Magyar Pavilon mint Sim City

Nem feltétlenül kell Velencébe vándorolnia azoknak, akik végre meg akarják fejteni, mi köze van ezer, falon ugráló kisautónak és egy macskatéglából készült falnak a magyar pavilon kiállításához. Tehát hogy milyen formában nyer teret a kínai építészet Magyarországon. Elindult ugyanis a magyar pavilon honlapja, az egyik legjobb kiállításprezentációval, amit valaha láttunk.

Ha megálljuk, hogy a menüben ne kattintsunk a csábító Kutatás pontra, hanem tovább húzzuk az egeret a Pavilonra, megpillanthatjuk, milyen lenne a kiállítás, ha Velence helyett a Sim Cityben rendezték volna be.

Kis pixeles emberkék közt gőzölögnek a párakonyha edényei, vibrál a rádiólugas és felül pedig néha elhúz egy árnyékoló hullám. Sajnos a figurák nem mozgathatóak, hogy miután körülnéztünk, átsétáljunk a szomszédis pavilonokba, vagy elmenjünk gondolázni. Viszont minden alkotás kattintható, így kiderül például, hogy a pingvinekből készült rádiólugasban CB-rádiók elektromágneses hullámait kavarja a látogató, vagy hogy miként vándorolnak a zörejminták a hangcellafalon. A macskatéglák működését pedig egy kisfilm teszi érthetővé.

A leírások azonban nem váltják ki a velencei utat, mert a legtalányosabb alkotásokról, például a drótos autókról vagy az ultrahangkertről nem sok derül ki.

Kínaiak a McDonald'sban

Érdeklődő olvasónak képzelve magunkat, a kutatásokhoz lapoztunk, hogy rögtön egy hálózatos szerkezetű, asszociációs térképpel szembesüljünk. Mivel egy programozó szerepébe már nem tudtunk belehelyezkedni, kicsit forgattuk az ábrát, majd inkább a szöveges tanulmányokban merültünk el.

Meghökkenve olvastuk Kiss Ida, Kovács Gergely és Matúz Melinda anyagában, hogy a kínai építészetre az ideiglenesség a jellemző. Pozna Anita tanulmányából kiderült, hogy a kiállítás pszichedelikus csúcsdarabja, a világító takonylabdák a kínai kapcsolati háló szerkezetét szimbolizálják.

Sterk Barbara interjúiból pedig nem csak azt tudtuk meg, hogy a kínaiak nem szeretik a magyar konyhát, hanem azt is, hogy ha már nem kínait esznek, akkor McDonald's-be vagy Burger Kingbe járnak.

Egy fiatal kínai szerint pedig átértelmezi a cenzúra fogalmát: "Kínában a kormány nem korlátozza annyira az internetet, csak akkor, ha tömegesen ellenzik a hatalmon lévő kormányt. Például vannak olyan politikai BBS-ek, ahol szabadon mindenki kinyilváníthatja a politikai véleményét. Ha ilyen helyeken egy-két ember ellenzi a kormány tevékenységét, abba nem szoktak beleszólni. Csak olyan esetek ellen szoktak valamit bevetni, amikor például egy BBS-nek az a fő témája, hogy ellenzi a kormányt."

Nem blog

Az oldalon a Napló menüpont jelzi, hogy a kiállítást készítő, fiatal csapat annyira naprakész a világ trendjeit illetően, hogy amikor a magyar médiában a blog szónál nem létezik menőbb, ők már egyszerűen nevén nevezik a dolgot.

A naplóban találhatóak azok az óránként kattanó fényképezőgéppel készült filmek, amelyeken nem nyíló virágokat láthatunk, hanem azt, ahogy a csapat összerakja az installációkat.