Az újságírók ne szakítsanak!

Mihály és Eszter egy vidéki kisvárosban ismerkedtek meg. Pontosabban egy vidéki kisváros tévéstúdiójában. Ennyi biztos, meg talán még az, hogy a kapcsolatuk hamarosan kinőtte a munka törvénykönyvében körülhatárolt viszonyrendszert, bár később a peres iratokban végig csak a munkakapcsolat szó szerepel majd.

Mihály az egyik nagy kereskedelmi televíziónál dolgozott, illetve az egyik nagy kereskedelmi televízió hírügynökségénél, bár az is lehet, hogy a hírügynökségnek semmi köze nincs a nagy kereskedelmi televízióhoz. Nem teljesen egyértelmű az sem, hogy akkor Eszter és Mihály mikor, hol és mennyi időt töltöttek együtt, az biztos, hogy egyszer voltak egy erdőben, és ebben az erdőben Mihály lefényképezte Esztert a hivatalos levelek, állásfoglalások és nyomozati anyagok szerint illetlen testhelyzetben. Az illetlen testhelyzet pontos definícióját illetően azonban megint csak eltérnek a szemtanúk elbeszélései, nem lehet tudni, hogy például a "félmeztelen" az alsó vagy a felső félre vonatkozik-e, annyi biztos csak, hogy a kép egy rövid időre megjárta a Iwiw-et is.

Aztán a homályos részletek száma tovább nőtt, illetve egy idő után bizonyos, itt most pontosabban körül határolt értelemben csak a homály maradt, hogy ki vette fel kinek a telefonbeszélgetését, hogy ki fenyegette meg a másikat azzal, hogy kitálal a Blikknek, és hogy ki vette ezt mégis komolyan. A történetben még feltűnik egy DVD, amin József Attila Tudod hogy nincs bocsánat című versét énekelte a Kaláka, különös figyelmet fordítva annak a sornak, hogy „Most hát a töltött fegyvert/szorítsd üres szívedhez". Ez a DVD járt Mihály autójának szélvédőjén, azután valahogy Eszter lakásába került, ami egy ideig felvetette a magánlaksértés alapos gyanúját is, de végül ezt a Nagykanizsai Városi Ügyészség nem találta megalapozottnak.

Tipikus történet két ellentétes nemű munkatárs között, erkölcsi értelemben durva mellékszálakkal, vidéki házak ajtajára kirakott félmeztelen fotókkal, sőt egyes híresztelések szerint vérrel szennyezett postaládával, meg persze a törvénysértés gyanújával. Akár többször is szerepelhetne a Szakítós blogban, különböző nézőpontokból, de valahogy mégis a Magyar Újságírók Szövetsége Etikai Bizottságának holnapján végezte. Mint állásfoglalás és szakértői vélemény. Mihály etikai vétségről.

De még mielőtt a MÚOSZ-ra térnénk, érdemes megemlíteni, hogy Eszter a szakítás egy pontján feljelentette Mihályt magánlaksértésért és magántitok megsértéséért, illetve nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértését. Az utóbbiban a rendőrség bűntény hiányában nem is kezdte el a nyomozást, mivel a telefonban üvöltés nem minősül nagy nyilvánosságnak, a magánlaksértés ügyében az ügyészség megszűntette a nyomozást, mivel amikor a fentebb már említett DVD-t (amiről csak annyit lehet még tudni, hogy fekete tokban volt) Mihály visszavitte, mégsem erőszakkal rontott be a lakásba, az Iwiw-re felrakott fotó ügyében azonban már a bíróság fog dönteni.

Nem is tagja a MÚOSZ-nak

Eszter, amikor bejelentést tett a Magyar Újságírók Szövetségénél tulajdonképpen ezt a feljelentést csatolta, az Etikai Bizottság 5. számú Eljáró Tanácsa Kiss G Péter elnökletével pedig ezen dokumentumok, és Eszter írásos indoklása alapján döntött.

