A közszolgálati adók szerzői jogi reformot akarnak az internet miatt
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Az európai közszolgálati műsorszolgáltatók felhívással fordultak az európai törvényhozókhoz, melyben azt kérik, hogy könnyítsék meg számukra az interneten való megjelenést. A jelenlegi szigorú és államonként különböző szerzői jogi törvények nagyon megnehezítik az ilyen típusú innovációt, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy az európai televíziós ipar széttagolt, töredezett legyen.
A közszolgálati televíziókat és rádiókat tömörítő Európai Távközlési Unió (EBU) javaslatának célja, hogy megszüntesse a nemzeti határok (vagyis a különféle szabályozások) okozta akadályokat, mivel az európai szintű internetes videoszolgáltatások fejlődésének legfőbb akadályát ebben látják.
A műsorszolgáltatókat erősen gátolja a szerzői jogi rendszer, ami megköveteli tőlük az online (stream) tartalomközvetítés esetében azt, hogy egyenként állapodjanak meg a színészekkel, a rendezőkkel, a zenészekkel és még sok más érintettel, ha a jogvédett tartalmaikat az interneten is közzé akarják tenni. Mivel ebben a rendszerben nehéz és költséges a jogtulajdonosok azonosítása és megkeresése, a tartalomszolgáltatók inkább nem is vágnak bele, hogy online kínáljanak tartalmakat. A javaslat szerint jelentős előrelépés lenne, ha egyetlen tagállamban sikerülne tisztázni a szerzői jogi helyzetet, és azt mind a 27 tagállamban elérhetővé lehetne tenni.
A követelésben az audiovizuális tartalmakat kínáló szolgáltatók egyszerűbb és gyorsabb szerzői jogi eljárásai mellett szerepel a származási ország elvének kiterjesztése minden platformra (így az internetre is), a kollektív licencek kiterjesztése minden platformra (így a mobil hálózatokra, és IPTV-re is). Az EBU szeretné, ha a közszolgálati adók archívumanak tartalmait felszabadítanák (például közös jogkezeléssel), és a zenei licenceket egyszerűsítenék.
Az EU törekvései hasonlóak, legalábbis Viviane Reding médiaügyi biztos tavaly azt mondta, hogy a határok lebontása kiemelt célja az uniónak. Egy nagy akadálya lehet a változtatásnak: a kereskedelmi tartalomszolgáltatók ellenállása. Nekik nem érdekük az, hogy a jelentős bevételt hozó exkluzív események (filmek, sportrendezvények) korlátozás nélkül legyenek elérhetőek az EU összes tagállamában. Ezt az ellentétet tovább súlyosbítja a háború, melyben a kereskedelmi csatornák támadják a közszolgáltatiakat, mivel szerintük az államilag dotált közszolgálati adók jelentős piaci előnyben vannak az internetes piacon, ugyanis kockázat nélkül hajthatnak végre fejlesztéseket.