Azonnali hatállyal kirúgták Élő Gábort

Az Index úgy tudja, hogy azonnali hatállyal felmondtak az MTI Hírcentrum vezetőjének csütörtökön. Élő Gábor távozásához a múlt szombati Híradókban lement kiretusálási botrány vezetett.

Megrendült a bizalom

Az Index több forrásból megerősített információi szerint csütörtökön Belénessy Csaba azonnali hatállyal felmondott Élő Gábornak arra hivatkozva, hogy megrendült benne a bizalom. A Hírcentrumot ideiglenesen Galambos István, az MTI alelnöke vezeti.

Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója ezzel egyidőben felmentette Papp Dánielt, az MTVA hír- és háttér vezetése alól. Úgy tudjuk, hogy ennek ellenére Papp Dániel az alap munkavállalója maradt, és egyelőre továbbra is ő tölti be a közmédia közéleti műsoraiért felelős főszerkesztői posztot.

Az MTVA kommunikációs igazgatója, Szabó László kérdésünkre megerősítette az információt, az alap pár perccel később közleményt is kiadott a döntésről. Szabó kérdésünkre elmondta, Élő Gábort végkielégítés nélkül küldik el.

Mint ismert, december 3-án a Duna TV este 6 órás és az MTV félnyolcas Híradójában kiretusálták Lomnici Zoltán egykori főbírót Tőkés László háta mögül, elsőként december 6-án az Index írta meg az esetet. Az MTVA belső vizsgálata három ember felelősségét állapította meg az ügyben, a tudósítást készítő riportert, az aznapi vezető vágót és a Duna TV aznapi felelős szerkesztőjét vezérigazgatói figyelmeztetésben részesítették múlt csütörtökön.

Négy nappal később, kedden az MTI 22:55-kor kiadott egy közleményt arról, hogy az intézmény vezérigazgatója az eset miatt Hegedűs Istvánt, az MTI Hírcentrum Duna TV-ért felelős vezetőjét is figyelmeztetésben részesítette. A múlt szombat óta társaival az MTV épülete előtt éhségsztrájkoló Nagy Navarro Balázs szakszervezeti vezető információi szerint Hegedűs volt az, aki arra utasította az eseményről tudósító stábot, hogy Lomnici Zoltán nem látszódhat a riportban.

Az eset miatt számos szakmai szervezet és szakszervezet közleményben tiltakozott. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője ugróiskolát rajzolt a retusálóknak, az LMP képviselői pedig a Parlamentben saját arcuk eltakarásával „könnyítették meg az m1 szerkesztőinek dolgát”. Élő Gábor lehetséges menesztéséről már szerdán kora délután szállingózni kezdtek a hírek, a valódi felmondás azonban csak csütörtökön történt meg.

Szávuly Aranka, az MTV szintén szombat óta éhségsztrájkoló riportere Élő Gábor kirúgásának hírére úgy reagált az Indexnek, hogy bár örülnek, hogy végre megtörtént, "de ez csak az egyik követelésünk volt. Akkor hagyjuk abba az éhségsztrájkot, ha utcára teszik Papp Dánielt, és Élő két helyettesét, Németh Zsoltot és Hegedűs Istvánt".

Elfogultak lettek a hírműsorok

Élő Gábor, az Echo Tv hírigazgatója, majd a Lánchíd Rádió főszerkesztője 2010. május 12-én került az MTV-hez hírigazgatóként. A hírigazgatót idén februárban nevezték ki az MTI Hírcentrum igazgatójának.

Élő Gábor első komolyabb és látványos intézkedése az volt, hogy tavaly augusztusban megszüntette A szólás szabadsága című műsort, Krizsó Szilviát pedig a Ma Reggelbe tette át, ahonnan nem mellesleg idén ősszel szintén elküldték. Elvette M. Kiss Csabától a Szempontot, helyette Gulyás Istvánra, a Hír TV egykori hírigazgatójára és az Echo TV vezérigazgatójára bízta a műsor vezetését. Szintén megszűnt Baló György műsora, a Kassza, helyette a KDNP szóvivője, Halász Zsuzsa kapott Jelfogó címen lehetőséget (a műsor a most őszi műsorstruktúrából már kikerült).

