emberi(es)ség elleni

Szaddám újra felbukkant a hírekben. „Tizenkét vádpontban indul eljárás Szaddám Huszein ellen emberiesség elleni bűnök elkövetéséért ” – írtuk mi is. Ezt is: „Az exelnököt egyebek között népirtással és háborús bűnökkel vádolják.” Tele volt a sajtó népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják-féle formulákkal. Jöttek levelek. Régi kedves ismerősőm, enciklopédikus tudású könyvtárosember, például így írt:

„Az egész magyar írott és hangzó sajó tele van vele, de mégis reméltem, hogy legalább Te kiszűröd: mindenki, sajnos még az Index is Szaddám Husszein emberiesség elleni bűneiről ír és beszél, mintha ilyen fogalom létezne. Természetesen emberiség elleni bűnökről van szó. Legalább Nálatok legyen rendesen írva, legalább egy helyen legyen egy pihentető kis sziget a nyelvi katyvasz óceánjában!”

Emberiesség vagy emberiség? – dúlt a vita, nemcsak a szerkesztőségben, hanem rádióadásokban és fórumokon is. Nyelvérzékeny emberek egy csoportja szerint ui. emberiesség elleni bűntett, bűncselekmény egyszerűen nem létezik. Sőt, egyes még nyelvérzékenyebbek szerint még az emberiesség szó is abszurdum, nincs. Utóbbiaknak figyelmükbe kell ajánlanom az értelmező kéziszótár szócikkét, sajnos, ez a szó annyira vitte a vanásban, hogy rendesen lexikalizálódott is (a történeti korpusz 71 találatát Bajzától Illyésig ne is említsük):

„emberiesség fn vál Emberhez méltó, tisztességes magatartás.”
 

Ami azt illeti, hogy emberiesség elleni bűntett mint jogi fogalom létezik-e, hát jó régen. 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában, 6. cikk:

„1. Magyarország meg fogja tenni a szükséges lépéseket az iránt, hogy biztosítsa az alább említett személyeknek letartóztatását és bírósági eljárás végett kiadását:
a) a háborús bűnök, valamint a béke vagy az emberiesség ellen elkövetett bűnök elkövetésével, elrendelésével, avagy az ilyenekben való részességgel vádolt személyek;”

Felhívnám a figyelmet a háborús bűnök, a béke ellen elkövetett bűnök és az emberiesség ellen elkövetett bűnök azonos fogalmi szintjére (vö.: népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények). Jelentősége van. Úgy tűnik ugyanis, hogy az emberiség elleni bűncselekmények fogalom – legalábbis a jogi nyelvben – nem ez a szint, általánosabb.

Kedvenc kalandhorgász és tuktukguru jogászunkkal kikerestettem a jogtárból a büntető törvénykönyv (1978. évi IV. törvény, Btk.) XI. fejezetét. Az emberiség elleni bűncselekmények címet viseli, és megállapíthatjuk belőle, hogy az emberiség elleni bűncselekmények kifejezés két nagy bűncselekménykört összefoglaló gyűjtőfogalom. Ezek a béke elleni bűncselekmények (háborús uszítás, tiltott toborzás, népirtás, apartheid) és a háborús bűncselekmények (polgári lakosság elleni erőszak, háborús fosztogatás, bűnös hadviselés, harctéri fosztogatás, hadikövet elleni erőszak, visszaélés a vöröskereszttel, egyéb háborús bűntettek).

Namost, mik azok az emberiesség elleni bűncselekmények? Annyi biztos, hogy a crimes against humanity magyar megfelelőjéhez van szerencsénk. Találtam egy 126 oldalas dokumentumot az IM webjén: A nemzetközi büntetőbíróság római statútuma. Angolul és magyarul. Az 5. cikk szerint a bíróság joghatósága négy bűntett-típusra terjed ki: (a) a népirtás bűntettére (the crime of genocide), (b) az emberiesség elleni bűntettekre (crimes against humanity), (c) a háborús bűntettekre (war crimes) és (d) az agresszió bűntettére (the crime of aggression).

Az (a)-t és a (d)-t kilőhetjük: a bíróság "joghatóságát az agresszió tekintetében akkor gyakorolja", ha a fogalom meghatározása "elfogadásra került"; a népirtás meghatározása pontosan megegyezik a Btk. XI. fejezetében olvasható népirtás nevű (155. §) béke elleni bűncselekménnyel. A háborús bűncselekményeket a statútum hosszú oldalakon át taglalja, most nincs kedvem idebogarászni, miben és mennyiben bővebb és részletesebb, mint a Btk. megfelelő passzusai.

Szándékos emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, erőszakos elhurcolás, bebörtönzés, kínzás, erőszakos közösülés, csoport üldözése, apartheid stb. – ezek tartoznak az emberiesség elleni bűntettek (b) kategóriájába. Megfelelőiket a Btk.-ban nagyjából az apartheid (155. §) béke elleni, és a polgári lakosság elleni erőszak (158. §) háborús bűncselekményei között találjuk. Vagyis az emberiesség elleni bűntettek az emberiség elleni bűntettek részhalmazát képezik.

Más szóval az a gyanúm, ha azt írnánk, Szaddámot népirtással, háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják, valami olyasmit írnánk, gyümölcsöt és almát meg körtét evett. Szexuális életet éltek, valamint pettingeltek és közösültek. Valójában Szaddámot emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják: népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel. Vagyis a nemzetközi bíróság joghatálya alá tartozó mindhárom bűntettel. Nyilván lehetne agresszióval is.

Még elmerenghetünk azon, hogy miért pont az emberiesség a humanity fordítása a crimes against humanity magyar megfelelőjében. Az Országh szerint (amit az Országh rosszul tud, egy ország tudja rosszul) a humanity jelentései: „az emberiség, az emberi nem, az emberek; emberi természet, emberi tulajdonságok; ember(ies)ség, jóság”. Mivel az emberiség-et a tágabb jelentésű jogi fogalom kigolyózta, az adott szerkezetbe illőnek marad az emberség és az emberiesség. Hirtelen esztétikai felindulásból az előbbire szavaznék, rövidebb, szebb. De ha megnézzük az ÉKsz-ben:

„emberség fn 1. Mások, kül. a rászorultak iránti jóindulat, segítőkészség. 2. nép Illendőség, tiszességtudás. Tanulj egy kis ~et. 3. rég nép Becsület, tisztesség. ~ére fogadja. Bátorság, virtus. 4. A maga ~éből: önerjéből. 5. rég Emberiség."

és összevetjük az emberiesség négyszavas szócikkével, talán beláthatjuk, az emberiesség kevesebb jelentésű lévén valószínűleg alkalmatosabb jogi fogalomnak. Ha joginyelv-tervező lennék, én is inkább őt választanám. Na, mostanra meggyőztem magam, amikor a sajtómunkás emberiesség elleni bűntett-et ír, nem hülye, csak szabatos.

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]