Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Virtuális séta a vészkorszakban

2004.02.19. 23:23
Árpilis 15-én nyílik az új holokausztkiállítás Auschwitzban, ahol a digitális technika segítségével mutatják be a haláltábor borzalmait. A kiállítás látogatói együtt mehetnek a vagonok felé tartó budapesti zsidó nőkkel, de az alkotók a számítógépes animáció segítségével a vetkőzőket és a gázkamrákat is újraalkották.
Április 15-én nyílik meg a holokauszt magyarországi áldozataira emlékező kiállítás az auschwitzi tábor tizennyolcas számú blokkjának emeleti részén. A 600 négyzetméter alapterületű tárlatot Magyar Bálint oktatási miniszter avatja fel, ezzel ismét külön kiállítás emlékezik a vészkorszaknak arra a több mint félmillió áldozatára, akiket Magyarország területéről hurcoltak el.

Tekintse meg képeinket!
A magyar állam először 1965-ben rendezett kiállítást az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeumban, amit 1979-ban Horn Emil tárlata váltott fel. Ezt a kiállítást a közelmúltban bezárták és lebontották, mivel a felújított cseh és szlovák, illetve a modernizáció előtt álló francia, belga és orosz kiállítások mellett már elavultnak számított. Emellett a hetvenes évekbeli kiállítás – a kommunista országok hagyományainak megfelelően – inkább az Auschwitzban meggyilkolt baloldali ellenállókra helyezte a hangsúlyt.

Az Orbán-kormány alatt már készítettek egy forgatókönyvet a kiállítás modernizálására, de akkor a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége és több történész is tiltakozott az Ihász István által írt forgatókönyv tervezet ellen, mondván, az minden felelősséget a fasiszta német megszállókra hárít. A tervezett kiállításon többek között elhelyezték volna Teleki Pál, egykori miniszterelnök olajfestményét – akinek nevéhez a zsidótörvények fűződnek –, illetve számos ponton utaltak volna, mintegy ellenpontként, a kommunista rémtettekre is.

Múlt a jelenre vetülve

Az új kiállítás koncepciójának igazodnia kellett az emlékhely szabályzatához, továbbá a magyar tárlatra kijelölt épület adottságaihoz. A kiállítás forgatókönyvét ezért az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeummal és a Nemzetközi Auschwitz Tanáccsal egyeztetve Kádár Gábor és Vági Zoltán történészek írták, a látványtervet Rajk László készítette.

A magyar kiállítás kialakításakor az épület rekonstrukciójára is sor került, így a tárlat tervezésének és kivitelezésének összköltsége 220 millió forintba került.

A kiállítás forgatókönyvének megírásakor az alkotók abból indultak ki, hogy a haláltábor területén nincs értelme reprodukálni a történelmi valóságot, hiszen az lépten-nyomon jelen van Auschwitzban, a tárlat vizuális koncepciójának középpontjában az elpusztított milliók ember hiánya áll.

A kiállítás az alkotók reményei szerint nem a holokauszt borzalmainak átélhetőségét célozza meg, hanem az érzelmi befogadás helyett a tények ismertetésére és a tudatosságra épít.

A kiállítótér hangulatát a barakk eredeti elemeinek kihangsúlyozásával érték el az alkotók, a tárlaton a jelen csak kiegészíti a múltat, ezért a régi döngölt padlóra egy lebegő üveg-acél platform került, innen tekinthetnek le a látogatók a haláltábor barakkjára, illetve innen nézhetik meg a múlt dokumentumait. A kiállítás így elválik a barakk objektív valóságától, ezzel is tisztelegve az áldozatok emléke előtt.

A kiállításon egyetlen eredeti tárgyi emléktárgy sem kapott helyet, és a kordokumentumok is csak vetített képeken jelennek meg. A múlt és a jelen kettősségét erősítik azok a webkamerák, amelyeket a kiállítás készítői a birkenaui megsemmisítő tábor területén helyeztek el, és amelyek élő képet adnak az egykori krematóriumok környékéről, a rámpákról, illetve egy barakkról. Az élő képeket ráadásul az áldozatok nevét tartalmazó listára vetítik, így hangsúlyozva a jelenben élő múltat.

A menet egy tagja

A barakkba a belépve a látogató budapesti zsidó nők 1944-es Rákóczi úti menetéről készült mozgókép végtelenített kópiáját látja, és a kiállítást végigjárva mintegy maga is a menet részévé válik.

A kiállításon a látogató csak az üveg-acél járófelületen haladhat, amely azonban nem érintkezik a falakkal, amelyekre folyamatosan korabeli felvételeket és videoinstallációkat vetítenek majd. A járófelület két részre lesz bontva, a két részt egy vagont imitáló üveghíd köti össze. Az üveghíd alatt talpfák és vasúti sínek láthatók, a vagon oldalfalában képernyőket helyeztek el, a deportálás élményének emocionális befogadását segítő fotómontázsok váltják majd egymást rajtuk.

A kiállítás egy pontján a látogató a digitális technika segítségével úgy érezheti, hogy ő is tagja a gázkamrákba terelt halálraítéltek menetének. Vági Zoltán elmondta, hogy a korabeli tervrajzok, fotók, visszaemlékezések és a témába vágó szakmunkák alapján készített számítógépes animáció a II. számú birkenaui krematórium háború vége előtt lerombolt vetkőzőjét, gázkamráját és égetőtermét mutatja be. Az élményt hanghatások, többek közt egyre gyorsuló szívdobogás erősíti fel.

A kiállítás a hagyományos történeti tárlatoktól eltérően nem időrendben dolgozza fel az eseményeket, hanem kilenc témakör köré csoportosítva beszélnek majd a holokausztról.

„Minden egyes téma vizuálisan és tartalmilag is önmagában értelmezhető egység, mégis együtt fogják kialakítani a kiállítás koherens tartalmi struktúráját” – mondta el kérdésünkre Kádár Gábor, aki emellett megemlítette, hogy a kiállítás tervezésekor arra törekedtek, hogy a látogatókat önálló információszerzésre késztessék, ezért több interaktív felületet terveztek, amelyek rengeteg tényt, adatot és korabeli fényképet tartalmaznak.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!