Megalakulhat a médiarendőrség
A Fidesz és az MSZP már szövegezi az új médiatörvény végleges verzióját, ami információink szerint még idén a parlament elé kerülhet. Az új szöveg tetszik a médiapiac szereplőinek, és úgy tűnik, hogy a pártok is közös nevezőre juthatnak, mégsem biztos, hogy el fogadják. Ha mégis, akkor az ORTT helyett felállítandó új médiatestület minden eddiginél szélesebb jogköröket kaphat.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Készül a pártok nélküli új médiahatóság - 2010.04.27.
Úgy tudjuk, hogy a Fidesz és az MSZP szakpolitikusai már gőzerővel dolgoznak az új médiatörvényen, és sohasem volt még olyan közel az új törvény elfogadásának lehetősége, mint most. Állítólag még idén meg akarják szavazni a kétharmados törvényt, a szocialista és a fideszes képviselők már bőszen egyeztetnek, a törvény három fontos fejezete már el is készült. A hozzánk került szövegváltozat szerint az új médiatörvény például felhatalmazná az ORTT utódát, a Nemzeti Médiahatóságot, hogy ha a vizsgálat szükségessé teszi, bármikor lefoglalja, illetve lemásolja a médiák szervereit, alkalmazottainak számítógépeit, sőt bírói engedéllyel és a rendőrség segítségével akár házkutatást is tarthatnának.
Információink szerint az új törvény megszületését sürgeti a két országos kereskedelmi csatorna is, mivel már jövőre új csatornákat szeretnének indítani, amit a jelenleg hatályos, 1997-ben elfogadott szabályozás nem tesz lehetővé. Az új médiatörvény életbevágó lehet az országos kereskedelmi rádióknak is, amelyeknek jövő év végén lejár a sugárzási engedélyük, így az általuk használt frekvenciákra új pályázatot írhatnak ki, kivéve, ha az új médiatörvénybe belekerül, hogy a digitális átállásban vállalt együttműködésükért (digitális tartalmak gyártása mellett a platformot is ingyen kéne reklámozniuk) cserébe még hat évvel, vagy legalább az analóg hálózat lekapcsolásáig meghosszabbítanák analóg műsorszolgáltatási szerződésüket- Úgy tudjuk, hogy mind az országos tévéadók csatornaindítását, mind az országos rádiók engedélyének meghosszabbítását tartalmazza majd az új médiatörvény, vagyis a törvényalkotók már megegyeztek a legnagyobb piaci szereplőkkel, már csak maguk közt kell egyezségre jutniuk.
Hatáskört kapnának
Az Index megszerezte a médiatörvény legújabb változatának már elkészült három fejezetét. Ezekből az derül ki, hogy a konkrét pénzügyi előnyökért cserébe a nagy médiapiaci szereplők lemondanak eddigi viszonylagos szabadságukról, hiszen a törvényben leírt új médiaszabályozó testület minden eddiginél több jogosultságot kapna a tévék és a rádiók ellenőrzésére és büntetésére. (Sőt a törvény szövege alapján akár az internet és a nyomtatott sajtó szabályozására is, hiszen a felállítandó Nemzeti Médiahatóság „a médiapiaci verseny és a médiarendszer működésével összefüggő alapvető jogok érvényesítésének biztosítására” jön létre, ennél szűkebb értelmezés sehonnan sem olvasható ki, sőt a tágabb hatáskörre utalhat, hogy a testület tagjai nemcsak a közszolgálati médiától, a műsorszolgáltatóktól vagy a műsorterjesztőktől nem kaphat fizetést vagy egyéb juttatást, de lapkiadónál vagy internetes tartalomszolgáltatónál sem állhat alkalmazásban.)
