Rengeteget romlott a sajtószabadság Magyarországon

azon a skálán, ahol a 0 jelenti a tökéletes szabadságot, a 100 pedig az abszolút nem szabad sajtót, 44 pontunk van, ami 6 ponttal rosszabb Romániánál, 2-vel Bulgáriánál és 18-cal Szlovákiánál. Egy év alatt ennél többet csak Lengyelországban romlott a helyzet a térségben (6 ponttal), a környéken csak Szerbia az az ország, ahol ugyanilyen sebességgel romlottak a szabad sajtó működési feltételei, de az egész világon is csak öt olyan ország van (Lengyelország, Burundi, Törökország, Nauru és Belize), ahol ennél nagyobb mértékű az index mutatóinak csökkenése.

Az elemzés külön kitér Magyarország helyzetére, például a Népszabadság megszüntetésére és arra, hogy a kiadót „a miniszterelnök Orbán Viktor szövetségese vásárolta meg”. A jelentés megemlíti azt is, hogy kormányközelbe került

• több helyi lap,
• egy nagy gazdasági hetilap, 
• egy tévécsatorna;
• valamint indult egy kormánypárti bulvárlap,
• a kvótareferendum alatt pedig elfogultan, a kormány véleményét tükrözve működött a közmédia.

Kiemelik azt is, hogy a rendőrség átvizsgálta és megmotozta a német RTL munkatársait, amikor Felcsúton, a miniszterelnök házának környékén forgattak.

A jelentés arra is figyelmeztet, hogy ahol a sajtószabadság helyzete viszonylag rövid idő alatt sokat romlott, olyannyira, hogy szintet lépett az általános helyzet (Magyarország például az új médiatörvény elfogadása után kapott először „részben szabad” minősítést a „szabad” helyett), ott hasonló folyamatok játszódtak le; példaként az elemzés Venezuelát, Törökországot, Lengyelországot és Magyarországot.

Lengyelországban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ben megválasztott kormánya a jelentés szerint szintén megpróbálta aláásni a kritikus média hitelességét; Jaroslaw Kaczynski pártvezető például azt mondta a legolvasottabb lapról, a Gazeta Wyborczáról, hogy „az újság szembemegy a nemzet törekvéseivel”. A párt megerősítette az ellenőrzést a közszolgálati média felett egy olyan törvény elfogadásával, amely lehetővé tette a kormány számára vezetőinek kinevezését. Novemberig a kormány irányvonalát pontosan követő közmédiánál több mint 200 alkalmazott mondott le vagy bocsátották el.

Rég volt ennyire durva a helyzet

A jelentés azt írja, tizenhárom éves mélypontra zuhant tavaly a világ a sajtószabadság érvényesítése terén, miközben soha nem tapasztalt fenyegetésekkel szembesültek az újságírók és sajtóorgánumok a legdemokratikusabb országokban is, a tekintélyelvű államokban pedig új, esetenként a határokon átnyúló intézkedésekkel próbálják megszerezni a média feletti ellenőrzést – foglalja össze a 199 ország vizsgálata után kialakult végkövetkeztetést az MTI.

A világ lakosságának mindössze 13 százaléka élvezi a teljes sajtószabadságot biztosító körülményeket, azaz ennyi helyen igaz csak, hogy a sajtó komolyan lefedi a politikai eseményeket, szavatolt az újságírók biztonsága, minimális az állam beavatkozása média dolgaiba, és a sajtó nincs kitéve megterhelő jogi vagy gazdasági nyomásgyakorlásnak.

A világ lakosságának negyvenöt százaléka olyan országokban él, ahol a sajtó nem szabad. A jelentés tíz országot említ külön, ahol megállapítása szerint a legrosszabb helyzet: Azerbajdzsán, az Oroszország által annektált Krím, Kuba, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Irán, Észak-Korea, Szíria, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

A jelentés kitér az Egyesült Államokra is, mondván:

Donald Trump elnök lealacsonyítja a sajtót,

elutasítva a hírközlő média szerepét a kormányok számonkérhetőségében. Sikeres elnökválasztási kampánya megváltoztatta a médiakörnyezetet az országban. A kampányrendezvények idején, majd hivatalba lépése óta Trump megbélyegezte azokat a sajtóorgánumokat, amelyek bírálták, azt mondta rájuk, hogy tisztességtelenek, hamis híreket szolgáltatnak és az amerikai nép ellenségei. Ezzel azokat a szlogeneket visszhangozta, amelyeket a szélsőjobboldali és úgynevezett „alternatív jobboldali” honlapok szajkóztak végig a választási kampány idején. A szervezet megállapítja, hogy az Egyesült Államok továbbra is egyike a legtoleránsabb országoknak a sajtószabadság érvényesítését illetően, de amennyiben a kormányzat a továbbiakban is keményen fogja bírálni a sajtót, és olyan intézkedéseket tesz, amelyek fenyegetik a sajtószabadságot, csökkenti saját nyomásgyakorló képességét a sajtószabadságot sértő országokra.

A Freedom House szerint az olyan tekintélyelvű államokban, mint Törökország, Etiópia és Venezuela, a politikusok a szociális elégedetlenséget használják ürügyként a független vagy ellenzéki hangvételű sajtóorgánumok elleni újabb támadásokra. Több fekete-afrikai, közel-keleti és ázsiai tekintélyelvű országban tovább szigorították az online véleménynyilvánításra vonatkozó korlátozó törvényeket, vagy egyszerűen leállították a távközlési szolgáltatásokat fontos események idején, például választások előtt vagy tiltakozásokkor.

Kína és Oroszország a sajtószabadság korlátozását szolgáló újabb intézkedéseket tett, az utóbbi pedig a határain túl is kiterjesztette befolyását a sajtóra, így az amerikai elnökválasztások előtt az ottani médiára. 

A sajtószabadság érvényesítését rangsoroló listán az első tizennégy ország közül tizenhárom európai, Norvégia vezeti a sort. Az utolsó helyeken Észak-Korea és Türkmenisztán áll, 98-98 ponttal. A környező országok közül Csehország 21, Szlovénia 23, Ausztria 24, Szlovákia 26, Lengyelország 34, Románia 38, Horvátország 44, Szerbia pedig 49 pontot kapott.