Ugyanannyi öngyilkosság Jackson és Goethe miatt

Eddig tizenkét konkrét halálesetről tudnak, mely a popkirály távozásával magyarázható, nyilatkozta Gary Taylor, a legnagyobb online Jacko-fanklub vezetője a Sky News-nak. Becslések szerint a nem hivatalos szám ennek a duplája vagy akár még nagyobb is lehet, mert több internetes fórumon jelentek meg gyanús hozzászólások, melyekben azt közölték a kommentelők, hogy véget fognak vetni az életüknek. „Michael Jackson sosem akarta volna ezt” - próbálta Taylor felhívni a tévúton járók figyelmét, hogy ezzel nem segítenek a helyzeten.

Több kontinensen kérik az érzelmi zsákutcába került rajongókat, ne vessenek véget az életüknek az énekes tragédiája miatt. Michael Jackson június 25-ei halála mélyen megrengette a világot, és a sokkhatás utózöngéi további áldozatokat szednek. Először egy tunéziai kislány vett be nagy mennyiségű gyógyszer, miután egész nap a sztár videóit nézte a szobájában. Szerencsére több ember életét sikerült megmenteniük, többek között egy orosz férfiét is, aki már kilencéves kora a király epigonjaként éli a mindennapjait. Amerikában egy hídról szedtek le egy férfit, aki ezután is leszögezte, mindenképpen megöli magát, mert Jackson nélkül nincs értelme élni.

Nem ő az egyetlen, aki ilyen prevenciós tevékenységbe kezdett. Ausztráliában külön forróvonalat indítottak a megelőzés miatt: a Jackson halála utáni napon 50-en kértek onnan segítséget. Ettől még intenzívebb Jesse Jackson klipje a Youtube-on: az önvád és a tragikus elkeseredés helyett inkább a popikon életének ünneplésére buzdítja a fanokat.

Goethe tömegkultúrájától Dél-Koreáig

A jelenség nem újkeletű, 1974 óta Werther-effektus néven illeti a pszichológia szakzsargon az olyan öngyilkossági hullámot, mely egy kiindulópontból generálódó modellkövetés, ahol az áldozatok magukra ismernek az eseményekben. A fogalom címszereplője az ifjú Werther, aki hányatott sorsú életet él. A Goethe által 1774-ben megalkotott figura rezignáltan keresi a helyét a világban, ám idővel rá kell ébrednie nem tud elhelyezkedni a társadalomban, egyedül férjezett szerelme, Lotte tartja benne a lelket. Amikor a fiú rájön, hogy a lány is viszonozza az érzéseit, főbe lövi magát, mert örül, hogy minden vágya teljesült.

Ezután a korabeli Európában hatalmas Werther-láz tört ki, a fiatalok előszeretettel öltözködtek úgy, ahogyan a főhős is tette: sárga mellény, sárga nadrág, kék kabát. Egész iparág épült a történet köré, teáscsészékre és kekszes dobozokra pingálták a sztoriból vett jeleneteket. (A tömegkultúra azóta megsokszorozta önmagát.) A divaton kívül többen követték az ifjú példáját, hasonmásnak öltözve főbe lőtték magukat. A legújabb kutatások szerint nagyjából egy tucatra tehető a könyv hatása alatt önmagukkal végzők száma.

2009 tavaszán Dél-Koreában szedett áldozatokat egy komoly öngyilkossági hullám. Huszonéves fiatalok csoportosan vetettek véget az életüknek kávéházakban és parkolókban. A helyi rendőrség egyértelmű összefüggéseket vélt felfedezni néhány koreai híresség (pl.: adósságokkal küzdő színész, tévésztár, szexuális tevékenységekre kényszerített fiatal műsorvezetőnő) önkezű halála és a szuicid hullám között.

A populáris világ azt hisz el, amit akar

A Seress Rezső – Jávor László kompozíció, a Szomorú vasárnap az öngyilkosok himnuszaként vonult be a világtörténelembe. Több mint száz nyelvre fordították le, azonban megítélése nem volt egyértelműen pozitív. A dalhoz a megjelenése után két öngyilkosságot köthettek (egy cselédlányét és Lédig László pénzügyminiszteri tanácsosét), ennek ellenére nemzetközi stigmát kapott az alkotás, a The New York Times arról számolt be, hogy Budapesten tömegesen ugranak a Dunába. Ez a művészetét félreértelmező tényező is szerepet játszhatott abban, hogy Seress Rezső 79 éves korában kiugrott lakása erkélyéről, és bár túlélte a zuhanást, a MÁV-kórházban megfojtotta magát a dróttal, ami a gipszét tartotta.

A kultúripar világában több különös öngyilkosság is történt már. Gondoljunk csak a 27-esek klubjára (Johnson, Jones, Hendrix, Joplin, Morrison, Cobain – a klub onnan kapta a nevét, hogy mindegyik rocksztár tagja 27 évesen halt meg). Az ő eseteik furcsák és tisztázatlanok, persze hivatalos álláspont mindegyik ügyben van, ám az amerikai popkultúra nem hagyta annyiban őket, és a mai napig tartják magukat az esetekkel kapcsolatos összeesküvés-elméletek.

Vasárnap vége a dalnak

Egy lényeges eltérés azonban mutatkozik a tipikus Werther-effektusra felfűzhető szituációk, és a Jackson után végbemenő események között. „Most valószínűleg azok követtek el öngyilkosságot, akik egyébként is labilis állapotban voltak, és a haláleset csak az utolsó csepp volt a pohárban, ami aktiválta az embereket” - mondta dr. Fehér Gabriella pszichológus. Werther története viszont élesebben hatott a XVIII. században. A történet hatása alatt stabil lelkiállapotú emberek is végeztek magukkal.

Időszámításunk előtt még nem volt erkölcs és törvényellenes az öngyilkosság. Szophoklész véres kimenetelű drámát írt Antigoné címmel, amelyben végső elkeseredésében több szereplő is végzett magával.

Morális síkon az öngyilkosságot elítélték a történelem során, elsősorban a Bibliai tanítás miatt, hiszen az Íráson alapuló szellemiségek mind követték a keresztény értékeket. A XX. századi sztárkultusszal pedig, ha populáris vonalon nem is, de bizonyos szubkultúrák szintjén elfogadott lett az öngyilkosság. Legújabban az emostílusban jelenik meg ez a hangulat. A stílus csíráit még David Bowie vetette el, azonban a zeneiségből meghatározó irányzat lett mind a zenében, mind az öltözködésben.

A Michael Jackson által kiváltott hullám feltehetőleg hamarosan lezárul. A rajongók kedden búcsúzhatnak majd tőle a Los Angeles-i Staples Centerben, de ezt még senki sem erősítette meg.