Minden fán nem terem Kálmán Olga

2017.01.19. 07:06
Németh Szilárddal, az ATV hírigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével kétszer is beszélgettünk. Egyszer még akkor, amikor Kálmán Olga az Egyenes beszéd műsorvezetője volt, egyszer pedig akkor, amikor már nem. A két beszélgetés összessége ez az interjú, amiben nemcsak Kálmán Olga távozásáról és helyettesítéséről lesz szó, hanem Friderikusz Sándorról és a szocitévé stigmájáról is – továbbá arról, hogy miért látunk migránsozó kormánypropagandát és jobbikos politikust egy, a rasszizmust és antiszemitizmust elutasító csatornán.

A polcán Kissinger- és Obama-életrajzot látok. Ennyire fontos önnek az amerikai politika?

Ez az egyik kedvenc területem és a hobbim is, szeretek erről olvasni. Ez már azelőtt megvolt, hogy hírigazgató lettem volna, mert ebben a minőségemben ugye kötelező naprakésznek lennem. Ha rajtam múlna, és az ATV-t magamnak csinálnám, akkor egész nap amerikai politika és angol futball lenne a tévében. 

Mennyire lepte meg Trump győzelme?

A választás előestéjén a kollégákkal megtippeltük a végeredményt, én nagyon szoros Clinton-győzelmet jósoltam, de az értekezleten azt kértem, készüljünk fel arra az eshetőségre is, hogy nem lesz még végeredmény. Ha úgy nézzük, a közvélemény-kutatók a hibahatáron belül tévedtek, úgyhogy annyira nem döbbentett meg az eredmény. Tavaly tavasszal kint jártam az USA-ban, testközelből is megtapasztalhattam, milyen a közhangulat. A demokrata előválasztás véget sem ért, de Hillary már Trumpról beszélt, a média csak vele foglalkozott. Kicsit olyan érzés volt, mint itthon: a sajtó Orbán Viktorral van tele, és ezzel segíti a hatalomban maradását, hiszen a közbeszéd leginkább róla szól. Egy héttel az amerikai választások előtt egy bostoni politológus barátom figyelmeztetett, hogy badarság lenne biztosra venni a demokraták sikerét, mert míg Európába leginkább csak a Trumpról szóló negatív hírek jutottak el, az USA-ban teljesen más a megítélése. Mi itthon el sem tudjuk képzelni, hogyan választhatnak meg egy ennyire botrányos előéletű jelöltet, míg ott a hírekben sokkal árnyaltabb volt a kép.

Ha majd Trump is ír egy könyvet az elnökségéről, az is felkerül a polcra?

Szerintem igen. Engem nagyon érdekel maga a jelenség, és az ugye tény, hogy az izgalomfaktor szempontjából mindenképpen a jobbik nyert. Az, hogy ez jó lesz-e vagy sem, még senki nem tudja megmondani. Furcsa, hogy míg itthon egy bohócnak tekintik a legtöbben, odakint egy nagyon sikeres vállalkozónak, akit Hollywood egy része nagyon is kedvelt, aki hivatalos volt Clinton lányának az esküvőjére is, aztán most mindenki fúj rá, és hirtelen kegyvesztett lett .

Ilyen párhuzamot tudnánk hozni a magyar politikából is.

Persze, hiszen voltak itt Gyurcsány–Navracsics közös ebédek is. A politika kicsit átrendezi az emberi kapcsolatokat – nekem az a személyes tapasztalatom, hogy

sok minden nem teljesen úgy van a való életben, mint ahogy a stúdióban látjuk.

Lehet politikailag független egy tévé Magyarországon?

Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert míg zajlik a piac újrafelosztása, minket békén hagynak. Van mögöttünk egy olyan komoly, érdemi tömeg, ami legitimál minket. Nem érdemes hozzányúlni. Minden mérés szerint nekünk vannak a leghűségesebb nézőink – lehet, hogy nincsenek annyian, mint az RTL-nél, de akik vannak, minket néznek. Az ATV-vel szembeni fellépés nagyobb indulatokat váltana ki, mint a Népszabadság beszántása. Ezzel nem a lapot akarom bántani, de a rajongói körünk nagyobb.

Próbálkozás sem volt?