Mihály ugyanis nem ment el a felette ítélkezni akaró bizottság tárgyalására, mondván nem tagja a MÚOSZ-nak, és egyébként is szakítása még akkor sem tartozik a szövetségre, ha olyan pikáns részletek is szerepelnek benne, mint a titokban alapított, Iwiw-es Eszter Fan Club, meg egy meztelen kép Eszter barátnőjéről. (Ami állítólag nem is meztelen, vagy ha igen, akkor is egy tévéműsorból van kifényképezve, vagyis megint túl sok a homályos részlet.)

Az Etikai Bizottságot azonban 2007. december 11-ére kitűzte a tárgyalást, és levelet küldött Mihálynak, hogy „örömmel venné", ha részt venne a tárgyaláson. Mihály ekkor hiába jelezte, hogy bármit is követett el Eszter ellen, azt magánemberként tette, és a MÚOSZ kódexe „Magyarország területén körülbelül annyira érvényes rá, mint az etióp alkotmány", a szövetség elsőfokon mégis eltiltotta (de legalábbis alkalmatlannak nyilvánította) Mihályt az újságírói munka gyakorlásától. Pedig még csak a MÚOSZ közelében sem járt soha.

Az ismeretlen eredetű bosszúvágy

Az indoklás szerint a „bizottság által nem ismert eredetű bosszúvágy láthatóan elvette T.M. minden, minimálisan elvárható önkontrollját", így „nagy valószínűséggel méltatlanná vált az újságírói hivatás gyakorlására mindaddig, amíg a bosszúvágy határozza meg magatartását". Mindezt az Etikai Bizottság egyetlen levélből szűrte le, illetve bizonytékként felhasználta a Mihály elleni feljelentéseket, amiket ugye megint csak Eszter írt. Ezt az állásfoglalást egy-egy példányban megkapta az alperes és a felperes, meg Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója, vagyis Mihály egyik munkáltatója is. És persze a MÚOSZ levéltára. (Az RTL Klub egyébként jogilag nem is volt munkáltatója akkoriban Mihálynak, aki hivatalosan a csatorna hírműsorainak vidéki anyagit szállító Független Hírügynökségnél dolgozott.)

Mihály, akit vagy a bosszúvágy hajtott, vagy nem, de semmiképp nem tagja a MÚOSZ-nak, írt egy néhol túl személyes hangvételű levelet az Etikai Bizottságnak. Ezzel azonban végleg bekerült a kafkai ügyintézés penészszagú, csupaszon himbálózó százas villanykörtével bevilágított labirintusába, hiszen a MÚOSZ a vizsgálat elleni tiltakozást fellebbezésként értelmezte, iktatta és kitűzte a másodfokú tárgyalást is. Ezen megint nem jelent meg Mihály (és Eszter sem), az Etikai Bizottság viszont az elsőfokú eljárás ítéletét helyben hagyta, és az etikai vétségről szóló határozatot 2008. február 11-én ki is tette a szervezet honlapjára. A bizottság ebben az etióp hasonlatra reagálva tájékoztatta Mihályt, hogy „a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Sajtótörvény viszont minden magyar állampolgár számára kötelező", és a MÚOSZ-nak jogában áll erről véleményt is nyilvánítania.

Mihály ekkor fordult a Fővárosi Főügyészséghez, hogy állapítsák meg, hogy a MÚOSZ eljárása törvénytelen, és sérti a jó hírnevét, hogy kapcsolata részleteit az ítélet indoklásában az Etikai Bizottság tejles nevével és munkahelye megjelülésével együtt felrakta az internetre. Az ügyészség válaszában megállapította, hogy „a társadalmi szervezet hatáskör hiányában járt el", de mivel csak állást foglaltak, az általuk esetlegesen okozott kárért Mihály polgári peres úton vehet elégtételt. Mihály az internetre is felrakott dokumentumok alapján ekkor helyreigazítást kért a MÚOSZ-tól. A válasz az volt, hogy Mihály lekéste a fellebbezés határidejét, meg egyébként is az „eljáró tanács tagjainak egyénenként és együttesen is alkotmányos joga, hogy véleményt nyilvánítsanak", és azt nyilvánosságra hozzák. Mellesleg megjegyzik, hogy az MÚOSZ honlapja egy zárt fórum, ahová csak a szervezet tagjai léphetnek be. Szerintük ezen a fórumon a szakma védelme érdekében a szakmailag elmarasztalt személy nevének feltüntetése "nem jelent többet, mint ami bármelyik telefonkönyvben is olvasható". (A MÚOSZ honlapja egyébként egyáltalán nem zárt, az állásfoglalást is bárki elolvashatja).