Ezt követően Élő tavaly szeptemberben több riportert és szerkesztőt elküldött, köztük volt Molnár János, a Panoráma főszerkesztője, Somos András, Az Este riportere, Horváth Csaba, az esti Híradó egyik napi szerkesztője, Madarász Gábor, a reggeli és éjszakai Híradó egyik szerkesztője és Novák András, a Híradó riportere. Az Este műsorvezetőjét Mészáros Antóniát, és a Híradó egyik műsorvezetőjét, Bombera Krisztinát levette a műsorokból és délutáni szórakoztató produkciókba helyeztette át.

Miután irányítása alatt elfogult lett Az Este az NMHH idén áprilisban elmarasztalta a műsort. A beadvány szerint 2010 nyarán egy héten át csak egy ellenzéki szereplője volt a műsornak, az Index tavaly októberi kutatása szerint azonban valójában ennél jóval rosszabb volt a helyzet, 24 adást vizsgálva mindössze egy ellenzéki vendég vett részt Az Estében, miközben a kormánypárt részéről 15-en szólalhattak meg. Az LMP és a Jobbik szót sem kapott.

Az Index tavaly decemberben az összes m1-en futó közéleti, politikai műsort is elemezte, amelyből kiderült, hogy nemcsak a Parlamentben, hanem a köztévében is kétharmados Fidesz-uralom lett, így sem a műsorokon belül, sem pedig egy napon belül nem teljesült a kiegyensúlyozottság és a pártatlanság elve.

A legnagyobb ellenzéki pártról szinte csak bűnügyi kontextusban (sukorói ingatlancsere, Hunvald György pere, Szilvásy György volt titokminiszter és az UD Zrt. ügye) esett szó, míg az LMP és a Jobbik a vizsgált öt nap esti Híradóiban alig ötven másodpercet kapott. A köztévé elfogultságát januárban a Republicon Intézet is kimutatta.

Cohn-Bendit a fő ellenség

A Híradó egyik műsorvezetője, D. Tóth Kriszta a belső hírek szerint azért mondott fel, mert nem értett egyet ezekkel a hírszerkesztési elvekkel (a műsorvezető október óta saját talkshow-ját vezeti az m1-en). Érdekes körülmény, hogy a műsorvezető utolsó híradós estéjén, március 11-én mutatták be először az Orbán Viktort kritizáló Daniel Cohn-Bendit európai zöldpárti képviselőt kommunistának és pedofilnak beállító riportot.

Bár Cohn-Bendit már akkor kikérte ezt magának, április elején újabb, hasonló riport következett a Híradóban. Ez volt az az eset, amiről egy, az Index birtokába került videófelvételnek köszönhetően kiderült, hogy a Híradó meghamisította az eseményeket. A most főszerkesztőként felmentett Papp Dániel riportja azt a látszatot keltette, hogy a zöldpárti képviselő magyarországi sajtótájékoztatóján nem válaszolt a riporternek arra a kérdésre, hogy demokratikus értéknek tartja-e kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését.

Az Indexhez eljutott videóról azonban egyértelműen kiderült, hogy Cohn-Bendit válaszolt a riporternek, és újfent kikérte magának a vádaskodást, mondván ez egy 10 éve lezárt ügy. A  tudósítás képi anyaga nem mellesleg azt sugallta, hogy a kérdést követően az Európai Zöldek frakciójának társelnöke kiment a teremből. Ezzel szemben a videóról kiderült, hogy a kérdés elhangzását követően csak fél órával távozott a zöldpárti politikus, mivel indult a repülőgépe.

Sokakakat felháborított, hogy az Index tényfeltáró cikkének megjelenése napján Papp Dánielt az MTVA hír- és hírháttérműsoraiért felelős főszerkesztőjének nevezték ki. A hamisítás miatt azonban mindezidáig nem indult vizsgálat sem az MTVA-ban, sem az MTI Hírcentrumban, sem pedig az NMHH Médiatanácsánál.

