További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Jogsértőnek minősítette a Hír Televízió két oknyomozó riportját az Országos Rádió és Televízió Testület - áll a testület keddi sajtóközleményében. Mindkét ügyben megállapítják: a tényfeltáró újságírásban alkalmazott módszerek nem sérthetik az alkotmányos követelményeket.
A testület megítélése szerint a televízió a vizsgált esetekben a tényfeltárás bevett és jogszerű eszközei mellett olyan újságírói eszközöket is használt és megjelenített a műsorában, amelyek az Alkotmányban biztosított alapjogok sérelmével jártak, így a műsorszámok a médiatörvénybe ütköztek.
Az egyik esetben, a csatorna február 23-én sugárzott Híradó 21 című műsorában a televízió riportere Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének adta ki magát, az így folytatott és rögzített telefonbeszélgetésekből a néző választási csalás elkövetésére gyanakodhatott. A riporter más személy azonosságát jogosulatlanul felhasználva kampányhoz kapcsolódó törvénysértő ajánlatot tett roma önkormányzati képviselőknek.
Az ORTT megállapította, hogy a televízió ezzel megsértette a névviseléshez való jogot (senki sem használhatja más nevét jogtalanul), továbbá a műsorban közzétett telefonbeszélgetés során a riporter más személy nevében olyan ajánlatot tett, amelyet a társadalom elítél, ezzel pedig az Alkotmányban nevesített jóhírnévhez való jogot sértette meg. A testület álláspontja szerint ezek a megállapított jogsértések alapjogi sérelmeknek minősülnek.
Az április 4-én adásba kerülő Célpont című műsorban szintén több jogsértést követett el a Hír TV: A műsorszám Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársa, Kabai Károly cégcsoportjának ügyeivel foglakozott. A műsorszolgáltatót elmarasztaló határozat e körben egyrészt a levéltitokhoz való jog sérelmét állapította meg, tekintettel arra, hogy a börtönben lévő Kabai Károly által írt magánleveléből a műsor olyan részleteket is ismertetett, amelyek magánközleménynek minősülnek.
Másrészt a műsorban olyan személyekről készített felvételeket is bemutattak, akik határozottan elzárkóztak a felvétel készítésétől, ezáltal a képmáshoz való jog sérelme volt megállapítható. Az ORTT határozatának indokolása hangsúlyozza, hogy a médiahatóság nem a műsor egészét tekinti jogsértőnek.
Az ORTT arról is döntött, hogy a téma megvitatására a műsorszolgáltatók bevonásával konferenciát szervez: A tényfeltáró újságírás határai címmel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
