Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Victoria Beckham felhőkarcolót akar, a magyarok nem

2006.11.05. 16:08
Az Építészet hónapjának nemzetközi konferenciáján sztárépítészek beszéltek arról, hogy kell-e felhőkarcoló Budapestre, hogy hol épülnek a világ legőrültebb toronyházai és hogy milyen egy hétcsillagos luxusház. A tanulság röviden: az építészek felhőkarcoló-pártiak, a magyarok nem.

"A magyar társadalom végtelenül konzervatív" - tett meglepő kijelentést az Építészet hónapján, a felhőkarcolókról tartott, nemzetközi konferencián Finta József. Az építész megjegyzése érthető, ha mint az utóbbi évtizedek monumentális épületeinek - a Zsarupalota, a Westend, a Bankcenter - tervezőjét hallgatjuk. Ha azonban eszünkbe jut, hogy Finta az Orbán Viktor által életre hívott Nemzeti Konzultációban vállalt vezető pozíciót, zavarba jövünk. Szó sincs politikáról, tisztán szakmai ügy, hogy a jobboldali vezető a Nemzeti Színház felhúzásával járult hozzá a magyar építészeti kultúrához, amiről minden kritikai él nélkül elmondható, hogy nem az új lehetőségeket, korszerű megoldásokat kereső épület.

Jönnek a felhőkarcolók?

Finta előadása a konferencia címére - Jönnek a felhőkarcolók? - válaszolt. A válasz röviden összefoglalható: nem. A konzervatív társadalom ugyanis konzervatív vezetőket termel ki, akik persze korszerűtlen építészeti szabályokat hoznak. Ilyen például Budapesten a magassági moratórium, ami nem engedi meg 45-55 méternél magasabb házak építését.


Kattintson!

Finta szerint a város fejlődéséhez elengedhetetlen a merev szabályok az eltörlése, ugyanakkor nem hallgatta el, hogy ebből ő maga is profitálhatna. Az építész legújabb munkájának, a Teve utcai felhőkarcolónak a megvalósulása ugyanis éppen a magassági moratórium eltörlésétől függ.

"Az egy magasház nem magasház elméletben hiszek. A városban elszórt toronyházak zavaróak, csak csoportosan adnak harmonikus képet. A belvárost ráadásul tehermentesítené is egy ilyen csoportosulás" - vázolt fel az építész egy budapesti felhőkarcoló-negyed tervét.

Mindazonáltal Budapestnek nem a magassági korlát a legnagyobb problémája, emelte ki Finta, hanem a várost körbefogó "paneles övsömör", vagy a Duna körüli városrészek rendezetlensége. "És most nem csak a Nemzeti Színház eltakarására gondolok" - vált egyre forradalmibbá az előadás.

Finta a város lélegzetállító fejlődése helyett azonban további pangást jósolt. Tapasztalata szerint ugyanis a fiatalabb építészgenerációk sem mentesek a konzervativizmustól, kreativitásukat a terveiket elbíráló zsűri, vagy a vaskalapos vezetők miatt fogják vissza.

A magyarok konzervativizmusa egyébként nem minden alapot nélkülöző elmélet, amit jelez például, hogy felhőkarcolós cikkünk szavazásának eredménye szerint, ha olvasóinkon múlna, soha nem épülne toronyház Budapesten.

A felhőkarcolókhoz pénz kell

Érdekes módon a konferencia másik fontos tételét egy olyan neves, francia építésznő fogalmazta meg, aki még sosem tervezett magasházat. Manuelle Gautrand elmesélte, egy alkalommal felkérték, hogy Saint Etienne megújuló negyedébe tervezzen felhőkarcolót. A rendelkezésre álló források elegendőek voltak arra, hogy felhúzzák a kívánt magasságú épületet, de arra már nem, hogy jó minőségű anyagokat használjon, és innovatív formákat tervezhessen. Gautrand ezért inkább alacsony, de egyedi formájú, a környezetbe illeszkedő épületet tervezett: egy kígyóformájú, a telken körbecsavarodó, fel-le hajladozó, óriás kapukkal bíró épületszalagot.

"Pénz nélkül a felhőkarcolók érdektelenek lesznek" - összegezte tapasztalatait az építész, hozzátéve, "az innovatív építészet drága dolog."


Burj al Arab, Dubai szimbóluma

A budapesti Divatcsarnok áttervezésével megbízott Gautrand szerint minden nagyvárosnak van olyan része, ahová érdemes magasházakat építeni. Egy magassági moratóriummal védett, Szajna parti területre kiírt pályázatra éppen ezért olyan épületkomplexum tervét küldte be, amelynek egyik eleme, egy hotel magasan a házak fölé emelkedett, megtörve a panoráma monotonitását. A terv nem nyert, de mint az építész elmondta, számított is erre. Viszont úgy érezte, hiba lenne a monoton panorámájú negyedben még több alacsony épületet felhúzni.

