Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hány embernek hiányzik majd a Bumeráng?

2009.11.18. 10:00 Módosítva: 2009-11-18 12:07:56
A Sláger és a Danubius azt hitte, nyerni fog, hiszen milliók hallgatják őket. De mégis hányan ébrednek a Bumerángra és a Pirítósra, hányan hallgatják a kívánságműsort, és hogyan mérik a rádiós hallgatottságot?

A Sláger és a Danubius reggeli műsoraiban a könnyes búcsú közepette a műsorvezetőkből többször is feltört zokogva, hogy milliók ébrednek rájuk minden nap. A Slágerben többször említették, hogy Borosnak és Bochkornak 3,5 millió hallgatója van. De mégis hány ember hallgatta a két országos kereskedelmi rádiót, kik ők, és mikor kapcsoltak eddig általában a Slágerre és a Danubiusra?

Az igaz, hogy a Slágernek a Szonda Ipsos rádiós hallgatottságmérési adatai szerint 3,55 millió hallgatója van, de ez közel sem a Bumeráng hallgatottsága, sőt a rádió egyetlen műsorát sem kísérik figyelemmel ilyen sokan. Egyszerűen ekkora volt a rádió heti átlagos elérése április és szeptember között, vagyis ennyien hallgattak bele egy hét alatt a Sláger műsorába. Vagy ennyi embert képviseltek a kutatásban azok, akik legalább egyszer beírták a Sláger nevét a rádiós hallgatottságmérésre használatos naplóba.

A rádiók elérése ezer főben (forrás: Szonda Ipsos)
A rádiók elérése ezer főben (forrás: Szonda Ipsos)

A Bumeráng hallgatottsága ennél jóval alacsonyabb, az azon a héten kiemelkedő szeptember 24-én például 1,62 millióan hallgatták Borost és Bochkort. Ugyanaznap a Danubiuson futó Pirítóst 740 ezren figyelték. A héten átlagosan 823 ezren keltek a Danubius Pirítósára és 1 millió 615 ezren a Sláger Bumerángjára.

Egyértelműen a reggeli műsorsáv a leghallgatottabb mindkét kereskedelmi rádión, ezután apad az érdeklődés, zuhan a hallgatottság: a Slágeren futó kívánságműsort délelőtt tíztől csak 1,06 millión követték a Szona Ipsos felmérése szerint, míg ugyanekkor a Danubius zenei összeállítását 531 ezren. A két nagy rádió ráadásul évek óta nem sugároz élő műsort a délutáni műsorsávban, ezért nem meglepő, hogy délután három és hat között a Slágert szeptember 24-én például 944 ezren hallgatták, míg a Danubiust csak 737 ezren (Az átlagos heti hallgatottság a Slágernél 961 ezer, a Danubius esetében 732 ezer volt.) Ez azért is van, mert amíg reggel az emberek otthon és az autóban is hallgatnak rádiót, addig délután csak a dugóban ülve, és nem mindenkinek van autója.

A diplomások is

Hiába tűnik úgy, hogy rádiót már csak azok hallgatnak, akik még soha nem találkoztak a Shoutcasttal, a Last.fm-mel, a Blip.fm-mel, esetleg a Pandorával, de legalábbis egy torrentklienssel sem, a Danubius és a Sláger hallgatói összetétele szinte teljesen pontosan leképzi a teljes lakosságot. Leginkább éppen az alacsony iskolai végzettségűek vannak alulreprezentálva a hallgatóságban, hiszen míg a 15 évnél idősebb lakosság 8 százalékának nincs meg a nyolc általánosa, addig a Sláger és a Danubius hallgatói között is mindössze 3 százalékot tesznek ki azok, akik az általános iskolát sem végezték el. Viszont felülreprezentáltak a Sláger esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a lakosság 13 százaléka végzett egyetemet vagy főiskolát, ellenben a rádió hallgatóinak 15 százaléka felsőfokú végzettségű.

A rádiók hallgatóinak megoszlása iskolai végzettség szerint (forrás: Szonda Ipsos)
A rádiók hallgatóinak megoszlása iskolai végzettség szerint
(forrás: Szonda Ipsos)

A Sláger és a Danubius nem volt olyan népszerű a fővárosiak körében, mint a vidékieknél, de ennek valószínűleg az az oka, hogy Budapesten nagy a konkurencia. Amíg a magyar lakosság 17 százaléka fővárosban lakik, addig a Danubius hallgatóinak mindössze 13 százaléka, a Sláger közönségének pedig csak 16 százaléka. A falusiak némiképp felülreprezentáltak az országos rádiók hallgatóságában, ami szintén nem véletlen: a kisteleüléseken gyakran csak rossz minőségben lehet fogni a megyeszékhelyen működő helyi adókat. Míg Magyarországon a lakosság 32 százaléka él községekben, addig a Danubius hallgatóinak 39, a Sláger hallgatóinak 35 százaléka falusi.

Ha el nem felejtik

Ezeket a számokat a Szonda Ipsos ismerteti naplós, reprezentatív kétezer fős vizsgálat keretében. A vizsgálat nem panelvizsgálat, minden hónapban újra keresnek kétezer embert a naplók kitöltésére.

A módszert 1998-ban dolgozta ki az angol piacra az Ipsos UK, és jelenleg is használják, annak ellenére, hogy az elektronikus mérési módszerek relevánsabb eredményt adhatnak. A naplós módszer tulajdonképpen egy önkitöltős kérdőív, amibe a vizsgálat résztvevője beírja, hogy mégis mit hallgatott aznap, és mennyi ideig.

Az elektronikus mérési módszerek jelenleg azért nem terjedtek el a piacon, mert a tévézéssel ellentétben általában több helyen zajlik, ezért szinte lehetetlen a felmérésben résztvevők által hallgatott összes készülékre mérőműszert kötni. Léteznek már olyan technikai megoldások, amelyek érzékelik, hogy a vizsgálatban résztvevő környezetében éppen milyen rádióműsorok szólnak, de a hangfelismerésen alapuló, általában mobilba vagy órába épített eszközök még nem elég megbízhatóak, ráadásul túl drágák, így a magyar piacon nem éri meg az alkalmazásuk.

A naplós módszer hátránya, hogy a vizsgálatban résztvevők gyakran csak utólag töltik ki a naplót, így az adatok erősen torzíthatnak az ismert brand irányába. Vagyis egy országos adó hallgatottsága egyes vélemények szerint az adatok alapján magasabb lehet a valóságosnál.