A kormány átírta a médiatörvényt

Az Országgyűlés 257 igen és 51 nem szavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét. Az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadták el, így módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése.. A változtatásokra zért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.

A módosított törvénybe több garanciális elem is bekerült. Nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.

A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.

A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.

A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. Továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.

A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. Ezek a jogkörei most megszűnnek, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.

Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők. A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.

A Lapkiadók Egyesületének nem tetszik az új törvény

Az Magyar Lapkiadók Egyesülete üdvözli, hogy a Kulturális és sajtóbizottság felkarolta az újságírói forrásvédelem ügyét, de továbbra sem ért egyet azzal a jogalkotói szándékkal, ami a törvény hatálya alatt tartja a nyomtatott és online sajtót. A szervezet bírálatokat fogalmazott meg a média- és hírközlési biztos feladatának újraszabályozásával kapcsolatban is: a biztos feladata az írott sajtóval kapcsolatban továbbra sem értelmezhető. Az elfogadott jogszabály arról szól, hogy a biztos egyes vitás kérdésekben a szakmai szervezetekkel és az érintettekkel egyeztet, de az erről szóló dokumentumokat nem hozhatja nyilvánosságra. Az egyesület szerint azonban az Ab határozata kimondta: nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos a médiaszolgáltatókkal vagy a sajtótermékeket kiadókkal szemben eljárjon.

Az egyesület örömmel vette volna, ha csökkennek a jogszabályban szereplő, szerintük eltúlzott mértékű bírságok. Állásfoglalásuk szerint miután a jogalkotó túlment az Ab határozata által megkövetelt terjedelmen, lehetősége lett volna a csökkentésre. Az MLE a nyomtatott és online sajtó nyilvántartásba vételével kapcsolatban is változtatott volna a szabályokon: szerintük a nyilvántartásnak egyetlen célja az lehet, hogy a cégnyilvántartáshoz hasonlóan hiteles adatokat nyújtson, amíg azonban ennek a funkciójának nem felel meg, az egyesület továbbra is a sajtószabadság szükségtelen és aránytalan korlátozásának tartja azt.

Az MSZP szerint felháborító az új törvény

A szocialisták azt követelik az új köztársasági elnöktől, Áder Jánostól, hogy ne írja alá a médiatörvény módosítását, forduljon inkább vele az Alkotmánybírósághoz. Mandur László szerint a Klubrádiót is érintő törvénymódosítás szándéka, tartalma és az elfogadásához vezető eljárás is felháborító. A képviselő kifejtette: a törvénnyel egyedi esetre, a Klubrádióéra hoztak általános szabályt, azzal a céllal, hogy a rádió közösségi adóként ne nyerhesse el a 92,9 MHz-es frekvenciát, amelyről nyár elején dönt másodfokon a bíróság.

Lendvai Ildikó azt mondta, az elfogadott módosítással közösségi rádió csak az NMHH)Médiatanácsa által kiírt pályázaton kaphat frekvenciát, a még az Országos Rádió és Televízió Testület kiírásán győztes Klubrádió nem juthat ilyenhez. Kifogásolta azt is, hogy érvényben marad az a változtatás, amely szerint nem nyerhet el pályázaton másik frekvenciát az a rádió, amelyet egy másik frekvenciapályázaton már nyertesnek hirdettek. Ráadásul a törvény lehetőséget ad arra, hogy a médiatanács a végtelenségig húzza a bírósági ítéletek végrehajtását. Az MSZP-s képviselő ahhoz hasonlította a médiaszabályozás Ab által előírt módosítását, mint amikor csak félig húznak ki egy rossz fogat, de a gyökere bent marad. Példaként hozta, hogy nem változtattak a médiatanács összetételén.