A MÚOSZ ennek ellenére április 8-án, közel két hónappal a szakítás internetes publikálása után Mihály teljes nevét T. M.-re módosította az állásfoglalásban.

Bármiről mondhatnak véleményt

„A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottsága bármiről véleményt alkothat, hiszen Magyarországon bárki elmondhatja a véleményét bármiről. Szólásszabadság van" - erősítette meg a MÚOSZ álláspontját kérdésünkre Halák László, a szervezet Etikai bizottságának elnöke, aki szerint T. M. több ponton megsértette a MÚOSZ etikai kódexét, és mivel a kódex összhangban van a hatályos sajtótörvénnyel, illetve az alkotmánnyal, a kódex mindenkire érvényes, aki publikál, vagyis újságíróként lép fel.

„T. M. újságíróként tevékenykedett a kérdéses időpontban, hiszen anyagai naponta szerepeltek az RTL Klub Híradójában, és ezen minőségében tette fel az ügyben szereplő képeket egy internetes portálra" - állítja Halák, aki szerint ha egy karosszérialakatos publikál, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége arról is véleményt formálhat. Az Etikai Bizottság elnöke szerint egyébként az internetes publikációk kérdésében még nem teljesen kiforrott a szervezet álláspontja, hiszen elvileg az számít újságírónak, aki újságíróként lép fel, de az internetes oldalak, blogok megjelenésével ez a definíció szerintük már tarthatatlan. Halák szerint például Tomcat nem újságíró, még ha annak is képzeli magát, és egy miniszternek sem kötelessége bárkit fogadni, aki azt állítja magáról, hogy újságíró. Ha viszont, és itt lesz bonyolult a kérdés, valaki újságíró, akkor a sajtótörvényhez a magánéletében is tartania kell magát. Halák emellett kérdésünkre is megismételte, hogy a MÚOSZ honlapja zárt rendszer, így ők Mihály teljes nevének feltüntetésével nem tettek semmi rosszat. (A MÚOSZ honlapját azóta is bárki elérheti itt, az Etikai Bizottság döntéseit és állásfoglalásait pedig itt.)

„Azt gondolom, hogy a MÚOSZ eljárása felháborító, egyetlen szakmai szervezetnek sincs semmi köze az újságírók magánéletéhez, és a MÚOSZ nem avatkozhat be egy olyan ember életébe, aki még csak nem is tagja a szervezetnek" - mondta el viszont kérdésünkre Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója, aki hivatalos levélben megkapta az Etikai Bizottság állásfoglalását, miszerint kollégája és beosztottja nem alkalmas munkája ellátására.

Mihály egyébként jelenleg már nem dolgozik sem az RTL Klubnál, sem a Független Hírügynökségnél, egy mentőszervezet szóvivője, de távozásának Kotroczó Róbert szerint semmi köze a MÚOSZ leveléhez. Mihály ugyan egy ideig fontolgatta, hogy polgári pert indítson az újságírószervezet ellen, de elmondása szerint túl magas lett volna a perköltség, így azóta inkább azzal foglalkozik, hogy ügyének iratait felpakolja az internetre. Saját bevallása szerint a per óta is többször kereste Esztert, de nem tudta elérni. Eszterrel ugyan nekünk sikerült beszélnünk, azt megerősítette, hogy volt egy időszak, amikor elég viharos volt a kapcsolata Mihállyal, de inkább elfelejtené az egészet. A félmeztelennek titulált képek már nincsenek fent a neten. A József Attila megzenésített versét tartalmazó DVD pedig még tavaly összetört.