Nem. Azt látjuk a tévés fronton, hogy a mindenkori hatalom konfliktusai mindig mások. Az, hogy az ATV akkora, amekkora, ebből a szempontból előny, nem vagyunk egy nagy portfólió része, kicsik vagyunk, békén hagynak.

A szocitévé-bélyeget sikerült már lemosni a tévéről?

Ha a pártsajtót érti alatta, szerintem igen. Nem a botránykeltés volt a cél, de például Vona Gábor magánszférás szereplése rendesen ütött ezen a stigmát. Vonában eleve nagy kockázat volt, és voltak olyan nézői visszajelzések, hogy elment-e az eszünk, de amikor két héttel később is olyan nézettségi adatok jöttek, mint a műsor előtt, az azt igazolta, hogy a nézők még mindig hiteles forrásnak tartják a tévét. A legnézettebb anyag nem is a Vona-adás volt, Botka László nyerte a nézettségi versenyt, de a Medgyessy Péterről és Gémesi Györgyről szóló részt is rengetegen nézték. A rasszizmus és antiszemitizimus elleni elkötelezettségünk pedig nem változott.

Ez a körmendi migránsozós cikkek fényében elég furcsán hangzik.

Ebben az ügyben (Az Atv.hu-n jelent meg egy cikk, amiben a körmendi befogadóállomáson tartózkodó menekülteket azzal vádolta a szerző, hogy ablakokat törtek be és iskoláslányokat bámultak meg – VA), ha hiszi, ha nem, még soha nem fejthettem ki az álláspontunkat, mert senki nem kérdezte.

Sajnálom, hogy ez az anyag megjelent, hiba volt. Jogosan kaptunk a cikkért kritikákat.

Ami nem volt fair, az az, hogy az ATV-t onnantól migránsellenesnek titulálták, pedig magyar tévé ennyi pénzt és időt még nem költött a menekülttáborokban való forgatásra, mint mi. Folyamatosan ott voltak a riportereink, bemutattuk az emberi sorsokat is. Mégis olyan emberek bélyegzik meg az ATV-t, akik nem néznek bele a műsorainkba, pedig a képernyő a cáfolata ennek, ahogy más stigmáknak is. A körmendi cikk csak azért születhetett meg, mert egy leterhelt szerkesztőségben péntek délután hitelt kapott egy három forrásból beérkező városi legenda. Szakmai hiba volt, levontuk belőle a megfelelő tanulságokat. 

Megéri az ATV-t csinálni egy ennyire fragmentált piacon?

Ha az objektív részét nézzük, azt, hogy ez egy üzleti vállalkozás, akkor igen, hiszen nyereséget termel. Nem milliárdokat, jóval szerényebbet. Ha van több százezer néző, akkor megéri csinálni.

És van ennyi?

Bizonyos műsoroknak igen. Azoknak, akik odakapcsolnak valamelyik műsorunkra, az a műsor értéket jelent. Ez pont olyan, mint a spanyol bajnoki focimeccsek a Sport 1-nél – akinek ez érték, akinek ez fontos, odakapcsol. Az ATV műsorai is ilyenek.

Milyen egy tipikus ATV-néző?

Alapvetően nagyvárosi, magasan iskolázott, és magas kulturális affinitással rendelkezik. Ezért van az, hogy nagyon jó az együttműködésünk bizonyos színházakkal, hiszen ők is azt tapasztalták: ha megjelennek az ATV-n, az kimutathatóan megnöveli a jegyeladásukat. Ezt mi is lemértük egyébként, és tényleg egy extrém magas szám jött ki. De ez, mint minden felmérésé, általánosító adat. A nagymamám falun nézi az ATV-t például, és akkor is nézte, amikor én még nem voltam hírigazgató. Országosan elérhetők vagyunk, 92 százalékos lefedettségünk a legmagasabb a kábeltévék között, és a határon túl is több százezer nézőhöz eljutunk.

Arról van kimutatás, hogy pontosan hányan nézik határon túl?

Sajnos nincs, de jó volna, ha lenne, mert akkor a reklámidőnk értékesítését is átszervezhetnénk. 

A magyar nézettségről viszont van, és elég siralmas képet mutat. Az utóbbi három évben 1-1,3 millió néző tűnt el a tévék elől. Hová lettek?

