Ákos polgári kört alakít az MTV-n

Kovács Ákos popdalénekessel nem az a legnagyobb baj, hogy hosszú évek munkájával magyar Stinggé trenírozta magát, aki nagyon igényes és nagyon unalmas rockzenét játszik zakóban és farmerban. És még csak nem is az, hogy az utóbbi három albumán mintha Orbán Viktor lenne a háttérvokál. Hanem, hogy költő. Művész. Az állat kicsit megemel, tekintet elréved, lassan a húrok közé csap, hogy azt búgja „Egy levél a földre hull/ Lassan már alkonyul/ És nemsokára/ Az őszi tájra/ Sötétség borul”. Borzongató.

Valahogy ez látszik a magyar Music Televison első élő műsorán a Swungon is, amit ugye ezentúl hétfőnként a Művész Úr vezet. Ákos nem elégszik meg azzal, hogy megmutathatja magát, ha csak kábelen is, ő performance-ot, meg alternatív színházat akar, és ehhez mérten nagyon is komolyan veszi magát.

Uly Pesti Ervinként mutatkozik be, és talán Pörzse Sándort és Havas Henriket parodizálja 2 in 1. Csak hát attól még nem lesz vicces, hogy a szemüvege szárát szopogatja. Főleg, hogy a meghívott vendégeknek senki nem szólt, hogy ez most poén, ezért csak zavartan heherésznek. Hogy biztos meghibbant a műsorvezető. (A külföldi munkavállalásról szakértő munkajogi ügyvéd nem is bírja sokáig Ákos paródiákban fuldokló, skizofrén énjét, a reklámblokk alatt váratlanul távozik).

Persze értjük mi a tréfát. Ákos mindig a rossz kamerába néz, aztán hirtelen megint egy másikba, maga elé hümmög és csak azért is, sokadszorra is a szájába gyömöszöli a szemüveg szárát. A Művész Úr osztja a médiát, de talán nagyobb lenne a hatása, ha két geg közt azért tényleg jó műsort csinálna. Vagy legalább időnként kivájna a füléből egy jó adag fülzsírt, hogy Csintalan is megkapja a magáét.

Ráadásul egy idő után kiderül, hogy Ákos nem akar igazán kifigurázni senkit, nem azért idétlenkedik, hogy bemutasson a saját zsenialitásuktól élő adásban beájuló magyar műsorvezetőknek. Az álnevet csak azért találta ki, mert hát ciki ez az egész MTV-s szereplés a polgári körben, ahova le szokott járni. Mert mégis mit mondana Makovecz Imrének, amikor az csak úgy mellékesen megemlíti, hogy „Azt hallom, Ákoskám, mostanában valami zenetévében bohóckodsz két pornográf beatszám közt”?

„Nem is én vagyok az. Csak nagyon hasonlít” – játssza Ákos, amikor polgári értékrend szerint szabott zakójában pont úgy viselkedik, mintha csak a balliberális médiaelit kényszerítette volna egy bazi nagy, forró piszkavassal a kamerák elé.

Mintha csak külső kényszer hatása alatt cselekedne, mert mégis mi másért beszélgetne valaki a híresen szabadelvű MTV-ben a pornóról, amikor még azt sem tudja kimondani undor nélkül, hogy szexuális segédeszköz? Egyáltalán miért tenne úgy, mintha érdekelné a téma, ha azért az adásba betelefonáló szexuális segédmunkást, a bennfentest fél perc alatt bontja? És miért izgatná a külföldi munkavállalás kérdése, ha az egészről csak annyi jut eszébe, hogy aki más országban vállal munkát, az elhagyja a nemzettestet? Vagy zsarolják a producerek, vagy azt mondták neki, hogy ez itt a Duna Televízió éjszakai közéleti magazinja.

Kár érte, mert valahol a konzervatív lelkületű polgári rockzenész malteroskanállal felvitt vakolata alatt Ákos humoros, és tele van öniróniával. De ebből most csak annyi látszik, hogy néha illedelmesen kiröhögi a saját műsorát.