Nemzeti hírtévé: mindenáron, két hónap alatt

Amikor tavaly decemberben még csak találgatás szinten írt a sajtó (köztük mi is, itt és itt) arról, hogyan igyekszik egy törvénymódosítással helyzetbe hozni a közmédia csatornáit a kormány (a szolgáltatók kötelező jelleggel két újabb közszolgálati adót kell, hogy a csomagjaikban elhelyezzenek,  ráadásul ezeket a csatornakiosztásban mindenképpen az első helyekre kell sorolniuk), és építgeti az állami propagandagépezetet, nem is sejtettük, hogy a háttérben már régen nem az volt a téma, melyik adó milyen programhelyre kerül, hanem az, hogy külön hírtelevízió legyen-e az M1 mellett, vagy

Az MTVA január 6-án egy sajtóközleményben jelentette be, hogy a második, logikusnak tűnő megoldás mellett döntöttek, de ekkor a színfalak mögött már több hete folytak a csatorna hírtelevízióvá való átalakításának komoly előkészületei. Ezzel párhuzamosan indult meg a közmédia csatornáinak átszervezése, az, aminek a végén kiderült, hogy 

• a jelenleg gyerekcsatornaként funkcionáló M2-n este fél héttől indul majd be a Petőfi TV nevű nemzeti bulvártévé, 
• március 15-től vedlik át hírtévévé az M1, 
• júliusban, a hazai futballbajnokság rajtja előtt nem sokkal elindítják az M4 Sportot,
• az M1 jelenlegi feladatait és műsorait pedig a Duna TV veszi át, az lesz a nemzeti főadó.

A hírtévévé alakuló M1-et tematikában a BBC, adásszerkezetben a CNN mintájára akarja átfaragni az MTVA (arról nem esett szó, hogy sajtóetikailag mégis, hol fog elhelyezkedni a tévé, és továbbra is páros lábbal tapossák-e majd a szakma alapvető szabályait) , és ugyanebben a sajtóközleményben bejelentették, hogy az új arculat elkészítésére Simon Jagót, a BBC World News, illetve az al-Dzsazíra külső megjelenését is meghatározó brit szakembert kérték fel, sőt, az új stúdiót és műsorhelyszíneket az ígéretek szerint  2015. március 15-én mutatják be. Forrásaink szerint ez annyira kőbe lett vésve, hogy a közmédiánál hallani sem akarnak semmiféle csúszásról, jóllehet sem közbeszerzési vonalon, sem a technikával, sem a stábban nem állnak úgy, hogy két hónap múlva biztosan és jól tudjanak működni. 

Az emberállomány különösen kényes kérdés, hiszen a tervek szerint a hírtévé egész nap sugározna, négyórás élő blokkok közé ékelt 45 perces híradókkal, amikhez szerkesztők, újságírók, műsorvezetők és technikai személyzet szükséges. És ami a legviccesebb: az MTVA, elsőként a magyar piacon,  angol nyelvű hírműsor beindítását is vállalta, biztos azért, nehogy félreértések legyenek a kormány üzeneteinek közvetítésekor.  Ehhez képest egy hete azt jelentette be az MTVA, hogy 

Az MTI-közleményben az nem szerepel, hogy az elbocsátásra kijelöltek helyére már gőzerővel veszik fel az újabb munkavállalókat (hogy akkor miért kellett őket elbocsátani, nem ismeretes). Információink szerint 30-40 fiatal betanítása/fejtágítása folyik éppen a közmédiánál. Nagy részük friss diplomás, azaz életében nem dolgozott még semmilyen szerkesztőségben (legfeljebb az iskolai újságnál), úgy tudjuk, hogy a hírek megírására is most tanítják meg őket, ami persze a megrendelő (az állam) szempontjából nem is olyan rossz, hiszen nem kell rossz beidegződéseket, újságírói etikát és hasonló marhaságokat kiverni belőlük, simán ki lehet nevelni a pártkatonák új generációját.   

