Dostoevskij és Puškin a Nagy Könyvben

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy A nagy könyv című műsor internetes oldalán, a szavazásnál mintha nem a megszokott formában lennének írva egyes írók nevei.

Kézzel javítgatják

Dosztojevszkijre keresve például nem talál egy nevet sem a rendszer, a Bűn és bűnhődés-t begépelve viszont már megtalálja az írót, akit azonban az adatbázis szerint Fëdor Mihajlovic Dostoevskij-nak hívnak. Puskinból már kettőt is találunk (erre felhívtuk az oldal szerkesztőinek figyelmét, úgyhogy azóta kijavították a hibát): egy Aleksandr Sergeevic Puskin-t és egy Aleksandr Sergeevič Puškin-t. Az sem világos, hogy pontosan mi is a címe az orosz író művének, Anyegin, Jevgenyij Anyégin vagy Anyégin Eugén. A Tolsztoj-rajongók is vakarhatják a fejüket, hogy kire adják le a szavazatukat: Lev Nyikolajevics Tolsztojra, Lev Nikolaevic Tolstoj-ra vagy Lev Nikolaevič Tolstoj-ra.

Mindennek az az oka, hogy a könyvtári rendszerek ilyen sajátos formában rögzítik az idegen írásrendszerű neveket, mondta az Indexnek Szeredi István, az oldal szerkesztője. Kérdésünkre, hogy akkor miért van egy-egy névből néha több változat is, elmondta, hogy az adatbázist a Széchényi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Könyvtárellátó adatbázisainak felhasználásával készítették, az ezekben még meglévő eltérések így felbukkanhatnak A nagy könyv bejegyzései között is, annak ellenére, hogy az egységes katalogizálást az 1997-es könyvtári törvény szabályozza. Szeredi István hozzátette: az adatokat kézzel javítgatják a felhasználók levelei alapján, de "ez egy hatvanezer tételes listánál igen lassan megy."

Egy lapunk által megkérdezett könyvtáros elmondta: a könyvtárak valóban az MSZ ISO 9:1997 szabvány szerint előírt átbetűzést (transzliterációt) használják a cirill betűs nyelvek átírására, bár ő szerencsésebbnek tartaná, ha egy hasonló, nagyközönségnek szánt weboldalon inkább az idegen neveknek a köznapi helyesírás szerinti átírását (transzkripcióját) alkalmaznák. Ezzel nemcsak a Puškin–Puskin típusú – a speciális karaterek ékezetvesztéséből származó – bonyodalmakat lehetne elkerülni: a kultúrára szomjazó nagyközönség is barátságosabb, kevésbé "ridegen könyvtári" közegben érezhetné magát.

Irodalombarátok

Szeredi István elmondta azt is, hogy az oldalra naponta négyszáz új szavazat érkezik, és eddig körülbelül háromezer gyűlt össze. A magyar klasszikusok meglepően jól szerepelnek, stabilan benne vannak az öt legjobban. Ez azért meglepő, magyarázta ma szerkesztő, mert az eddig lezajlott külföldi játékokban rendre a nemzetközi sikerkönyvek (Harry Potter, A gyűrűk ura stb.) nyertek. A szavazatok különben nagyon megoszlanak, a legtöbb szavazatot kapott könyvre is csak negyvennyolcan szavaztak a háromezerből.

A magyar regények eddigi jó szereplésének az is oka lehet, hogy egyelőre csak az irodalombarátok szavaznak, de Szeredi azt várja, hogy a március 15-i tévéadás után ez változni fog.

Könyvek csatája

A 2005 egyik legjelentősebb kulturális eseményeként beharangozott, brit minta alapján megvalósuló programban - amelynek az olvasáskultúra fejlesztése, az olvasás népszerűsítése a legfontosabb célja - az ország kedvenc könyvét keresik. A BBC-n már nagy sikerrel vetített formátumot itthon a Magyar Televízió sugározza.

A nagy könyv első megjelenése a március 15-i nyolcvan perces műsor lesz, amelyben megismertetik a nézőket a szabályokkal. Április 23-án, a beérkezett jelölések alapján bemutatják Magyarország száz kedvenc könyvét, ami után hetente két alkalommal jelentkezik majd a könyvek csatája című vitasorozat. Június 11-én derül ki a tizenkét kedvenc könyv címe; ezután a regényekhez egy-egy ismert személyiség készít majd rövid reklámfilmeket, amelyek később megmérkőznek a nézők, olvasók kegyeiért.

Ősztől egy-egy adásban két kisfilmet láthatnak majd a nézők, ezekre lehet majd szavazni interneten, telefonon és sms-ben. A műsorfolyam befejező adásában, december 17-én dől el, melyik regény nyeri el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet.