnánk. A mozgó székek és befecskendezett illatok és szagok mellett vízpermetet és füstöt is be tudnak juttatni a nézőtérre, ahol hatalmas ventilátorokat és stroboszkópokat is felszerelnek, hogy a vásznon látható robbanások hatását tovább erősíthessék.

Az egyes filmekhez 16-20 napba telik hozzáigazítani a berendezést, amit egy speciális szoftver irányít. Az egyik programozó szerint nagyon aprólékos munkát végeznek, és nem az a céljuk, hogy a nézők érzékszerveit túlterheljék, a különleges hatások sokkal jobban érvényesülnek, ha csak a megfelelő pillanatokban lövik el azokat. A CJ 4DPlex mozik évente húsz hollywoodi blockbustert mutatnak be ezzel a technológiával. Egy mozi átalakítása úgy kétmillió dolláros költséggel jár, aminek felét a hálózatok üzemeltetői állják.

Ami a népszerűséget illeti, a mexikói Cinepolis hálózat 2012-ben 700 000 nézőt regisztrált  a 4-D-s mozikban, kétszer annyit, mint a hagyományos termekben.