Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekJöhetnek tabletek, telefonok, mindenféle kütyük, streamingszolgáltatások, és hasonló új hullámos megoldások, de a tévé örök lesz. A legutóbbi Nielsen-mérés szerint a magyarok még mindig naponta átlag öt órát ültek a tévé előtt az év első negyedévében, igaz, a 18–49-es korosztály tagjai 7 perccel kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában.
Öt órába pedig jó sok reklám fér. Rengeteg. És ha valaki kapcsolt be tévét az utóbbi pár napban, hétben, hónapban, az pontosan tudja, hogy nevetségesen sok gyógyszerreklám megy a tévékben. Pofátlanul sok. Mintha az egész ország már délelőtt egy maroknyi bogyót szedne, hogy egyáltalán fel tudjon kelni az ágyból, ne puffadjon fel a reggelitől, és ne támadja meg azonnal a takonymanó, és eljusson munkába anélkül, hogy elfogyna az energiája.
A már emlegetett Nielsen méri a reklámok nézettségét is, de a kimutatásaikból hiányoznak a gyógyszerek, ők az FMCG („fast moving consumer goods”, azaz gyorsan fogyó termék) reklámok nézettségét mérik: ebből az derül ki, hogy a magyarok legnagyobb számban joghurt- és csokireklámokat néznek.
De mi a helyzet a gyógyszerekkel? Érzésre egyértelműen azokból van a legtöbb a magyar tévékben, úgyhogy megpróbáltam számokkal is alátámasztani ezt. Ehhez nagy segítséget nyújtott a Kantar Media reklámfigyelő cég 2015-ös kimutatásai a szektorról. Szóval a következő adatok és statisztikák mind 2015-re vonatkoznak, és ahogy elnéztem a változásokat, lehet, hogy jövőre majd egy teljesen más cikket lehet írni az egész területről.
A Kantar Media összesen 32 televízió reklámjait figyeli, tehát nem a teljes magyar tévés piacot, de így is számos következtetés vonható le. A felhasznált adatok egy része elérhető a cég honlapjáról.
A cikkben szinte végig a „gyógyszer” szót fogom használni, de kizárólag azért, mert irtó macerás mindig leírni/bemásolni azt, hogy „Gyógyhatású készítmény, OTC”. Ugyanis ennek az utóbbinak az adatait kaptam meg, de ez nem fedi le például az állatgyógyszereket, illetve a gyógyászattal kapcsolatos reklámokat, amik apró, de azért számontartható másodperceket kapnak reklámidőben.
Úgy néz ki a hierarchia, hogy gyógyszerek -> recept nélkül kapható gyógyhatású készítmények -> terméktípusok -> konkrét termékek, mi pedig a második típusait nézzük. Arányaiban a dolog úgy néz ki, hogy
Kapásból kezdeném azzal, hogy a televíziós hirdetési piacon a gyógyszerek (pontosabban a recept nélkül kapható gyógyászati, gyógyhatású készítmények) reklámjainak aránya messze a legnagyobb volt 2015 – szóval sikerült megerősítenem azt, amire kíváncsi voltam az elején. 2015-ben a tévékben összesen több mint 25 millió másodpercnyi gyógyszerreklámot láthattunk, ez több mint egynegyede volt az összes reklámidőnek a magyar tévékben. Sőt, többet láthattunk gyógyszerreklámokat, mint élelmiszer és kereskedelem kategóriákba tartozókat összesen. Élelmiszereket – tudják, a dolgokat, amiket fogyasztanunk kell, hogy ne haljunk meg – összesen 13 millió másodpercben reklámozták 2015-ben, a kicsit általánosnak ható kereskedelmet több mint 11,7 millió másodpercben.
Elnézést, röpködnek a milliók, kicsit nehéz ezt befogadni, szóval inkább így mondom:
Összehasonlításképpen: ugyanez az italreklámokkal csak 52 napig tartana, ami nem kevés, de azért nem egy teljes munkaév. Az meg szupervicces, hogy a nyomdászat és könyvkötés kategóriája összesen 10 másodpercet kapott 2015-ben.
És mennyi volt az összes reklámmennyiség a vizsgált csatornákon 2015-ben? 100 362 579 másodperc, azaz nagyjából 1161 napnyi. Igen, több mint három év.
A Kantar Media adatai szerint egészen brutális emelkedés ment végbe az utóbbi tíz évben a tévés gyógyszerreklámok piacán, 2005-ben a gyógykészítmények reklámozásának aránya összesen 5,5 százalék volt. Ismétlem, 2015-ben ez 25 százalék felett volt.
