Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekMárkus Éva számos filmklasszikus magyar szinkronjának rendezője volt, például az Óz, a csodák csodája (1939) George Cukor Gázláng (1944), Elia Kazan Édentől keletre (1955), Lewis Milestone Lázadás a Bountyn (1962), Franco Zeffirelli Rómeó és Júlia (1968), Woody Allen Manhattan (1979) című filmje fűződik a nevéhez. Az első Csillagok háborúja-trilógia magyar nyelvű változatainak elkészítésében is közreműködött (teljes életműve itt nézhető meg).
Márkus Éva 1920. április 8-án született Debrecenben. 1945 és 1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, ugyanebben az időszakban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát is.
1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től az Operettszínház rendezője, színpadra állította '52-ben Kerekes János Állami áruház című művét is, amiből ugyanabban az évben Gertler Viktor rendezésében film is készült Feleki Kamill, Turay Ida és Latabár Kálmán főszereplésével.
1952 és 1985 között a Pannónia Filmstúdió szinkronrendezője, 1962-től a Magyar Rádióban is rendezett. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia kísérleti stúdiójában működő Rexfilmnél, majd 1998-tól a Duna Televíziónál dolgozott szinkronrendezőként, a wikipedia szerint az utolsó munkája az Aki legyőzte Al Caponét című Brian de Palma film szinkronjának az elkészítése volt. A Balázs Béla-díjat 1976-ban vehette át, 1982-ben érdemes művész címet kapott. A
A Magyar Filmművészek Szövetségének tájékoztatása szerint Márkus Éva temetéséről később intézkednek.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
