Irén, Írisz
6 °C
15 °C

"Nemzetibbé" tenné az új lengyel kormány a közmédiát

2016.01.07. 07:26

Az új lengyel jobboldali kormány az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő "nemzeti médiává" alakítaná át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné - derül ki a médiareformnak a sajtó által megszerzett és közzétett tervezetéből, amit az MTI ismertetett.

Az októberi parlamenti választások után kormányra került Jog és Igazságosság (PiS) párt szakértői háttere által készített törvénytervezetet - mely az év első felében lépne életbe - mindazonáltal a párt politikusai nem hivatalosnak minősítették. 

A reformot az úgynevezett kis médiatörvény, vagyis a parlament által elfogadott, de az államfő által még alá nem írt törvénymódosítás előzte meg, mely megszünteti a közmédia jelenlegi vezetésének mandátumát, és átmenetileg - június végéig - a kincstárügyi miniszterre bízza az újabb kinevezéseket.

Előre a keresztény úton!

A médiareform átfogó működési és szerkezeti változásokat irányoz elő: a közmédiát "nemzeti médiává" alakítja át, melynek küldetése a "nemzeti hagyományok, valamint a hazafias és a humanista értékek ápolása", "az objektív tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítása". A médiának - az eddigiekhez hasonlóan - tiszteletben kell tartania "az egyetemes erkölcsi elveken alapuló keresztény értékrendet".

A nemzeti média feladata lenne az állami hatóságok és az emberi jogi szóvivő álláspontjait ismertetni, és hiteles, pluralista módon bemutatni a bejegyzett politikai pártok, a szakszervezetek és a munkáltató szervezetek lényeges állásfoglalásait.

A nemzeti média szerkezetét illetően a reform megváltoztatja a közszolgálati televízió és rádió, a regionális tévé- és rádiócsatornák, valamint a PAP hírügynökség jogi státuszát. Ezek eddig kereskedelmi alapon, állami részvénytársaságokként működtek, tevékenységüket nagyrészt reklámbevételekből és előfizetői díjakból fedezték, ezután közhasznú állami társaságokká alakulnak át.

Élükön a főszerkesztő szerepét is betöltő igazgatók állnának, az összes társaságot az újonnan felállítandó Nemzeti Médiatanács (RMN) felügyelné. A testület nagyrészt átvenné az 1992 óta létező médiatanács (KRRiT) hatáskörét. A KRRiT - mely eddig a magán- és az állami médiát egyaránt felügyelte - a közmédia esetében továbbra is felügyelné a szólásszabadság érvényesülését.

Az elnököt nem lehetne kirúgni

Mindkét testület - a régi és az új is - 5 tagú, 3 tagját a parlament választja meg, 2-t az államfő nevez ki 6 éves hivatali időszakra. Az RMN - a parlament elnöke által kinevezett - elnökének feladata többek között a közmédia igazgatóinak és igazgatóhelyetteseinek kinevezése és leváltása lenne. Őt magát nem lehetne leváltani, mandátuma csak lemondásával szüntethető meg.

Az RMN határozná meg a nemzeti média statútumát, döntene az igazgatók és helyetteseik, valamint a vezetők javadalmazásáról, bírálná el a közmédia tevékenységével kapcsolatos panaszokat, és rendelkezne a Nemzeti Médialap (FMN) eszközeivel. Az FMN mindenekelőtt az előfizetői díjból származó bevételekkel gazdálkodik majd, ezeket az RMN közvetítésével a közmédiának továbbítja. A PAP hírügynökség ebben a támogatásban nem részesül. 

Az RMN - az FMN eszközei mellett - részesül költségvetési támogatásból, a hírügynökségi szolgáltatásokból származó, szerzői jogi és reklámbevételekből, valamint az állami intézményekkel kötött szerződésekből származó pénzekből. 

A tervezet szerint a kormányfő egy tárcaközi bizottságot hoz létre, melynek feladata "a nemzeti média korszerű finanszírozási koncepciójának" kidolgozása. A nemzeti műsorszolgáltatók mellett úgynevezett társadalmi programtanácsok is létrejönnek, melyek tagjait az RMN választja ki a társadalmi szervezetek, a szakszervezetek, a munkáltatók, az egyetemek, a tudományos akadémia és az egyházak jelöltjei közül.

A kiszivárgott szöveg szerint a jogszabály hatályba lépését követő 3 hónap elmúltával érvényüket vesztik a közmédia összes alkalmazottjának munkaszerződései, hacsak az említett negyedév alatt meg nem hosszabbítják ezeket. Így az igazgatók "átértékelhetik az eddigi munkahelyek fenntartásának indokoltságát".

Nagyon nem tetszik az ellenzéknek

A médiareformra vonatkozó törvényjavaslatot a PiS politikusai - közlések szerint - néhány héten belül terjesztenék a parlament elé. 

A közzétett tervezetet kedden ellenzéki politikusok bírálták. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) nevében Malgorzata Kidawa-Blonska, a parlament elnökhelyettese nyilatkozott, aki szerint a reform fő célja a kádercsere, miközben csak részben oldja meg a közmédia finanszírozását.

Az utóbbi kifogást a szintén ellenzéki Nowoczesna párt politikusai is megfogalmazták. Az egyik képviselő a létesítendő RMN-t a rendszerváltás előtti állami rádió és televízió felügyelő szervéhez, az úgynevezett "radiokomitethez" hasonlította, mivel a tanács szerinte cenzúrázni fogja a médiát.

Kedvezően nyilatkoztak viszont a tervezetről a harmadik legnagyobb parlamenti csoport, a Kukiz´15 mozgalom politikusai. Ennek elnöke, Pawel Kukiz helyeselte a megoldások nagy részét, köztük a társadalmi programtanácsok létesítését, ugyanakkor a közmédia nagyobb decentralizációját szorgalmazta.

A PiS a jogszabályt nemzeti konzultációra bocsátaná. A tervezett reformot már korábban ellenzéki és külföldi bírálatok érték, a kis médiatörvény megszavazása után nemzetközi újságíró-szervezetek, az Európai Unió és az Európa Tanács tisztségviselői a szólásszabadság nevében tiltakoztak. Az ügyet az Európai Bizottság is napirendre tűzte, a biztosok következő tanácskozásán, a jogállamiság általános lengyelországi helyzetének keretében január 13-án vitatná ezt meg.

Külföldi lapvélemények szerint az új lengyel kormány az Orbán-kormány intézkedéseit másolja, ugyanakkor éppen szerdán írtunk arról, miért kevésbé valószínű, hogy Lengyelország orbanizálódhat. 

Belföldi ajánlatok

Rengeteg gyönyörű helyet talál belföldi ajánlataink között.

Egzotikus körutazások!

Fedezze fel Madagaszkár, Burma, Peru kincseit, Indiát a kelet csodálatos világát.