Ez egy olyan trend, ami hozzánk nagyjából akkor ért el, amikor a világ többi országába is. Az okostelefonok, a közösségi média elterjedése nálunk is pontosan ugyanúgy hatott a tévénézésre, mint másutt. Ez a fajta globalizmus megszüntette azt, hogy az aktuális trendek később érkeztek be hozzánk. Igaz, a Netflix és az Amazon indulása később következett be, de már náluk is fent vagyunk a térképen, és a csúszásnak ott más oka volt: idősebb társadalom, nehezebben szokunk át a streamingre, és így tovább. Őket a további terjeszkedésben a nyelvi korlátok akadályozzák, itthon a magyar feliratos filmekkel is elég nehéz dolog piacot építeni, nemhogy a csak angol nyelven elérhetőkkel. Az a furcsa, hogy egy horvát köztévében a mai napig meg lehet nézni mindent eredeti nyelven, de mi másképpen működünk.

Az utóbbi hat évben elképesztő változásokon ment át a tévé, ezt a saját bőrömön tapasztalom. Míg 2010-ben még úgy ült le az ember az esti hírműsor elé, hogy tudtak neki újat mondani, ma, az okostelefonok, a push üzenetek korában ezt az érzést kiirtották a nézőből.

Este a híradóban már nem kapunk új információt, és ez egy hírműsort készítő szerkesztőségnek óriási kihívás,

az ATV pedig elsősorban a hír- és háttérműsorokról ismert. Hátteret kell adni a híreknek, vitákat kell szervezni, és mindezt egy korszerű, fogyasztható csomagolásba kell beletenni. A tematikánkat ki kell egészíteni olyan produkciókkal, melyek hatnak a hír- és háttérműsorok nézettségére is.

Mint például?

A Frizbi például ilyen, megerősítette az egész vasárnap esténket, felhúzta a műsorkörnyezetet is. 

Az idősebbek körében.

Nekünk mindegy, ki nézi a műsort, a mi célcsoportunk a tévés előfizetőké, hiszen elsősorban kábeldíjakból élünk. A TV2 és az RTL ilyen szempontból másik ligában játszik, vagy inkább másik sportot űznek, nekik a vásárlóképes korcsoport a fontos, legyen az 18–49 vagy 18–59 közötti. Nekünk és a többi kábeltévének az a lényeg, hogy az előfizetői díjak minél magasabbak legyenek. Amikor egy szolgáltatóval tárgyalunk, az a legfontosabb, hogy hány tévé-előfizető nézi az ATV-t. Mindegy, hogy 18 vagy 68 éves, a darabszám számít.

A reklámbevételük ezek szerint elenyésző?

Ezt a 2015-ös összesített bevételhez képest 2016-ban 70 százalékkal növeltük meg, és ez a piacról bejövő reklámokra értendő. A karácsony ezen dob még, azok a számok később lesznek meg. Nem mondanám elenyészőnek a bevételt, több százmilliós tételről van szó, a tévé összbevételének a harmadáról beszélünk.

Azt szoktam mondani, hogy vannak gazdag tévék meg szegény tévék, és van az ATV.

Az ATV ennyire szegény lenne?

Nem, de mögöttünk nincs nemzetközi médiakonszern, stúdió, Eximbank vagy a német kormány. Nincsenek kapcsolt vállalkozások – amit megkeres a tévé, annyi van. Nem az van, hogy van egy remek útépítő vállalkozásom, és az autópálya-tendereken beömlő pénzből finanszírozzuk a veszteségeket. Annyit költünk, amennyi bejön, nem mehetünk át veszteségbe. Egy másik tévé elkölthet 1,9 milliárd forintot egy műsorra, nekünk ez a nettó éves árbevétel felét jelenti. Nem szórakozhatunk kétszáz ember állásával.

Nem is akarnák elérni a fiatalabb korosztályt?