A takonyról itt már kollégánk leírt mindent, amit tudni érdemes, úgyhogy bemutatni nem nagyon kell. De a cégek is tisztában vannak azzal, hogy a megfázás meg az azzal járó kellemetlen tünetek az első számú ellenségei a tévénézőknek, ugyanis a legtöbbször megfázás és nátha elleni szereket reklámoztak: az összes gyógyszerreklám 22 százaléka ilyen, tehát 5,5 millió másodpercben tukmáltak ránk valamit, ami segít megoldást találni erre az egyébként marha idegesítő jelenségre.
És mit diktál a logika, hogyan lehet megelőzni a náthát? Hát vitaminokkal! A vitaminok 17 százalékkal, azaz 4,1 millió másodperccel részesedtek az összes gyógyszerreklámból, és ha már megfájdult a fejünk ettől az egésztől, akkor segítenek a fájdalomcsillapítók, amik 14 százalékkal, 3,5 millió másodperccel voltak jelen a tévékben.
Nekem mindig az emésztési problémákra való gyógyszerek reklámja tűnik fel a tévében, de a téma csak az ötödik helyen van a listán, 9 százalékkal, azaz 2,2 millió másodperccel. A legkevesebb időt a gyógyteák és az ortopéd kellékek kapták, 600 és 100 másodperccel.
A Kantar Media két különböző adattal rangsorolja a csatornákat, ez a két adat pedig a gyógyszerreklámok mennyisége másodpercben, illetve ezeknek a százalékos aránya az adott csatornán. Na most igazából teljesen mindegy, hogy melyik mértéket nézzük, mert mindegyikben toronymagasan a Story4 vezet.
A korábban a Central Médiacsoport érdekeltségébe tartozó csatornán a reklámok 36 százaléka szólt gyógyszerről, szóval ha leültünk a tévé elé, akkor elég jó esélyünk volt, hogy legalább egy vitaminreklám szembejöjjön. Gyógyszerreklámokból összesen 2,2 millió volt csak a Story4-en, az összesen 6 millió feletti reklámmásodpercből.
Ha azt nézzük, hogy egy adott csatornán az összes reklámból mennyi volt a gyógyszerek aránya, akkor szintén a Story4 vezet (36%), de után szorosan jön a Universal Channel (35%) és a Pro4 (32%).
Egy kis kitekintés a tévés reklámokból: a Kantar azt is összeszedte, hogy bizonyos cégek melyik termékei kapták a legnagyobb médiatámogatást 2015-ben, azaz melyik cégek melyik gyógyszert nyomták a legjobban mindenfajta felületen. A lista csak azért érdekes, mert hiába vezet a nátha a tévés költésekben, a legtöbb pénzt a Rapidophen nevű fájdalomcsillapítóba pumpálták. Így néz ki ez a lista:
| Termék neve | Típusa | Forgalmazó cég | Ráköltött pénz (ezer forintban) |
| Rapidophen | fájdalomcsillapító | Teva Magyarország Rt. | 2 704 860 |
| Millandjoy | emésztést javító készítmény | Teva Magyarország Rt. | 2 266 398 |
| Berocca | vitamin ital | Bayer Hungaria | 1 800 889 |
| Venotec | vérkeringést javító készítmény | Kéri Pharma Kft. | 1 641 151 |
| Cataflam | fájdalomcsillapító | Novartis Hungária Kft. | 1 634 821 |
| Optrex | szemcsepp | Reckitt Benckiser | 1 150 273 |
| Lyxio | nátha elleni szer | Actavis Hungary Kft. | 1 121 635 |
| Prevalin | allergia elleni szer | Omega Pharma Hungary Kft. | 1 021 350 |
És hogy mi a tanulság ebből a sok számból és százalékból? Főleg az, hogy iszonyatos mennyiségű gyógyszerreklámot fogyasztunk, és mivel amúgy is órákat tölt egy átlagos magyar a tévé előtt, ez nem biztos, hogy hamarosan meg fog változni. A gyógyszerreklámok piaca egyre csak nő és nő, én nem lennék meglepődve, ha jövőre még ehhez képest is megugranának a költések.
Az Érdekes adatok a kultúra világában elnevezésű cikksorozatunkban a 2015-ös magyar moziforgalmazást veséztük ki, az a cikk itt található.
(Borítókép: Bloomberg/Getty Images)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
