Az ünnepek alatt készül az új médiatörvény

December 23-án tették fel az Országgyűlés honlapjára a médiatörvény új tervezetét, az anyagot január 9-éig véleményezhetik az érintett cégek és társadalmi szervezetek, vagyis a törvényben előírt vitára bocsátás nagy része éppen az év végi ünnepekre esik. A szokatlan időpontra az Index információi szerint azért volt szükség, mert a médiatörvényt mindenképpen már az év első felében tető alá akarják hozni a szövegezést végző szocialista és fideszes médiapolitikusok, erre utal az is, hogy a törvényben a közszolgálati médiák felügyeletére életre hívott Közszolgálati Tanácsot július 31-ig fel kell állítani. A törvénytervezet előző verziójában ez a határidő március 31. volt.

A törvényből kikerültek azok a nagy felháborodást kiváltó passzusok, amelyek nyomozati jogkört adtak volna az ORTT helyébe lépő Nemzeti Médiahatóságnak. A törvénytervezet előző verziója szerint ugyanis az elektronikus médiát felügyelő testület bármely helyszínt átkutathatott volna, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphetett, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithatott volna.

Államosítanák

A Népszabadság december 25-ei cikke szerint az új törvényszöveg viszont szinte államosítaná a közmédiumokat, ugyanis az Országgyűlés közvetlenül alapítana köztévéket, közrádiókat. A Népszabadság szerint az új tervezetben ráadásul egy autonóm államigazgatási szerv, a Közszolgálati Tanács határozná meg a közmédiák működését, amely szerv tagjait ráadásul nem a képviselők kétharmados szavazatával választanának meg hat évre, elegendő lenne az éppen jelen lévő képviselők kétharmadának voksa.

Az igazság viszont az, hogy az új törvénytervezet ebben a kérdésben egyszerűen átvette az előző verzió passzusait, hiszen már a novemberben kiszivárgott verzió is ugyanilyen nagy állami befolyást biztosított volna a köztévék és –rádiók irányításába. És már az a passzus is szerepelt a törvényben, hogy ha az első körben, kétharmados többséggel nem sikerül tagokat választani a Közszolgálati Tanácsba, akkor a második körben a parlamenti frakciók által delegált jelölőbizottság tagjainak már nem egy-egy szavazata lenne, hanem pártjuk parlamenti súlyával arányos szavazatot kapnának. Vagyis a két legnagyobb pár már a médiahatóság tagjainak jelölésekor érvényesíthetné az akaratát. A bonyolult tagválasztási jogszabály tehát a Fidesz és az MSZP érdekeit védi, sőt az eddigieknél nagyobb befolyást ad nekik a közmédiák ellenőrzésére és befolyásolására. Sőt a törvény szerint a tanács éves jelentését az Országgyűlésnek kell elfogadnia, ezzel pedig sakkban tartható a közmédiák költségvetését meghatározó testület. Vagyis ha a politikusoknak nem tetszenek az MTV vagy a Magyar Rádió műsorai, akkor egyszerűen nem szavazzák meg a jelentést, ezzel akár meg is buktathatják a függetlennek kikiáltott testületet.

Apróbb változtatások

De mindez már az előző verzióban is szerepelt, az új szöveg csak pár apróbb módosítást tartalmaz (például a nézettség helyett az új változat a közönségaránnyal számol), illetve részletesen leírja az átmeneti intézkedéseket. Az új változatnak nemcsak azért örülhetnek a kereskedelmi csatornák, mert mégsem fenyítheti meg őket a médiarendőrség, de a meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltató definíciója is enyhült, ezentúl csak azokat a cégeket sújtja a szigorúbb szabályozás, amelynek csatornái több mint 10 százalékos közönségarányt érnek el, ráadásul az egy csatornára jutó átlagos közönségarány meghaladja az öt százalékot. (Vagyis a mondjuk öt kis nézettségű adót fenntartó cégek megkönnyebbülhetnek). Cserébe a médiahatóság az új szabályozás szerint akár ötvenmillió forint bírságot is kiszabhat bármely médiaszolgáltatóra.

A több kisebb módosítás egyikeként törölték azokat a félreérthető részeket is, amelyek alapján akár egy honlap üzemeltetése is kiegészítő digitális szolgáltatásnak minősülne, és többek között a felelős szerkesztők anyagi felelősségét is megszűntették. Viszont a törvénytervezet új verziójában is negyven nap fizetett szabadság jár a Közszolgálati Tanács tagjainak.

A két nagy pártnak megfelel

Az Index információi szerint a médiatörvény új változatát Jánosi György szocialista szakpolitikus ezúttal egyeztette párttársaival, így most nem fordulhat elő, hogy a tervezet mögül kihátráljanak a szocialisták. Az előző verziót többek között azért nem fogadta el az MSZP, mert a médiarendőrséggel túl nagy befolyást engedett volna a mindenkori kormánynak, így akár a Fidesznek is, a média felett, az új szabályozás viszont a két nagy pártnak együtt adna hatalmat a köztévék- és rádiók felett, ez vélhetően mind a Fidesznek, mint az MSZP-nek megfelel.