A hazai piac olyan mereven fel van osztva, hogy lehet, az átpozicionálással többet veszítenénk, mint amit nyerünk. Nem azért olyan az ATV, mert nekünk ez a fétisünk, hanem azért, mert ezen a piacon nekünk történelmileg ez a szelet jutott. Nyilván ezt finoman lehet tágítani, nyitni a fiatalabbak felé, de amikor egy Frizbit elindítunk, nyilván nem a fiatalokra lövünk, hanem a 30–49-es, de inkább a 40–49-es korcsoportra. Nagyon nem mindegy, mit lép az ember – az Éden Hotel a Viasaton felfelé húzta a csatornaátlagot, a TV2-n lefelé. Ennek az volt az egyik oka, hogy a TV2 közönsége idősebb, mint a Viasaté, és a nézőknek ez a tartalom nem kellett. Több nézőt vesztettek, mint nyerhettek volna – ezért nem indítunk hasonló realityműsort az ATV-n. Nem lenne értelme.

Milyen műsortípussal lehetne újabb nézőket szerezni?

Amiben gondolkodtunk, az egy hétköznapi infotainment műsor, ami minden kereskedelmi csatornára kell, így belefér az ATV profiljába is, és meg tudjuk úgy valósítani, hogy egyfajta fiatalításra is alkalmas, és bevételt is generál. Egy minőségi Fókusznak kell elképzelni.

Vagy Aktívnak?

Nem. Azért mondtam a Fókuszt, mert azt vesszük észre, hogy bár a nézőink bizonyos mértékig nyitottak a bulvárra, van egy olyan minőségi küszöb, amit átlépve elkapcsolnak.

Hol van ez a küszöb?

Például Benkő Dánielnél. Ott már azt láttuk, hogy elkapcsolás van, nem működik a dolog. Tóth Vera viszont nagyon jól működött, ahogy Sebestyén Balázs is, Jakupcsek Gabriella pedig csúcsnézettséget hozott. Ő bárhol feltűnt az ATV-n, a nézők odakapcsolnak a műsorra. Havas Henrik is ilyen karakter. Pedig amikor a Frizbit bejelentettük, mindenki bukást várt tőle, mert nem hírműsor, és nem fog működni, de mi tudtuk, hogy ez nem így van, hiszen innen indult a show, Hajdú Pétert pedig szeretik a nézőink.

Hajdú Péter is elég prominens bulvárszereplő. Vele miért nincs bajuk?

Azokkal van, akikhez nem tudnak valami konkrét teljesítményt kötni. Tóth Verával nincs, mert énekesnő, Balázs rádiós és tévés, Hajós András zenész és tévés – a magas kulturális affinitású nézőknek ez fontos, mert szeretnek szórakozni, de nem mennek le egy szint alá. Azért működhet egy Frizbi és működhetett volna egy Összezárva Friderikusszal, mert teljesítik azt a fajta minőségi elvárást a nézők felé, amire igényük van. Egy Való Világ már nem ilyen.

A nézőink egy része jellemzően azért néz minket, mert nem ütközik bele VV-szereplőkbe.

Friderikusz Sándor szerint az ATV egy sufnitévé volt, amit ő tett azzá, ami. Ehhez mit szól?

Erre szokták azt mondani, hogy a sikernek sok gazdája van, a kudarc viszont árva gyerek. Egyébként ebben a szakmában egymás lehülyézése – akár nyilvánosan, akár magánbeszélgetésben – olyan, mint a jó napot kívánok. Nem ő az első, akivel ezt megéljük, szóban nagyon sokan felépítették már az ATV-t Friderikusz Sándor előtt és után is. Nem sértődtem meg a szavain, mert tudtam, hogy ez jönni fog. Amikor megbeszéltem vele, hogy vége a műsorának, akkor tett utalásokat arra, hogy kitálal. Amikor elköszönt a munkatársaitól, akkor konkrétan jelezte, hogy lesz egy Index-interjú, tehát nem lepett meg a dolog.

Miért?

Mert ő egyszer már elment az ATV-től, és akkor is hasonlóan tette. Az elválások soha nem szép történetek, mindenki ízlése szerint viselkedik, mindenkiből kijön az, ami benne van.

Van harmadik lehetősége az ATV-nél?

A televízióban a sértettség nem működhet, így nem mondom azt, hogy Friderikusz Sándor soha nem fog az ATV-n szerepelni. Ha lenne egy szuper ötlete, mondjuk az Összezárva Friderikusszal, aminek a kész anyagát elküldenék, nekünk csak le kéne adnunk, még az is lehet, hogy átgondolnám.

