Konstantin
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Óriás vízicsiga a Belváros felett

2007.01.29. 16:20
Parasztvakítás vagy mestermű a csillogó óriáscsigára emlékeztető épület, amelyet a világhírű Zaha Hadid tervezett a budapesti Szervita térre? Az építésznő sztárallűrjei sem vették el kedvünket, és végül interjúra bírtuk őt. Megtudtuk, miként pezsdítené fel a Belvárost egy szokatlan formájú irodaház, és hogy mit gondolnak erről a magyar építészek.

Hüledezve figyeltem a Belvárost uralma alá hajtó, óriás vizicsigára emlékeztető épület látványtervét, és megértettem, mit is jelent sztárépítésznek lenni. Azzal, ha egy épület lenyűgöző, kreatív vagy környezetbe illeszkedő, lehet az építész szakmailag elismert, sikeres, és járhat Porschéval. De a sztár ennél többet tud: megdöbbent. Aminek következménye, hogy az építészetkritikusok mellett a városlakók, majd a pletykalapok érdeklődését is felkelti a tervező, míg végül olyan hóbortokat fejleszt ki, mint Gábor Zsazsa.

Volt időm elméletem kikristályosítására, mivel már egy órája vártam élesített diktafonnal korunk egyik legnagyobb építészsztárjára. Az építészeti Oscarnak is nevezett Pritzker-díja és lélegzetállító tervei mellett a sztárallűrjeiről nevezetes Zaha Hadid eltűnése már csak azért is furcsa volt, mert ezen a napon kellett volna bemutatnia a Budapestre tervezett épületét. A várakozás mégsem volt unalmas, köszönhetően annak, hogy a teremben megtaláltam az objektum lélegzetelállító látványterveit.

Első felvonás: Az udvarlás, avagy mi teszi a sztárépítészt?


Klikkeljen a csigára!

Az iraki származású, de Londonban praktizáló építésznő, ahogy arról beszámoltunk, már felskiccelt egy épületet a Szervita téri garázs helyére. Az épület nem csak kristályszerű formája miatt volt sokkoló, hanem mert egyáltalán nem vette figyelembe a szabályozást. Így például negyven méterrel emelkedett a rendeletben szabályozott harminc méteres megengedett magasság fölé.

A terveket visszadobták, Zaha Hadid megsértődött, majd a francia befektető hosszas udvarlása után mégis belement, hogy előáll valami mással. És itt jön képbe a sztárság: ez a más ugyanis nem a kristálytorony szelídített változata volt, hanem egy alapjaiban is új koncepció. A tervek alapján úgy tűnik, Zaha Hadid a Szervita teret egy csillogó óriáscsiga felügyeletére bízná.

A posztatomháborús díszletnek tűnő parkolóház és a Kincstári Vagyonigazgatóság épületének helyére puha ívekkel, lekerekített formákkal operáló, high tech izé kerülne. Az épület irodaházra emlékeztet legkevésbé. Elsőre a Chihirót is készítő animerendező, Hayao Miyazaki valamelyik rajzfilmfigurája jutott eszembe: az a típus, amelyik gömbölyded formái miatt barátságosnak volna mondható, ha mindehhez nem lenne akkora, mint egy dinoszaurusz. Nem nyomasztó, de nem is cuki. Zavarba ejtő.

Az óriáscsiga a Szervita tér szecessziós, art deco, eklektikus, barokk és lesújtóan hetvenes évekbeli épületei közt áll, de mégsem mondható, hogy úgy, mint egy ufó a skanzenben. Már csak azért sem, mert az épület szinte belefolyik a térbe. Az oldalai lágy ívvel futnak bele a felszínbe, hogy aztán valamivel odébb hullámokat alkotva sétálásra, üldögélésre, csajozásra, pasizásra, sőt akár politikai elégedetlenkedésre alkalmas teret hozzanak létre.

Közjáték: Kihalt Belváros


Nézze meg, milyen lenne a város egy óriáscsigával!

A barátságtalan tér domesztikálásának ötlete az ingatlanbefektető cég, az Orco szerint egyébként nem Zahától származik. Bár az építésznő feltűnésével ez az információ később gellert kapott, nekünk mindenesetre meggyőzőnek tűnt a történet, miszerint az Urbanissimus nevű civil szervezet október óta foglalkozik a Belváros felvirágoztatásának ötletével.

