A gazdasági válság miatt bioerőd lett a legjobb épület

2008.11.12. 14:20
Az év legjobb épülete egy rusztikus családi ház lett, ami után olvasóink először választottak legjobbnak ipari épületet. Igaz, abból a létező legnagyobbat.

Elmosódott minden különbség az indexolvasók és az építészettel foglalkozó újságírók véleménye közt. Az idei építészeti szavazás megdöbbentő egységbe kovácsolt laikusokat, újságírókat és építészeket. Nem tudjuk ezt mással magyarázni, mint a közelgő gazdasági válsággal, amit minden józan értékítélettel rendelkező ember egy könnyen védhető és barátságos családi erődben vészelne át.

Olvasóink és a kedd esti Média Építészeti díj szavazói is Keller Ferenc pécsi családi házát hozta ki első helyre, ami érthető, hiszen a bontott téglákkal burkolt ház a boldog békeidőkre emlékezteti lakóit, miközben a védett mediterrán udvaron megtermelheti a túléléshez szükséges kaliforniai paprikáját.

Az izgalmas formavilágú házról a keddi esemény szakmai zsűrije is elismerősen nyilatkozott.

Szavazásunkon a budafoki víztorony lett a második, aminek jelentőségéhez tudnivaló, hogy olvasóink mindig olyan épületet választanak az első három közé, ahová szívük szerint azonnal beköltöznének, vagy legalább oda járnának dolgozni. A víztorony helyezését nem tudjuk másképp értelmezni, mint hogy sokaknak még az erőd sem elég biztonságos, és legszívesebben negyven méter magasba, egy örökpanorámás víztoronyba bútoroznának be. Lehet persze, hogy a látens Csillagok Háborúja-rajongó tört elő önökből, esetleg a szintén erős Enterprise-vonal hívei jelezték furfangos módon, hogy élnek, és tudják az igazságot.

Bárhogy is, a hatás alól nem tudtak kikerülni az épületről szavazó újságírók sem, mivel a megosztott első helyig juttatták a Perényi Tamás és Kolossa Péter tervezte víztornyot, aminek építészeti érdekessége abban rejlik, hogy nagy és aszimmetrikus. Aggályainkat a szavazáson is jeleztük, megemlítve Zaha Hadid síugrósáncát, ami úgy kreatív épület, hogy egy ilyen sánc tervezésénél kötöttebb munkát nehéz elképzelni. Hiába. Csupán a két meghívott szakember szavai adtak némi vigaszt. Wesselényi-Garay Andor szakíró szerint az aszimmetrikus elhelyezés önmagában nem jelenti a szokásos formák átértelmezését. Martinkó József pedig a kivitelezés hibáira mutatott rá.

A filmproducer villája csak a harmadik lett lapunk és a médiadíj szavazásán, jelezve, hogy önök már nem hisznek ebben a csillogó, léha életvitelben (tervező: Kalmár László, Zsuffa Zsolt). Vagy a valóságtól túl távolinak tartanak egy ilyen éjszakai fényben csillogó, minimalista villát.

A tervek kategória legjobbja egy lápvidéki látogatócenter lett, amelynek betontömbje a felszín alá csavarodik (Tervező: Gerzsenyi András). Találják ki, miért olyan szimpatikus ez a jelenlegi viszonyok közt.

A hitelválsággal nehezebben magyarázható a paksi művelődési ház tervének második helyezése. De az egykori, rémisztően hetvenes évekbeli tömböt magába olvasztó komplexum koncepciója volt olyan izgalmas, hogy nem is kerestünk más magyarázatot. (Tervezők: Cságoly Ferenc, Borsos Melinda, Dobos András, Galambos Miklós, Koós Marianna).

A tervkategória bronzérmét a Nógrádi vár rehabilitációja kapta, köszönhetően annak, hogy a tervező (Gerzsenyi-Sárközi Mariann) nem az egykori stílust mímelő elemekkel, hanem korunk anyagaival, mégis harmonikus egészet képezve újította volna fel a romot.