Azt mondta, voltak ötletei, de önök nem voltak vevők rá.

Tulajdonképpen ugyanannak a műsornak a variánsait akarta megvalósítani, én viszont egy olyasmit, amiből végül a Frizbi lett. Az Összezárva Friderikusszal elég viharos körülmények között dőlt be a TV2-nél, és mivel én Hajdú Pétert és Friderikuszt is jól ismertem, azt javasoltam nekik, hogy ne pereskedjenek a TV2-vel, hanem csinálják meg a folytatást az ATV-n. A nézők örülnének neki, elmaradna a nyilvános veszekedés, az ATV-re pedig egy országosan nézett műsor kerülne. Mindenki nyert volna rajta.

De mégsem jött össze. A pletykák szerint azért, mert Habony Árpád szólt önnek, hogy ezt nem szabad.

A befolyásos média- és politikai szereplők közül szinte mindenkivel találkoztam az elmúlt hat évben, ebben nincs semmi titok, ez is része a munkámnak. De ilyen kérés felém nem érkezett. Ennek a hivatalos megbeszélésnek van tanúja is, mert sejtettem előre, hogy nem árt, ha van velem valaki, és igazolni tudja, hogy az intézményemhez és a saját értékeimhez méltó módon jártam el.

Az normális dolog, hogy egy ilyen megbeszélésre vinni kell magával egy tanút?

Az én pozíciómban nagyon okosnak kell lenni és minden részletre oda kell figyelni, a látszatra meg pláne. Tudom, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, de nekem az a meggyőződésem, hogy szinte bárkivel le lehet ülni, az a fontos, hogy miről és hogyan beszél az ember egy ilyen találkozón. És hogy az ATV irányultsága se változzon. Arról volt szó, hogy megkértem Andy Vajnát, tegye lehetővé, hogy ez a műsor szép csendben jöjjön át az ATV-re. A TV2 részéről eleinte volt egy komoly, elvi nyitottság is, de nem jött össze a dolog.

Miért?

Volt egy másik tárgyalásunk, nem velük, mással, és amikor az bedőlt, ezt is magával rántotta. Egyébként elég messzire jutottunk, Péter stábjával már le is ültünk a megvalósításról. Így lett Frizbi inkább, ami sokkal ATV-kompatibilisebb volt, mint a Showtime.

Friderikusz műsora mennyire volt fontos önöknek?

Presztízsműsor volt, amit úgy tudtunk képernyőre tenni, hogy anyagilag nagyon megérte. Nem volt nagy költségvetése.

Friderikusz Sándor szerint tíz-húszezer forintot kapott érte adásonként.

Senkinek nem tartottam a halántékához fegyvert, hogy írja alá a szerződést.

Ha én képes voltam ezt a szerinte előnytelen szerződést aláíratni vele, akkor ebben a történetben talán mégse voltam annyira amatőr.

Legyünk igazságosak: sem mi, sem Friderikusz nem halt éhen miatta, nem bántam meg, hogy képernyőre került. A helyét viszont nem jól találtuk el, nem 21:40-től kellett volna adni, hanem késő este. Átlagosan ötven-százezer nézőt érdekelt, de erről nem ő tehet, hanem a verseny lett nagyon kemény. Tíz éve kétszázezer nézője is lehetett volna.

Miért jelentek meg az állami hirdetések a tévében?

2015-ben nem voltak, előtte, 2014-ben igen. Szóval az, hogy 2016-ban voltak, nem jelent túl sokat. Jön egy ügynökségi megrendelés, hogy ezt és ezt szeretnék megjelentetni. Erre lehet nemet mondani, mi nem mondtunk. Nem úszkálunk az állami pénzben, nem költenek nálunk sokat, időszakosan vannak megkeresések. Aki viszont megnézi a műsorainkat, az láthatja, hogy tisztességes tartalmat állítunk elő.

Nem furcsa, hogy az Egyenes beszéd környékére kerülnek az ilyen hirdetések? Most konkrétan a migránsozó propagandáról beszélek, aminek az üzenete szöges ellentéte volt Kálmán Olga műsorának.