Gautrand a hatemeletnyi magasságban limitált, koppenhágai belváros egy foghíjtelkére eminens módon tervezett hotelt, ami harmonikaszerűen meggyűrt homlokzatával töltötte ki a rendelkezésre álló, szűk teret.

Budapestnek nincs sziluettje

Kreatívan értelmezte Erick von Egeraat ugyanezt a koppenhágai szabályozást, ami hat emeletben és a fölé húzott tetőben maximalizálta a belvárosi épületek magasságát. A holland építész olyan hatemeletes házakat tervezett, amelyek felett egy még egyszer akkora tető emelkedett. A szokatlan terveket elsőre elvetette az önkormányzat, majd azt követően, hogy megtekintette egy másik építész pedáns változatát, végül mégis kiadta az építési engedélyt a szabályt áthágó üvegépületeknek.

Egeraat felhívta a figyelmet arra, hogy a felhőkarcolók nem feltétlenül a jólét és a progresszivitás jelei. A világban a legtöbb magasépület ugyanis a fejlődő országokban épül, és nem azért, hogy elkápráztassák a turistákat, hanem hogy legyen hova elszállásolni a városok rohamosan növekvő népességét.

A Dózsa György úti ING-székházat tervező építész szerint is helye van az európai városokban a felhőkarcolóknak. Úgy vélte, bár Budapest építészetileg egységes város, "nincs sziluettje", amin segíthetnek a magasházak. Véleménye szerint a városnak egy külön felhőkarcoló-negyedre van szüksége, mivel ezen épületek esztétikájához hozzátartozik, hogy egymás közelében állnak, és együtt alakítanak ki új minőséget.

A provokatívitásra játszó Egeraat intő példaként felhozta a Dubaiban éppen kirajzolódó felhőkarcoló állatkertet, ahol havonta húznak fel egy-egy új, az előzőekre rálicitáló épületet. Ezek egy része csak drága giccs, néhányuk építészetileg izgalmas, de meglátása szerint a belső terek unalmasak, kidolgozatlanok. "David Beckham vett egy ilyen épületben lakást Victoria Beckham-nek. Maguk szeretnének egy ilyen épületben lakni?" - tette fel a kérdést Egeraat, de senki nem válaszolt.

Felhőkarcolók és szteroid

Sokkal lelkesebb volt Dubai iránt az amerikai Hani Rashid, aki tervezett is néhány épületet a régióba. Igaz, megjegyezte, az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városa olyan, mintha szteroid injekciót kapott volna. "Dubai furcsa, perverz építészeti terep", de azért kevés építész utasítaná el, ha felkérnék egy épületének megtervezésére.

Hani Rashid is beadott egy tervet a második legmagasabb dubai torony pályázatára. "Őrült ötlettel álltunk elő", mutatta be a távolról az Eiffel toronyra hasonlító felhőkarcolója látványtervét. A 130 méter magas épületet négy óriási láb tartaná, melyek közt egy, 50 méter magasban kezdődő tömb törne az ég felé.

A New York-i építész tervezett egy lenyűgöző, csavarodó formájú luxus toronyházat Abu Dhabiba is, 600 négyzetméteres lakásokkal, saját úszómedencékkel. Az ottani megrendelők hozzáállására jellemző, hogy a projekt láttán azt mondták: ez egy ötcsillagos ház. Mi viszont hétcsillagosat szeretnénk.


Klikkeljen!

Rashid szerint nagy lökést ad a kreativitásnak, ha még azt is ki kell találniuk, mitől lesz hétcsillagos egy épület. Végül puha formájú, csavarodó épületet terveztek, ahol a lakásokhoz tartozó medencék teteje egyenként nyitható.

"Egyébként ezek az új formák nem azért jelentek meg az építészetben, mert új elképzeléseink vannak. Sokkal inkább, mert új eszköz áll rendelkezésére az építészeknek. A számítógép segítségével olyan formákat lehet létrehozni, amelyeket eddig elképzelni is nehéz volt" - adott elméleti magyarázatot az extrém formájú épületekhez Hani Rashid.

Ha rajta múlik, akkor Budapest is kaphat egy szteroidlöketet, mivel ő tervezte Újpestre azt a két, csókolózó zsiráfra emlékeztető irodaházat, amely a magassági moratórium eltörlése esetén a főváros első felhőkarcolói közt épülhetne meg.