Emléktáblát kap Csáth Géza

Csáth Géza író, orvos első magyarországi emléktáblájának avatási ünnepségét tartják csütörtökön négy órakor a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján (Bp. VIII., Balassa u. 6.) - írja a Magyar Hírlap. Marosits József szobrászművész alkotását Esterházy Péter és Tolnai Ottó avatja fel.

Csáth Géza (született Brenner József, 1887-1919) jómódú szabadkai polgári családba született. 1909-ben Budapesten szerzett orvosi diplomát, 1910-től a Moravcsik-féle idegklinikán dolgozott mint tanársegéd. A frontról súlyos betegen hazatérve Földesen, majd 1918-ban Regocén körorvosi állást vállalt. Egészségét aláásta morfiumszenvedélye. Többször kísérli meg az elvonókúrát, de mindannyiszor sikertelenül. 1919 elején a bajai kórházban gyógykezelték, de hazaszökött és július 22-én lelőtte feleségét, majd öngyilkos lett.

Irodalmi pályáját unokabátyja és barátja, Kosztolányi Dezső biztatására már korán megkezdte. Az orvostudomány mellett kitartóan foglalkozott írással, zenekritikákat és novellákat adott közre a Budapesti Naplóban, a Világban és a Nyugatban. Eredeti hangú, zaklatott, beteges lelkivilágú embereket ábrázoló novelláit a korabeli lélektan eredményeinek szellemében alkotta. Főbb művei: A varázsló kertje, Hamvazószerda, Egy elmebeteg nő naplója: összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok, A Janika, Ópium (válogatott novellák).