De érdekes eset volt az is idén áprilisban, amikor két külföldi rendezvényen, Stockholmban és Berlinben is botrány tört ki. Az MTV szerint amiatt, hogy baloldali értelmiségiek „lejáratták Magyarországot”, és a külföldi szervezők nem engedték kérdezni az emigráns magyarokat. A Híradó mindkét eseményen ott volt, holott előre nem lehetett tudni, hova fajulnak az események. A berlini esetről azonban nemcsak a Híradó, hanem már a teljes közmédia is tudósított. Sokak szerint az eset előre megtervezett provokáció volt, vizsgálat viszont szintén nem indult az ügyben. A riportot készítő Bende Balázst viszont előléptették kiemelt szerkesztővé.

A következő nagy botrány a Lomnicit kiretusáló tudósítás volt, melyről belsős forrásaink azt állították, hogy Lomnici régóta tiltólistán volt a köztévében, a Híradókat készítő MTI Hírcentrum vezetőségének utasításai szerint, ha nem feltétlenül muszáj, akkor nem lehet őt mutatni, vagy megszólatatni a hírműsorokban.

Tiltott témák, kedvelt megszólalók

De voltak mások is tiltólistán, emlékezetes eset volt például márciusban, amikor Várnai László, az LMP önkormányzati vezetője nyílt levelet írt a Népszabadságnak azért, mert az MTV vezetősége háromszori kérése ellenére nem adott neki lehetőséget arra, hogy megszólaljon Papcsák Ferenc volt elszámoltatási kormánybiztossal folytatott vitája kapcsán (11 nappal később végül a Ma Reggelben szót kapott).

A tiltólisták azonban nemcsak személyekre, hanem témákra is vonatkoztak, ilyen volt tavaly júniusban az a feltűnő eset, amikor Kósa Lajos államközeli helyzetről szóló bejelentése következtében a tőzsde összeomlott és a forint meggyült, és erről az MTV Híradója nem adott hírt. Vagy például az, hogy a köztévé Híradója egy hónapon keresztül semmilyen szinten nem foglalkozott a Dörner György kinevezése után kipattant kultúrpolitikai botránnyal.

De voltak más jelek is, amiből arra lehetett következtetni, hogy az MTI Hírcentrum sajátosan kezeli a kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmát. Érdemes megemlíteni azt az esetet is, amikor a Ma Reggelben Bándy Péter demokratás újságíró kérdezte több alkalommal is a politikusokat, azt viszont elfelejtették jelezni a nézőknek, hogy Bándy nemcsak újságíró, hanem a II. kerületi önkormányzat fideszes képviselője is.

Szintén a Ma Reggelben történt meg, hogy a médiatörvény elfogadásának nemzetközi visszhangjáról Lovas Istvánt, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítóját kérdezték meg, de szembeötlő volt az is, hogy élelmiszerekről szóló anyagokhoz mindig a CBA kommunikációs igazgatóját kérdezték meg, vagy hogy a Volt Fesztiválról szóló riportban Orbán Viktor és Szájer József lányát kérdezték meg.

Legutóbb az MTV Híradóját október 23-án elemeztük, a megszólalók arányait tekintve akár rendben lévőnek is tűnhetett az ünnepi tudósítás, azonban – megerősítve a korábbi pletykákat, feltehetően szintén felsőbb utasításra - lejáratták az Egymillióan a sajtószabadságért csoportot, és a szervezésében megvalósult több tízezres tüntetést.

Élőt autoriter vezetőnek tartják

Már tavaly szeptemberben elterjedtek azok a hírek, hogy Élő Gábor meglehetősen szigorúan és autoriter módon igazgatja a hírműsorokat. Belsős forrásaink azt állították, hogy szinte mondatról mondatra megszerkeszti a hírműsorokat, megmondja, hogy “mi a napi üzenete a kormánynak”, milyen egyházi eseményeknek kell benne szerepelni, és az ellenzéki megszólalások után milyen múltbeli eseményt kell felróni a volt kormánynak.

Ezt támasztotta alá többek között az az Indexhez is eljutott búcsúlevél, amelyet kirúgásának másnapján írt Somos András, Az Este riportere. Somos levelében azt írta, hogy "megtudtam viszont az elmúlt hónapokban azt is, hogy a nemzeti együttműködés gondolatán túl hírháttér-műsorban létezik napi központi üzenet. Megtapasztalhattam, hogy mielőtt bármit forgattam volna, fel kell mondanom a „leckét”.

