Miklós
-7 °C
4 °C

ők azok 2.

2004.03.20. 11:44

... és akkor a probléma el lett volna iminálva
(Bőhm András, SZDSZ)

Ott hagytam abba, hogy a szöveggyártó iparosok jelentős hányadának fejében működik egy kézenfekvőnek látszó szabály: ha Pista vagy Józsi, akkor ő, ők, ha hangya vagy kő, akkor az, azok. Én meg szeretném, ha – legalább a kollégáim – nem intéznék el a dolgot ilyen egyszerűen. Sajnos, ezt sem lehet megúszni hosszasabb szőrözés nélkül (szét kell szálazni fajták szerint), hallom, ahogy szuszog az ajtó mögött az unalom réme.

Naszóvalhogyaszongya: mi van azokban az esetekben, amikor az az ágrólszakadt névmás (amelyik, ugye, egy korábbi (tag)mondatban már szerepelt főnevet, főneves szerkezetet helyettesít, és hol személyes, hol meg mutató) határozó vagy többes számú tárgy? Legalább öt konstellációt kell megkülönböztetnünk.

Ha a névmás személyt, személyeket jelöl, a helyzet egyszerű: mindig kell névmás, és mindig személyes névmás kell, akár az ige előtt áll, akár utána, akár hangsúlyos, akár hangsúlytalan. Mivel baromi lusta vagyok, és nincs kedvem példákat kiötölni, megint az Új magyar nyelvtan unalmaska példamondatait lopom el:

János ismeri a Kovács lányokat, és őket szereti. (Többes tárgy.)
János ismeri a Kovács lányokat, és szereti őket. (Többes tárgy.)
János ismeri a Kovács lányokat, és (ő)bennük meg is bízik. (Határozó.)
János ismeri a Kovács lányokat, és bízik bennük. (Határozó.)

Még mindig nyugtunk lehet, ha a névmás nem személyekre utal, nyelvtanilag tárgy, és az állítmány előtt áll: mutató névmás az istenadta:

János Maritól két könyvet kapott, és azokat el is olvasta. (Többes tárgy.)

Ha azonban az a többes számú, nem személyeket jelentő tárgy az ige után hangsúlytalankodik, elérkeztünk az előző post elején idézett mondatok nyavalyájához! Ilyenkor bizony, gondoljanak az újságírók bármit, a névmás személyes:

János megvette a könyveket, de még nem olvasta el őket.

Ugyanez a helyzet, ha a névmás határozó, és az ige, az állítmány után áll:

János elkezdte a könyvet, de még nem nem végzett vele.
János elkezdte a könyveket, de még nem nem végzett velük.

Nem azokat, nem azzal, nem azokkal!
Őket, vele, velük!

Már csak az állítmány előtt álló, nem emberre vonatkozó határozó van hátra. Ilyenkor a mutónévmás mindig jó, de vannak esetek, amikor szabad a vásár, lehet az a névmás személyes is, mutató is.

János Maritól két könyvet kapott, és azoknak/nekik örült is.

Bevallom, nekem ez a mondat elég hülyén hangzik, úgyhogy inkább kitalálok másikat:

Pistinek van három kisautója, mindig azokkal/velük megy óvodába

Még egyszer: bármennyire egyszerű és „logikusnak” tűnő, nem igaz, téveszme, hazugság az a „konvenció”, hogy személyre mindig személyes névmással, nem emberi élőlényre vagy tárgyra mindig mutató névmással kell hivatkozni. És akkor azokról az esetekről még nem is beszéltünk, amikor személyre mutató névmással mutat a magyar (Bort ez csobolyóban, az kecsketömlőben...).

Vagyis szívesebben olvastam volna az index.hu domén alatt így:

[...] a tulajdonos egyelőre egyben szeretné értékesíteni rádióit, és több millió dollárt szeretne kapni értük.

Oszama bin Laden minden lehetséges fórumon lenyilatkozta [erről a le- igekötőről se fogunk megúszni egy-két menetet], hogy rendelkezik atomfegyverekkel, és kész bevetni őket.

[...] az ACLA szlogenjei sértőek és csípősek voltak, de az ítélet szerint az amerikai alkotmány biztosította szólásszabadságot felhasználva éltek velük.

[...] rendszeresen érdeklődött a mozgalom rendezvényei iránt, és részt is vett rajtuk.

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]