A társaság beszélgetéseket szervezett politikusok, építészek, újságírók, illetve a környék kereskedőinek és lakóinak meghívásával. Az ezek alapján összeállított tanulmány szerint a negyed a Váci utca kivételével pang, a kiskereskedelem haldoklik, a forgalom sújtotta utcák sem közlekedésre, sem pezsgő, városi életre nem alkalmasak. A tanulmány alapvetése volt, hogy a Belvárosnak markáns arculatot kell kapnia, hogy olyan kedvelt részévé váljon Budapestnek, mint a Liszt Ferenc tér környéke, a Ráday vagy akár a Király utca.

Az Urbanissimus szerint ezt az értéket nem képviselő házak eltávolításával lehetne elérni, és egy olyan ikonikus épület felhúzásával, amely kapcsolatot biztosít az utca és az épületbelső között, vonzó közösségi térré alakítva a környéket.

Második felvonás: Az építészet termékenység istennője

Hogy valóban ez okból tervezett nőies formavilágú, a teret átölelő épületet Zaha Hadid, egyelőre azonban nem tudtam kideríteni, mert az építésznő a jelek szerint nem csak az interjút, hanem saját konferenciáját is lekéste.

A néhányszáz építésznek meg kellett elégednie Budapest megbízott főépítészével. Beleznay Éva hosszasan beszélt a Belváros közterület-rehabilitációjáról, forgalomcsillapításról, minőségi architektúráról, a kiskereskedelem fejlesztéséről. Megjegyezte, hogy a hosszabb távú cél az, hogy elbontsák a T-Com tulajdonában álló, a templomot körülölelő irodaépületet is.

Miközben egy bennfentestől azt hallottam, hogy Zaha Hadid Demszky Gáborral ebédelt, de azóta senki nem tudja, merre jár, az Urbanissimus vezetője ragadta magához a mikrofont. Gunder Péter elmondta, az ügyet érzelmi alapon kell megközelíteni, hiszen a városlakók is így döntenek majd a térről. Bojár Iván András városarculati tanácsnok Budapest összetéveszthetetlen arculatának megteremtése mellett emelt szót, Z. Halmágyi Judit építész és fővárosi képviselő pedig felfedte a szakma egyik sikamlós titkát: "Zahát az építészek termékenység-istennőnek tekintik".

A misztikus hasonlat annyiban érthető volt, hogy már senki nem hitt Zaha Hadid létezésében. Az elpilledt közönségnek az Orco vezetője, Jean-Francois Ott ecsetelte terveit, amikor végül kivágódott az ajtó, és egy korpulens, éltes matróna vonult be a terembe öt öltönyös, de nyakkendőtlen, fiatal férfi élén. Még tartott az előadás, amikor ásványvizet rendelt, poharakkal csörögtek, miközben látványosan unatkozott.

Harmadik felvonás: A toronyház megdicsőülése, avagy az interjú

Zaha Hadid úgy fogadta a tapsot a pódiumon, mint amikor valakinek az arcába fújják a füstöt. A mikrofont visszaadta az egyik szervezőnek, mondván, ő az állványon rögzítettet akarja használni. Majd a terveit bemutató vászon felé fordult, és onnantól nem lehetett érteni egyetlen szavát sem.

"Velem beszélte meg a délutáni interjút" - rohantam le az építésznőt az előadás végén. A szemébe nézve úgy éreztem magam, mint aki egy túlértékelt gyíktetemet próbál rásózni Paris Hiltonra. "Néhány kérdést tennék fel" - jegyeztem meg bocsánatkérően, ami nem hatotta meg Zaha Hadidot. Ez viszont felbosszantott, úgyhogy hiába keringtek körülöttem a sima modorú titkársrácok, elértem, hogy feltehessek néhány kérdést.

Két épületet is tervezett a Szervita térre. Melyiket érzi jobbnak, a szögletes toronyházat vagy a most bemutatott, lekerekített változatot?

Még most is úgy gondolom, hogy arra a térre egy torony lenne a legmegfelelőbb.


Zaha Hadid egy nagy toronyra gondol
A torony terve tehát közelebb áll Önhöz?

Nem ezt mondtam, hanem hogy a térre az illik inkább. A másik dolog, hogy a befektető azóta megvásárolt egy másik épületet is a parkoló mellett (a Kincstári Vagyonigazgatóság épületét), és az a telek előzőleg még nem volt benne a tervben. Szóval a toronyház már nem is volt releváns.

