Perelhet a vágókép

Elterjedt szokás, hogy a televíziós hír- vagy egyéb műsorokban az "utca emberével" illusztrálnak egy-egy riportot, vagyis a stáb kimegy a legközelebbi nyílt utcaszakaszra, és felvesz néhány vágóképet, amin emberek jönnek-mennek, várnak a buszra vagy csak bambán néznek maguk elé, esetleg észre sem véve a kamerát. De mi van akkor, ha valakinek kellemetlen, hogy például az impotenciáról és az impotencia-gyógyszerekről szóló riportban álldogál gyanútlanul, barátai és üzletfelei mulatságára, esetleg éppen dohányzik, holott a családja úgy tudja, leszokott, vagy egyszerűen csak olyan helyen tartózkodik, vagy olyan dologgal foglalkozik, amit nem feltétlenül szeretne nagydobra verni.

Az arcom az enyém?

"A képmás is személyes adat, mivel adott természetes személlyel kapcsolatba hozható" - tudtuk meg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól. "Akkor lehet személyről felvételt készíteni, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli" - tette hozzá. A polgári törvénykönyv 80. paragrafusa szerint a hozzájárulás akár ráutaló magatartással is kinyilvánítható (például a kamerába integetve), de az, hogy valaki engedélyezi a felvétel készítését, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyilvánosságra hozatalba is beleegyezik, néhány kivételtől eltekintve. Ennek megítélesekor a társadalmi gyakorlat, illetve a felvétel készítője és az alany közötti kapcsolat a meghatározó, tehát ha például egy tévéstábnak engedjük, hogy felvételt készítsen rólunk, egyúttal nyilván abba is beleegyezünk, hogy azt felhasználják, azaz sugározzák, de egy magáncélra készült fényképnél már más a helyzet.

A képmás vagy hangfelvétel a törvény szerint néhány kivételes esetben engedély nélkül is nyilvánosságra hozható, így büntetőeljárás alá vont, vagy ismeretlen helyen tartózkodó személyeknél, mindkét esetben akkor, "ha azt nyomós közérdek vagy méltányolható magánérdek indokolja", illetve nyilvános közszereplés esetén.

Nyilvános eseményeken vagy nyilvános helyeken készült felvételeken akkor mutatható valaki a tömegből kiemelve, ha ott egyébként is szokásos a felvételkészítés, tehát arra mindenki előre számíthat. Így nem csak egy koncerten készíthetnek rólunk jogosan felvételt, ahol a jegyre nyomtatva szerepel a figyelmeztetés, hogy minden mozdulatunkat rögzíthetik, de például egy tüntetésen is, ahol éppen a médiafigyelem kivívása a cél.

De minden más esetben engedély szükséges a felvétel bemutatásához, ha ez nincs, az adatvédelmi biztos szerint a képeken látható személy akár pert is indíthat. "Úgy gondolom, hogy ha valaki emiatt eljárást indítana, nagy valószínűséggel megnyerné a pert, a bíróság megállapítaná a jogsértést - mondta Indexnek Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. - Ennek akár kártérítési vonzata is lehet, persze ehhez bizonyítani kell azt is, hogy kár érte az illetőt." Vagyis nem érdemes bíróságra rohanni, ha felfedezzük magunkat az esti híradóban, hiszen hiába állapítják meg a jogsértést, kártérítést csak akkor kaphatunk, ha bizonyítjuk, hogy a vágókép miatt kirúgtak az állásunkból, elhagyott a feleségünk, vagy megruházott a szomszéd. A magyar bírói gyakorlat ráadásul a nem vagyoni kártérítés összegének megállapításakor igen szűkmarkú, ezért aki kertes házat szeretne, ne ezt a módszert válassza.

Írásban, két példányban

Megkérdeztük a kereskedelmi csatornák vezetőit, hogy a vágóképek készítésekor milyen gyakorlatot folytatnak, van-e belső szabályozásuk, hogy elkerüljék az esetleges jogsértéseket.

"Ezen felvételek készítésénél, illetve a vágóképek használata esetén arra törekszünk, hogy mindenkinek a személyiségi jogát tiszteletben tartva kerüljenek bemutatásra és amennyiben lehetőség van rá az egyes személyek esetén, akik kiemelésre is kerülnének, azoktól külön be is kell szereznünk a szereplésükhöz szükséges hozzájárulást" - nyilatkozta kérdésünkre Lóránt Gergely, a TV2 marketing- és pr-vezetője.

Az RTL Klub hírigazgatója, Kotroczó Róbert ennél is szűkszavúbban nyilatkozott, amikor azt mondta, hogy a csatorna szerkesztőségei betartják a hatályos törvényeket.

Egy az Indexnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő médiaszakember szerint azonban a hírműsorok hitelessége kerülne veszélybe, ha csak azok a képek kerülnének adásba, ahol az érintettek beleegyezését kérik, hiszen egyes témákat kénytelenek lennének statisztákkal eljátszott jelenetekkel illusztrálni. Ha csatornák mindig betartanák az adatvédelmi ombudsman ajánlásait, akkor mondjuk egy BKV-ról szóló anyagban esetenként húsz-harminc embertől is engedélyt kéne kérniük, hogy utasként szerepeltethessék őket az összeállításban, ez pedig lehetetlenné tenné a munkát. Szakértőnk szerint azonban amióta az adatvédelmi biztos felhívta a csatornák figyelmét, hogy a kiskorúak engedély nélküli szerepeltetése aggályos adatvédelmi szempontokból, a tévék egyre ritkábban használnak olyan vágóképeket, amelyekben felismerhetőek az utcán sétáló emberek.

Ennek ellenére a héten például a Tv2-n láthattuk, ahogy a szereplők éppen az utca másik oldalán cigarettáznak egy dohányzásról szóló riport vágóképeként, de például ezen cikk egyik szerzője nem is olyan régen feltűnt az egyik csatornán, amint gyanútlanul éppen mozijegyet vásárol. Az ehhez hasonló esetekben legalábbis kétséges, hogy a készítők a jogszabályokat pontosan betartva engedélyt kértek minden egyes szereplőtől, de amíg valaki nem panaszolja be, hogy a tudta nélkül bekerült a tévébe, és nem bizonyítja, hogy ebből kára származott, a gyakorlat biztos nem fog változni.