Az az egyik legnézettebb műsor, persze hogy sokan ott akarnak hirdetni. De nézzük azt az oldalát, hogy hirdetésektől függetlenül ugyanúgy elküldhették az Egyenes beszéd vendégei a kormány politikáját a melegebb éghajlatra, magyarán teljes volt a szabadság. És ez így fog maradni ezután is. Ennél lehet jobban jelezni, hogy függetlenek vagyunk?

Elképzelhető, hogy mégis ez tette be a kaput Kálmán Olgánál?

Hat éve dolgozunk együtt ilyen relációban, soha nem veszekedtünk egymással sem szakmai, sem személyes kérdésekben. A szerkesztőség szabadon dolgozhatott, egyedül a jogi szempontokra kellett odafigyelni. Évente tíz-húsz pert varrnak a nyakunkba, igyekszünk minimalizálni az ilyen helyzeteket.

Kálmán Olgát nem lehetett és nem is akartam befolyásolni.

A vezetőségből én tartottam vele a kapcsolatot. Ez szándékosan volt így, mert nem akartam, hogy bárki is beleszóljon a munkájába, én adhattam neki utasítást mint hírigazgató, de sosem kézivezéreltem. Szakmai visszajelzéseket kapott tőlem, de olyat, hogy ezt vagy azt ne kérdezd meg, nem. Kívánom, hogy ezután is ilyen szabadon dolgozhasson!

Utólag visszagondolva viszont éreztem én is, hogy vannak olyan kapcsolatok, amik minden veszekedés nélkül elfáradnak. Szerintem ez történt köztünk is, és erre utal az is, amit azóta ő vagy a férje mondott nekem. Talán ő is úgy érezte, hogy a karrierje egy újabb lendületet kaphat, és mi is megújulhatunk egy kicsit. Valahol megértem, hogy belefáradt abba, hogy majdnem minden este másfél órán át cipeli a hátán a tévé hírvonalát, ami azért óriási teher. Pedig vigyáztunk arra, hogy ne fáradjon el, az utóbbi években nem öt, csak négy adás volt hetente, tarthatott hosszabb pihenőket is. Munkaterápia is volt, áttervezett díszlet is, amit lehetett, megtettünk, mert nem akartuk, hogy kiégjen. Volt szó arról is, hogy egy másik típusú műsorban is szerepeljen, más karakterű műsorvezetőként, de végül maradtunk az Egyenes beszédnél.

Mikor tudta meg, hogy elmegy a tévétől?

A céges karácsonyi buli végén, amikor már mentem haza a feleségemmel. Az ajtóban állt, és közölte, hogy beszélnünk kell. Nem számítottam arra, hogy ilyen súlyú lesz a mondanivalója, kértem, hogy mondja. Erre ő azt válaszolta, hogy felmondott, váltania kell, mire én kérdeztem, hogy mire, erre azt felelte, a Hír TV-re. Nem éreztem rajta sértettséget, annyit tett hozzá, hogy új kihívásra van szüksége.

Anyagi okai lehettek a távozásnak?

Nem hiszem, Kálmán Olga nagyon megbecsült volt nálunk ebben a tekintetben is. Hat év alatt soha nem kért fizetésemelést.

Van olyan tévésük, akit fel lehet építeni Kálmán Olga helyére?

Az Egyenes beszédet többen vezették már a kezdetekkor, és az elmúlt években is többeknek lehetőséget adtunk. Nyilván minden fán nem terem Kálmán Olga, de Olgától függetlenül itt épült egy komoly műsorvezetői garnitúra az elmúlt években. Az Egyenes beszédet Rónai Egon és Mészáros Antónia vezeti februártól. Mindketten hiteles, népszerű, ismert műsorvezetők. A reggeli műsorvezető Bombera Krisztina lesz, a váltótársáról még folynak a tárgyalások, nem kizárt, hogy új műsorvezetőt szerződtetünk. Csütörtök este indul Krizsó Szilvia talkshow-ja, a Krizshow, ami az eddig látott felvételek alapján a tavasz egyik kellemes meglepetése lehet. De tervezzük további műsorok indítását, ismert műsorvezetők igazolását is. Az a legfontosabb célunk, hogy az ATV nézői továbbra is magukénak érezzék ezt a csatornát.