Ezt egye a Gourmet fesztiválon: kolbász, szarvas, házisör
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Életmód cikkek
Én ilyenkor mindig a vidéki helyeket szeretem kipróbálni, mert ezekbe év közben nehezebben jutok el. Nagyon megörültem azért, hogy az első stand ami szembe jött, az a zebegényi Natura Hill, ami legújabb felfedezettem, éppen két hete voltunk nálunk. És bár a nevük olyan mint egy teljesen érdektelen ásványvíz márka, maga a hely a Duna-kanyar fölött remek. Kis szállodaként üzemelnek, a konyhán pedig minden nap egyféle menü van, ebédre három, vacsorára négy fogás, a séf pedig a szintén zseniális Petrusban edződött Ruga Endre.
Mivel az ez évi tematika a Bocuse d'Or-hoz kapcsolódva a vad és a hal, ezért ők is ilyen ételeket hoztak, például szürkeharcsát kapros túrós fagyival, valamint egy mangalica-őz nyalókát popcornnal. Meg is kóstoltam mind a kettőt, először a szürkeharcsát, mert biztos voltam benne hogy olyan könnyű, halas hangulatban vagyok. A tiszai harcsát halászlé alapon tálalták, és tetejére került a fagyi, ami elég hamar elolvadt és csodásan krémmé egyesült a halászlében (1250 Ft).
Aztán amikor megkóstoltam az őzet, kiderült, hogy inkább vadas hangulatban vagyok, a mangalica hússal kevert őz igen finomra sikerült. Mint Ruga Endre elmondta, az őzet ő maga lőtte, azért kevertek hozzá egy kicsi mangalicát, hogy ne legyen annyira száraz, de a són és borson kívül semmit nem kevertek bele, hogy jól kijöjjön az íze. Ezt a nyalókaszerűen, pálcára tűzött husit lehet a vadas-szerű szószba mártogatni. Pattogatott kukoricát adnak hozzá, mivel a malac szereti a kukoricát, bár nekem egy kissé szaftosabb kísérő jobb lett volna, mint a nagyon száraz kukorica, de persze látványra csodás volt (1450 Ft).
Alapvetően elmondható, hogy egyre jobban odafigyelnek a tálalásra a fesztiválon, egész kis költeményeket vonultatnak föl néhol, és a hulladék visszagyűjtésére is kezdenek odafigyelni. Pont a Natura Hillnél például minden lebomló műanyagból készül, és a visszagyűjtött hulladékot komposztálják.
A debreceni Ikon két standdal is kint van idén, az egyik a fine dining éttermük, a másik pedig a debreceniző, amiben az eredeti debrecenit árulják. Ezt nem csak annak ajánlom, aki szereti a kolbászt, hanem azoknak, akiknek fontos, hogy a pénzükért sok kaját kapjanak. A debreceni páros 1200 Ft és rendesen jól lehet lakni vele. Ennek a debreceninek saját sztorija van, az Ikon tulajdonosai úgy érezték szégyen, hogy nem lehet Debrecenben egy jó kolbászt enni, és már Bécsben is jobb a debreceni, ezért határozták el, hogy kizárólag az eredeti receptek alapján újjáélesztik a kolbásztöltést a városban. Az Ikon az egykori Debreceni Húsipari Vállalt 1974-es receptjével dolgozik, az volt ugyanis az utolsó, ami még csak színhúst tartalmazott. A debreceni íze szerintük legjobban sütve érvényesül, ezért ők soha nem főzik a kolbászt. Fontos, hogy a kolbász lédús legyen, kézzel töltött, fokhagymás, nagyjából 3 cm vastag, és 10-12 cm hosszú.
Ezután kötelező körömet róttam le az encsi szentélynél, az Anyukám mondtá-nál. Többször említettem már, hogy aki egyszer kóstolta sonkás-burratás focacciájukat, függő lesz. Ezért is döbbentem vettem észre, hogy a Dudás testvérek idén újítottak, ami egyébként valahol érthető. Nem pármai sonkát tettek ugyanis a focacciára, - aminek a tésztája is új idén, teljes kiőrlésű - hanem hajszálvékonyra szeletelt malacsültet. Sajnos, azt kell mondjam, hogy ez idén nem sikerült olyan jól, pedig nem szívesen mondom ezt. De sem a malacsült, sem a burrata, sem a tetejére szórt pisztáciás fűszerkeverék nem elég erős ízben, az egész túl semleges, nagyon hiányzik belőle valami erőseb íz, akár a koktélparadicsom savanyúsága, vagy a rukola intenzitása, ami tavaly megvolt. Ez így önmagában nekem 1400 Ft-ért kevés, de ez persze nagyon szubjektív dolog. A szintén beígért báránypájsli sajnos már a Bocuse d'Or alatt elfogyott, és nem is lesz, mivel nem tudnak már bárányt szerezni.
Rosszul azért nem jártam az Anyukám mondtánál, de aztán átmentem Rosensteinékhez, és akkor úgy éreztem, megérkeztem. Semmilyen kaja nem esett annyira jól, mit az ő, házilag főzött saját sörük. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer söröket fogok majd dicsérgetni, de ez a sör annyira jó találat volt ott a napsütésben, mint bármelyik csodakaja. Persze jött hozzá egy Rosenbao is, így együtt lett igazán jó nekem (1200 Ft).
Tavaly is Rosenstein Robert baó-ja ízlett a legjobban, akkor csirkepaprikást töltött a gőzgombóca, idén pedig egy Londonban látott ötletet hozott. Nem főzte, hanem gombóccá gyúrták és kisütötték a bao-tésztát, és ebbe töltötték bele a libahúst. Megtévesztően hasonlít egy hamburgerre de teljesen más, csodás, finom szaftos. A flódnit idén is újraértelmezték, csakúgy mint tavaly, idén flódni szivarral érkeztek, én nem kóstoltam, mert édesség már nem fért belém, de nagyon kíváncsi vagyok rá, így majd visszamegyek.
Amikor úgy éreztem, már nem bírok többet enni, akkor láttam meg, hogy Sárközi Ákos, a Borkonyha séfje is szarvas baó-val készült, amit egyszerűen nem tudtam kihagyni. Nem is bántam meg, azt hiszem végül ez a kaja futott be győztesnek nálam, csodálatosan harmonikus volt a gőzölt tészta a benne lévő szarvasgerinccel, és a hozzá pirított zöldségekkel együtt.
Sajnos rengeteg kaját nem tudtam megkóstolni, kollégáimra jutott a körtés-kéksajtos szarvasburger Gál Attila food truckjában, a Piknik UtcaBárban, és nagyon elégedettek voltak vele. Este biztosan megkóstolom még a Kistücsök menüjét, és hozott kóstolót a jövő héten nyíló Jamie's Italian is, méghozzá rákarancinit. Az arancini egy olajban kisütött rizses golyó, az egyik legjobb olasz street food kaja, kíváncsi vagyok itt milyen. Illetve a nagyon kíváncsi vagyok a Larus étterem menüjére is, Budapesten ugyanis mostanában ők az egyik kedvenc helyem, soha nem csalódtam még bennük.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