Volt egy civil csoport, az Urbanissimus, amelyik társadalmi párbeszédet kezdett a térről a politikusokkal, lakókkal...

Nem hallottam róluk.

Kidolgoztak egy tervet a tér karakterének megváltoztatására. Az eredményeket úgy tudom, eljuttatták Önhöz, és...

Én erről az egészről semmit nem tudok.

A civilek szerint úgy lehet sikeres a beruházás, ha az segít a környék életének felpezsdítésében. Ehhez az épületnek szoros kapcsolatot kell ápolnia a térrel, nyitva kell állnia az emberek előtt. Azt hallottam, Ön ezeket az elveket beépítette...

Én már húsz éve, Berlinbe is terveztem olyan komplexumot, ami ilyen gondolatokon alapult. (Zaha Hadid 1986-ban megnyert egy berlini lakóparktervezési pályázatot, és bár a koncepciót üdvözölte a szakma, végül nem az ő terveit valósították meg).

Akkor inkább beszéljünk Budapestről. Ön dolgozott Amerikában, Európában, Ázsiában. Mennyire tűnik XXI. századi városnak ezek után Budapest?

Minden város szép, ha létezik belső kontextusa. Az építésznek az a feladata, hogy új kontextusokat hozzon létre, mert a konzerválás nem lehet az egyetlen cél. A modern város jellemzője, hogy konzerválja, restaurálja és meg is újítja az épített környezetét.

Kihívás volt olyan helyen dolgozni, ahol a világvárosok egyes jellemzői, például a magasépületek hiányoznak?

Azt hiszem, még sok mindent lehet csinálni itt. És amúgy nem csak toronyházakkal foglalkozom. A legtöbb épületem inkább horizontális. De azt gondolom, ennek a történelmi városrésznek jót tenne egy olyan torony, mint amilyet először terveztem. Segítene a nem létező sziluett kialakításában.

Mit gondol az építészetben is kialakuló sztárkultuszról?

Jelenleg elég jó az építészet színvonala. Nem tökéletes, de sokkal magasabb, mint húsz-harminc éve volt. Rengeteg az izgalmas ötlet.

Sokan úgy vélik, hogy ez tisztán a számítógép-használattal függ össze.

Tény, hogy a komputer segít az organikus építészet, a tisztaság és a komplexitás megvalósításában. De ezek az elvek, formák már léteztek azelőtt is. De nekem most mennem kell, indul a repülőm. - mondta Zaha Hadid hirtelen, majd termetét meghazudtoló fürgeséggel talpra ugrott, és kíséretével együtt kirontott a teremből.

Utolsó felvonás: Közvélemény-kutatás

Bután éreztem magam a kattogó diktafonnal a kezemben, úgyhogy gyorsan odaléptem a kerület főépítészéhez, Ghyczy Emilhez, és nekiszegeztem a kérdést: el tud képzelni egy ilyen épületet a kerületében?

A főépítész azonban kínai diplomatának álcázta magát, és míves körmondatokkal tért ki az egyenes válasz elől. "Lesz ez még jobb is" és "legalább nem toronyház" - mondta, hozzátéve, azért ez az épület is magasabb az előírt harminc méternél.

Értékelte, hogy a terv része a Szervita tér megújítása, ami jó, és egy földalatti parkoló, ami még jobb. Magánemberként viszont úgy vélte: "a terv elgondolkodtató", bármit is jelentsen ez.

Gyorsfelmérésem szerint a terv megosztotta az építészeket. Egyesek fanyalogtak, hogy láttak már ilyet, Magyarországon tényleg újszerű lenne az épület, de ha már neves építésszel dolgoztatunk, miért nem várjuk el a világszínvonalat. Mások egyszerűen annyit mondtak: "parasztvakítás".

A lelkesek a kérdésemre persze leginkább csak felsőfokú jelzőket halmoztak, így végezetül egy kiegyensúlyozottabb véleményt tárok Önök elé. "Kicsit erőszakos az épület egy olyan térrel szemben, ahol a város legszebb épületei állnak. Az viszont lenyűgöző, hogy az épület nem tömeget, hanem negatív homlokzatot alkot. A térformálásáról a római Trevi kút jutott eszembe. Lehet, hogy éppen ettől lesz a város szenvedélyesebb. Szüksége van ilyen épületre a városnak" - mondta neve elhallgatását kérő építészismerősünk, majd elárulta, Zaha Hadid nem is a repülőhöz sietett, hanem a Greshambe vacsorázni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!