Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMElőadás ezerötszáz év után a Colosseumban
További Kultúr cikkek
A római Colosseum |
Az amfiteátrumot Vespasianus császár idején építették i.sz. 72-ben és i.sz. 80-ban fia, Titus avatta fel. Az aréna eredeti neve Amphitheatrum Flavium volt, de Néró császár közeli és ijesztő méretű szobra miatt az emberek Coliseumnak, Coloseumnak vagy Colosseumnak nevezték.
Gladiátorok és keresztények
A nyolc, egyenként 50 méter magas bejárattal rendelkező Colosseum 50-75 ezer embert tudott befogadni. Az arénát a császárok a nép szórakoztatására használták, a gladiátorharcok népszerűek és véresek voltak. Az önkéntesek, rabszolgák vagy foglyok életre-halálra menő harcot vívtak egymással, az erre a célra tartott állatokkal. A Colosseumban összesen 10 ezer embert mészároltak le. A gladiátorharcok i.sz. 404-ben megszűntek, helyettük állatok lemészárlásával szórakoztatták a közönséget egészen a hatodik század kezdetéig, amikor Honorius császár megtiltotta a véres játékokat.
A gladiátorharcok i.sz. 404-ben megszűntek |
A római katolikus egyház szent helynek szeretné nyilvánítani a Colosseumot, ahol állítólag keresztényeket dobtak az oroszlánok elé, így büntetve meg őket hitükért.
Válogatott közönség csökkentett létszámmal
A mostani előadást hétszázan nézhették meg, mert a falak még mindig törékenyek, és a szakemberek félnek, hogy több embert nem bírnának el. Vasszilisz Papavasszileiu rendezésében görög vendégművészek adták elő az Ödipusz királyt. A fából készült színpad aranyozott homokján újgörög nyelven játszották el a színészek a Krisztus előtt több száz évvel íródott, mégis korunknak tanulságokat bőven tartalmazó alkotást. Különleges fényhatások, eredeti rendezői fogások jellemezték az előadást, amelyben a thébaiak fehér öltözetben, álarcban népesítették be a színpadot, s számukat az ugyanígy festő manökenbábuk tucatjai gyarapították.
A kritikusok azt rótták fel a rendezőknek, hogy az előadás túlzottan ,,elitista" volt. A közönség padsoraiban ugyanis gondosan válogatott közönség ült: parlamenti képviselők, vezető politikusok, üzletemberek, a kulturális élet és a szórakoztatóipar neves személyiségei, sztárjai.
Colosseumban vízilabda-mérkőzés?
Nemcsak a közönség, de a helyszínválasztás is vitára adott okot. A csütörtöki olasz napilapok bőven közlik a kétkedők és fanyalgók véleményét is, miszerint nem biztos, hogy a Colosseumot szabad ilyen modern látványosságok eszközéül felhasználni. Giovanna Melandri kulturális miniszter a La Stampa hasábjain felhívja a figyelmet, hogy Itáliában két "iskola" létezik: az egyik a műemlékek "passzív", a másik pedig azok "aktív" megőrzésének a híve. A miniszter asszony ez utóbbiakhoz sorolja magát, mert meggyőződése, hogy a régi korok emlékeit nem szabad "spirituszba" tenni, hanem élettel kell megtölteni, ezáltal illeszkedhetnek be szervesen a mai kulturális közegbe.
Továbbá azon is folyik a vita, hogy az itáliai múlt e komoly öröksége adhat-e otthont bármifajta divatos jelenségnek, például divatbemutatóknak. Ma, amikor az ókori falakat Róma-szerte fesztiválok és rock koncertek hangjai rengetik, amikor a Spanyol lépcsőn a legújabb divatkreációkat bemutató modellek lejtenek, a kérdés jogosnak tűnik. Beppe Severgnini újságíró így fogalmaz: "A Colosseumot mindenre lehet használni, akár vízilabda-mérkőzésre is. Elegendő, ha egy amerikai impresszárió kezébe adjuk a szervezés feladatát."