Az Indexnek egy névtelenségét kérő, már kirúgott szerkesztő szerint Élő Gábor teljes kézi vezérlés alatt tartotta a hírgyártási folyamatot, "a reggeli értekezleteken gyakorlatilag név szerint megmondta, hogy kinek lehet megszólalni a műsorokban, de nemcsak a politikusokat megnevezve, hanem azt is, hogy melyik szakértő lesz alkalmas a téma igazolására, ezek persze mind a jobboldalhoz köthető közgazdászok, szociológusok voltak". A riporterek, szerkesztők felé azonban nem Élő Gábor kommunikálta a kéréseket, hanem helyettesein vagy a napi felelős szerkesztőkön keresztül.

Fekete Norbert, szintén elküldött riporter az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy bár az államilag fenntartott közmédiában mindig is voltak próbálkozások arra, hogy a hatalmon lévő kormány érdekei képviselve legyenek, az ami Élő Gáborral megjelent a hírigazgatóságon, az tapasztalata szerint példátlan volt. Mint mondta, "a szoci időkben is jöttek a "piros telefonok" a szerkesztőkhöz, de a különbség az volt, hogy az akkori vezetők megvédték a riportereiket, és lehetőség szerint elhárították a politikai kéréseket, most viszont elébe mentek a politikai kéréseknek, és megpróbálták kitalálni, hogy mi tetszene a hatalomnak".

"Nevetséges paródiába fulladtak az eligazító értekezletek, a látszat kedvéért be kellett mondanunk a saját témáinkat, de úgyis kaptunk másikat, mivel az adástükör már megvolt. Én úgy próbáltam kibekkelni ezeket az időket, hogy a feldobott tervekből azokat válasszam ki, amiknek semmi közük nincs a napi politikához, a 2006-os eseményekhez, az egyházhoz, hogy ne kerüljek konfliktusba. Megkönnyebbülés volt, amikor kirúgtak".

Vérengzés a hírműsorokban

A négy közmédiát érintő összevonásokat követően idén júliusban csoportos létszámleépítést jelentett be az MTVA, az elküldött 500 ember között nagy szakmai múlttal rendelkező riportereket, szerkesztőket és műsorvezetőket is elküldtek. A hírterülethez kapcsolódó emberek elküldéséről Papp Dániel, az alap főszerkesztője döntött, és sokuknak ő is adta át a felmondásról szóló értesítést.

Mennie kellett többek között Az Estéből száműzött Mészáros Antóniának, a műsor főszerkesztőjének, Luigits Tamásnak, és az egyik szerkesztőnek, Schwajda Gergőnek is, de elsőként kapta meg a papírját Kardos Ernő, akinek vezetése alatt a műsort Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. A Híradóból is elküldtek jónéhány ismert riportert, így Fekete Norbertet, Nagy Andrást, Gmoser Zoltánt, Nemes Tamást, Kiss Gábort, és a műsorvezető Siklós Andrást. Felállították a teljes parlamenti stábot, és elküldték a Panoráma riporterét, Benda Lászlót is.

A Magyar Rádióból is elküldtek jónéhány nagy nevű szakembert, így Bogár Zsoltot, aki a médiatörvény elleni tiltakozásul Mong Attilával együtt egy perc csenddel tiltakozott a 180 perc című műsorban. De mennie kellett Rovó Attilának a 180 perc és a Közelről szerkesztő riporterének, és Rábai Balázsnak is, aki Mongot váltotta a reggeli műsor élén.

A csoportos létszámleépítés második köre november közepén indult, ekkor is megváltak jónéhány neves szakembertől, elküldték többek között M. Kiss Csabát, a Szempont egykori műsorvezetőjét, akinek egy héttel az indulás előtt mondták le a Pont című napi bulvárhíradóját. De mennie kellett többek között Bombera Krisztinának, a Ma Reggel egyik szerkesztőjének, Lévai Évának és egyik riporterének, Kertész Viktoriának is.

Az MSZP és néhány szakmai szervezet szerint politikai tisztogatás történt, az MTVA cáfolta ezt. Az elküldöttek közül azóta sokan munkaügyi perben állnak az MTVA-val.