Az új médiatörvény kidolgozásában részt vevő informátoraink szerint a felállítandó médiatestület az ORTT-vel ellentétben kevésbé szólhatna bele az elektronikus médiák piacra lépésébe, hiszen a digitalizáció miatt megszűnik a csatornaszűkösség, így az állam a nyomtatott sajtóhoz hasonlóan csak a regisztrációt írhatja elő. Viszont ezzel párhuzamosan az új Nemzeti Médiahatóság sokkal nagyobb hatáskört kapna a tartalomszabályozásban.
Ráadásul a nagyobb hatáskör mellé a médiatestület szélesebb hatósági jogköröket is kapna. A törvénytervezet szerint a „tényállás tisztázása” érdekében a hatóság a tervek szerint jogosult lesz „bármely személy birtokában lévő adathordozóról tükörmásolatot készíteni”. A vizsgált média üzleti titkait is köteles megosztani a hatósággal, sőt az „a hatáskörébe tartozó ügyben eljárva bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos, illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat”. Mindehhez ugyan előzetes bírói engedélyre van szüksége, de a szükséges kényszerítő intézkedésekhez a rendőrség segítségét is kérheti.
Abban az esetben, ha a vizsgált média nem működik együtt a vizsgálatban a médiahatósággal, a rendőri kényszerítés mellett még egy százezer forinttól ötvenmillió forintig terjedő bírságra is számíthat.
A paragrafus hatásköröket biztosító bekezdései egyébként szinte szóról szóra megegyeznek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996-os törvény 2005-ös módosításával, amely ilyen hatósági jogköröket ad a Gazdasági Versenyhivatalnak. Csakhogy amíg a GVH a piaci versenyt szabályozza, és például a nehezen kezelhető kartellezést igyekszik nyomozati eszközökkel felderíteni, a felállítandó NMH akár tartalomszabályozási kérdésekben is alkalmazhat ilyen módszereket. Vagyis cenzorként léphet fel, és ehhez akár a rendőrség segítségét is kérheti. Ráadásul eközben a testület hat tagját az országgyűlés választaná kétharmados többséggel, ami ugyebár nálunk azt jelenti, hogy a pártok majd rábólintanak egymás jelöltjeire, így végül a politika felügyelheti majd a médiát.
Mindez egyébként nem zavarja az általunk megkérdezett médiákat és szolgáltatókat. Egyrészt úgy gondolják, hogy jó eséllyel még finomodni fog a törvény szövege, másrészt ez már előrelépés az első verzióhoz képest, amiben még az állt, hogy a pártok akár felügyelőt is küldhetnek a meghatározó médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltatókhoz, például az országos kereskedelmi tévékhez, és a felügyelők akár a konkrét műsortervekbe és a forgatókönyvekbe is beleszólhattak volna.
Még nem dőlt el
Egyébként sem biztos, hogy az új médiatörvény még idén megszületik. Úgy tudjuk, hogy a tervezett határidőig befejezik majd a szövegezést, a pártok médiapolitikusai is meg fognak egyezni, de még ez sem garantálja a szükséges kétharmados parlamenti többséget. A médiatörvény ugyanis fontos minden piaci szereplőnek, de a politikusok a világgazdasági válság és a kisebbségi kormányzás miatt inkább a költségvetési szavazásra figyelnek. Úgy tudjuk, hogy ugyan a szocialista Jánosi Györgynek és többek közt a fideszes Szalai Annamáriának is személyes ügye a médiatörvény, de a szavazás végeredményét végül majd mégiscsak az aktuálpolitikai kérdések döntik el.
Ha a Fidesznek jól jön majd, hogy egy nagy médiafigyelmet kapó törvény elfogadtatásában együttműködjön a szocialistákkal, ezzel bizonyítva, hogy konstruktív ellenzéki pártként képes támogatni bizonyos ügyeket, akkor megszavazza a médiatörvényt, ha inkább a kemény ellenállás lesz az érdeke, akkor az előzetes egyeztetések ellenére sem fogja támogatni.
Sorozatunkban írunk majd a készülő médiatörvény már kész részeiről, legközelebb a közszolgálati médiák működését szabályozó részt elemezzük.