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a Vs.hu információi szerint Orbán Viktor múlt pénteken közölte a kormánypártinak tartott médiumok vezetővel, hogy a jövőben a közmédiára támaszkodik a kormány, őket pedig nem kívánja tovább hirdetésekkel támogatni. A portál tudomása szerint Orbán Viktor kijelentette, a jövőben a közmédiát tekinti a legfontosabb csatornának a kormány és a Fidesz üzeneteinek közvetítésére, és egy teljesen lojális, saját sajtót akar.

A Simicska-birodalomhoz tartozó médiumokról és más kormányközeli sajtóorgánumokról állítólag azt mondta, más üzleti érdekeltségeikből van annyi profitjuk, hogy állami hirdetések nélkül is el tudják tartani magukat. Ez, tette hozzá, lehetővé teszi nekik, hogy ne kelljen szerepzavarral küzdeniük, és bebizonyosodhat, hogy a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus. A Népszabadság információi szerint a találkozóra éves rendszerességgel sor fog majd kerülni. Bővebben itt.

Ami a műszaki hátteret illeti, egy ilyen hírtévé beindítása nem olcsó mulatság, több százmilliós, összességében milliárdos beruházásról van szó, amit nem lehet csak úgy, fű alatt lerendezni. A szükséges informatikai és műszaki háttérhez az MTVA gyorsított közbeszerzéssel bonyolítja le a pályázatokat, amelyek feltételeinek – legalábbis a december 15-én kiírt, majd 23-án lezárt, a televíziós hírgyártó (Médiaszerkesztő és Playout) rendszer szállítása és helyszíni telepítése, kapcsolódó szolgáltatások tárgyában kiírásban szereplőknek – informátoraink szerint jó, ha egy cég felel meg Magyarországon.

Furcsa, de egy komplett csatornamenedzsment rendszert már 2013-ban is rendelt a köztévé 1 186 513 586 forint értékben, de úgy tudjuk, ezt mostanáig nem sikerült implementálniuk. Talán majd most, a a többi beszerzéssel együtt, melyek között szerepel egy komplett, 11 feladási pontból álló hírtudósítói hálózat kiépítése (Az MTVA részére tudósítói eszközök (kamerarendszerek és közvetítő eszközök) beszerzése (I. rész – ENG kameraszettek beszerzése; II. rész – LTE/4G mobil közvetítő és mobil hírgyűjtő videó uplink eszközök beszerzése) nevű is. 

Ennek nemcsak az a külön érdekessége, hogy húsz nap alatt kell kompletten kiépíteni, hanem az is, hogy ezzel azt a tudósítói hálózatot építik újjá, amit a regionális tévék bezárásával romboltak le. A kiírásban szereplő eszközöknél azt is érdemes megjegyezni, hogy míg most a közvetítés továbbítására szolgáló rendszerek közül a LiveU termékeit jelölték meg referenciaként, egy éve még ennek a konkurensét a Mobile ViewPoint rendszert vásárolta meg (14 041 500 forintért) és pár hónappal később bővítette is (30 777 090 forint értékben) az MTVA.

Természetesen egy hírtévének kellenek forgatókamerák, utómunkaeszközök, videoszerverek (rögzítéshez/bejátszáshoz), hírrendszer (és érdekes módon még egy kis utómunka, csak éppen mástól), stúdiótechnika, és persze pénzbe kerül a grafika és az arculat is. Ezekben a tenderekben (a gyorsított eljárás mellett) az is közös, hogy a szállítást február 28-ig be kell fejezni – ha ez nem teljesül, a március 15-i indulásból sem lesz semmi. Mivel itt nem egy 34 ezer forintos videokameráról és a szomszéd gyerek tuning pc-jéről van szó, ezek leszállítása forrásaink szerint leginkább úgy lehetséges, ha a megrendelésről az érintett cégek már jóval korábban tudtak, a beszerzésüket a későbbi biztos tendergyőzelem tudatában már hamarabb elkezdhették.