Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

nem csak nemcsak

2004.04.08. 14:50
A nyájas levélíró olvasó időről időre arra kér, áruljam el, mikor „kell” a nem + csak szópárt egybe-, és mikor különírni. Csapjunk hát bele. A szabályzat szótárában a nem tagadószó bokrában találunk rá nemcsakékra, így: „nemcsak (ksz.)”, illetve „nem csak (= nem csupán)”. És van hozzájuk egy utalás a 135. szabályra. A 135. az „annyira közérthetően elmagyarázom neked, te derék érdeklődő, hogy semmi értelme se marad” szabálytípusba tartozik, olyan szép, hogy idézem az egészet:

„135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod?; stb.”

„Gyakran fordulnak elő egymás mellett.” Kenhetjük a hajunkra. Mi az, hogy gyakran? Ha véletlenül rápillantunk a következő szabályra, egy fokkal előbbre jutunk:

„136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: [...] ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó) [...]”

Aha! Tehát az egybe vagy külön kérdését az dönti el, hogy a nemcsak kötőszó, a nem csak-ban viszont a csak nem kötőszó (hogy micsoda, az jó kérdés.) A NyKk. (tudják, kedvenc nyelvoltalmi pörölyünk, a húszkilós) azt írja:

„[...] A nemcsak kötőszót általában e g y b e í r j u k, de a hasonló szerepű nem csupán ..., hanem ... szerkezet hatására némelykor előfordul különírva is. Ezt nem mindig tekinthetjük igazi helyesírási hibának. Pl.: Nem csak ígérte, (hanem) meg is tette. (Ez némileg más hangsúlyozással jár együtt.) Természetesen ilyenkor is jó az egybeírás, sőt, ez a szokásosabb: Nemcsak ígérte, hanem...”

Na tessék, már megint: „némelykor” meg „nem mindig”. De van tovább is:

„M i n d i g  k ü l ö n í r j u k  a  tiltószóval alakult ne csak kapcsolatot: Ne csak ígérd, hanem tedd is meg!”

Szépen vagyunk. Ezek szerint a nem csak szerkezet bizonyos helyzetekben kötőszóvá szófajváltja magát (nemcsak), a nem csupán vagy a ne csak viszont az istennek se, még síkugyanolyan helyzetekben sem. A NyKk. így zárja a passzust:

„Persze különírjuk a nem tagadószót is az alkalmilag melléje került csak határozószótól: Megdolgozott érte, nem csak úgy véletlenül jutott hozzá. Ilyenkor a nem és a csak közé egy harmadik szó is beékelődhet: ... nem pedig csak úgy véletlenül jutott hozzá.”

Ezzel az utolsó mondattal (hogy a nemcsak kötőszó nem tűr beékelődést) talán kezdhetnénk valamit. Igen ám, csak akkor a NyKk. pédamondatai – A fogason nemcsak kabátok, hanem sapkák is voltak. Nemcsak táncoltunk, de csókolóztunk is. – „szabálytalanok, hibásak” lennének így: A fogason nem ám csak kabátok, hanem sapkák is voltak. Nem pusztán csak táncoltunk, de csókolóztunk is. Ez nekem nem jön össze, vagyis megint kenhetjük a hajunkra.

Van tehát egy szerkezetünk, a nem tagadószóból és a csak szóból áll. A csak a szótárak szerint határozószó, a Magyar grammatika szerint partikula (méghozzá „rémakiemelő partikula”, olyan szavak társaságában, mint csakis, csupán, főleg, is, már, még, pont, pusztán stb.). Hogy aztán egy tagadószó-partikula (határozószó) páros mikor kötőszavasodik el (mikor tömbösödik az alaktani szerkezete, homályosul el a jelentése, vész el a hangsúlya) „kellő mértékben”, azt, bevallom férfiasan, meg nem mondhatom. A nemcsak, úgy látszik, eléggé szófajt váltott. Az ugyanolyan tagadószóból és ugyanolyan partikulából álló nem csupán vagy ne csak még nem.

A nemcsak más szempontból is gyanús nekem. A kötőszavak, kötőszókapcsolatok osztályozásuk szerint lehetnek csak kéttagú, ún. zárt szerkezetekben megjelenők és akárhánytagú, nyitott szerkezetben megjelenők (pl. ... is ... is ... is). A zárt szerkezetekben megjelenő kötőszó lehet egyhelyű (mert, hogy, ha, azaz, ezért stb.) vagy kéthelyű (vagy–vagy, sem–sem, mind–mind; egyrészt–másrészt).

És van egyetlenegy háromhelyű kötőszókapcsolat, a nemcsak–hanem–is (és variánsa: nemcsak–de–is). Biztos, hogy ez három kötőszó? (Mindenestre a korrektorok jobban járnának, ha a nem csak-ot békén hagynánk szelíd, kötőszóvá alakulás előtti állapotában...)

Végül elárulom, milyen „szabált” dolgoztam ki magamnak a nem + csak problémájára, használják önök is egésszéggel: Ha a nemcsak-os mondatban jön még egy ..., hanem ... is vagy egy ..., de ... is, akkor írják a nemcsak-ot egybe. Minden más esetben nyugodtan dobjanak föl egy kétforintost. Nagy baj nem lehet belőle.

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]