Már nem naplóval mérik a rádiókat
A régi naplós módszer helyett telefonos kikérdezéssel és internetes kérdőívvel veszik fel ezentúl a hivatalos rádiós hallgatottsági adatokat. Azt várják, hogy pontosabbak lesznek a számok, és több ember lesz hajlandó részt venni a kutatásban.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Nem Bochkorékat hallgatják a legtöbben - 2010.03.17.
Bochkor vagy Sebestyén Balázs a reggel királya? - 2010.03.18.
Januártól új, a GfK Hungária-Ipsos konzorcium által kifejlesztett mérési módszert alkalmaz a hazai rádiós piac a hallgatottság feltérképezésére. A két cég közös közleménye szerint a médiavásárló ügynökségeket képviselő Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége támogatásáról biztosította az új rendszert, ami annyit tesz, hogy az új adatokat is elfogadják a reklámok értékesítésekor az elszámolás alapjának.
Telefonon, interneten
Az új vizsgálati módszer szerint a régi, gyűrött kérdőív helyett telefonon és az interneten keresztül faggatják a felmérésben résztvevőket, hogy melyik rádiót hallgatták aznap.
A mérés alapja az úgynevezett rádiónaplós módszer volt, amelynek során a mintába kiválasztott megkérdezettek egy héten keresztül saját maguk vezettek naplót, ebbe rendszeresen bejegyezték, mely rádióadókat hallgatták az adott időszakban. 2010 januárjától az adatgyűjtés az úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel történik. A válaszadók egy része számítógéppel támogatott telefonos (CATI) megkérdezés során számol be rádióhallgatási szokásairól, míg egy másik csoport a szintén számítógéppel támogatott online (CAWI) módszerrel kitölthető kérdőív segítségével szolgáltat erről adatokat.
Az új módszertől azt várják a rádiók és az ügynökségek is, hogy nagyobb lesz a válaszadási hajlandóság, hiszen kevésbé macerás a kérdőív kitöltése, másrészt pontosabb lesz a felmérés. A naplós módszert ugyanis sokan kritizálták, mivel a felmérésben résztvevők általában nap végén, sőt gyakran csak a hét utolsó napján töltötték ki a naplót, emiatt a vizsgálat inkább a rádiók, mint márkák ismertségéről, és nem a valós hallgatottságról szólt. Erre utal az is, hogy decemberben, a Sláger és a Danubius megszűnése után egy hónapig nem közölték a hallgatottsági adatokat, egyrészt azért, mert a két új adó nagyon alacsony hallgatottsági mutatókat ért csak el, mivel a hallgatók még nem ismerték a csatornák nevét sem, másrészt információink szerint sokan írták még azt, hogy a Slágert és a Danubiust hallgatták, amikor a csatornák már nem is léteztek.
A jövő
Egyébként a Gfk és a Nielsen is rendelkezik már olyan rendszerrel, amely pontosabban képes azonosítani a hallgatott rádiót, mint amilyen pontosan a felmérésben résztvevők emlékeznek arra, hogy mi is szólt. A Gfk sokáig karórába épített hangfelismerő rendszerrel próbálkozott, a Nielsen mindezt a telefonra telepített szoftverrel oldotta meg, de a két rendszer azonos alapelveken működött: a rendszer hangmintát vett, azt elküldte a központba, ahol a felvett rádióadásokkal összevetve azonosították, hogy mi is szólt akkor, amikor a karóra vagy a telefon tulajdonosa éppen arra járt.
A rendszer már túl van a kísérleti szakaszon, de egyrészt egy bárban vagy egy zajos munkahelyen még nem működik elég megbízhatóan, másrészt telepítése túl költséges lenne a kicsiny magyar rádiós piacnak.
