Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Klassz cikkek
A fiatal építészek kezdeményezéseként indult Kortárs Építészeti Központ (KÉK) egy telefonhívás révén hirtelen Európa második legnagyobb nonprofit építészeti intézete lett. Az előző helyéről kilakoltatott, és néhány hónapig hajléktalanként tengődő szervezet ugyanis egy hétemeletes irodaházba költözött be Budapest középpontjában. Ezzel, legalábbis ha az alapterületet nézzük, csak egy holland építészeti társaság képes versenyezni.
Bár a Szervita téri épületet 2009-ig kapta meg a KÉK, az átmenetiséget ellensúlyozza a rendelkezésükre bocsátott több száz iroda, és az, hogy a társaság egy építészetileg is kiemelkedő jelentőségű helyre költözhet. Itt épül ugyanis Budapest egyik új, nagyléptékű építészeti bravúrja, a világhírű Zaha Hadid irodája által tervezett vízicsiga.
"Az Orco ingatlanfejlesztő keresett meg minket, hogy amíg le nem bontják az épületet, használjuk" - idézte fel a hazai viszonyok közt szokatlan kezdetet a KÉK egyik vezetője, Szemerey Samu. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Orco 2005-ben megvette a Vörösmarty tér közelében fekvő Szervita tér két ellentmondásos épületét, a parkolóházat és az egykori Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt, hogy azokat lebontva extravagáns formájú irodaházat húzzon fel.
A munkálatokat 2009-ben kezdik, addig az NKTH épülete üresen állna. Az ötlettel nem a KÉK kereste meg az Orcót, hanem fordítva, a cég ajánlotta fel, hogy december 31-ig az irodaházban szervezhessék konferenciáikat, kiállításaikat, beszélgetéseiket az építészek.
A KÉK már csak azért is kapott az alkalmon, mert az épület kifogástalan állapotban volt, az ingatlanfejlesztő pedig vállalta, hogy továbbra is fizeti a rezsit. A KÉK vezetőit megfogta az épület múltja is. "Az NKTH a késő modern stílus egyik fontos emléke. Egy lebombázott épület helyére tervezte Szabó István építész, akinek annak ellenére is feldolgozatlan a munkássága, hogy sok jelentős megbízatása volt. Az ő nevéhez fűződik a Rádió épületének pagodája, vagy például a Ferihegyi repülőtér bútorai" - mesélte Szemerey, megemlítve, hogy az akkori nemzetközi szintet megütő épület nagy botrányt keltett építése idején, 1971-ben.
A KÉK életmű-kiállítással emlékezne meg Szabóról, és foglalkozna a korszak építészetének egészével is. A szervezők meglátása szerint a modernizmus ezen megjelenési formáit a szocializmussal azonosítják Magyarországon, és így jelenleg ezen építészeti jelek kiradírozása folyik. "Ismét fennáll a veszélye annak, hogy felülről irányított amnézia kezdődik, pedig ezek az épületek esetleges hibáik ellenére is részei az építészeti kultúránknak" - magyarázta Szemerey. Kérdésünkre viszont leszögezte, hogy nem lépnének fel az épület megmentéséért, mivel annak elavult technikai színvonala lehetetlenné teszi korszerű átalakítását. Az irodák falai ugyanis tartófalként is szolgálnak, így az apró kutricák rendszerének átalakítása megoldhatatlan feladat.
Ami sajnálatos, mert terepszemlénk során kiderült, hogy a belső terek kifogástalan állapotban vannak, a lambériák, párnázott ajtók és armatúrák olyan állapotban maradtak meg, hogy kis befektetéssel néhány nap alatt beindítható lenne egy szocialista skanzen, mondjuk Moldova Elátkozott hivatalának mintájára.
A KÉK egyébként meghív más szervezeteket, például a kortárs képzőművészetben tevékenykedő ACAX-ot, fiatal építészeket és képzőművészeket, hogy serény munkálkodás zajával töltsék meg az épületet.
Amelyben egy kiállítás erejéig foglalkoznak a tér jövőjével, az Orco projektjével is. Emellett viszont tovább keresik állandó helyüket, mivel a hetedik kerület által felajánlott Csányi utcai házat nem tartják megfelelőnek. A KÉK szerint túl nagy anyagi befektetést igényelne, hogy a kis alapterületű helyiségekből álló, romos ingatlant programjaik lebonyolítására alkalmas épületté alakítsák át.