A Mars mentőakció

2000.06.11. 20:22
Azt mondja a feleségem, hogy Brian de Palma híres rendező, úgyhogy biztos én is láttam régebben valamelyik filmjét, bár fogalmam sincs melyiket. Ez a híres rendező most science-fictiont csinált, ami élelmes és fárasztó vállalkozás, mert mindenféle rahedli stúdiókat kell bérelni, meg különös zajokat a sarki presszó szintetizátorosától, ráadásul, ahogy a képeket elnézem. még a színészek is folyton morgolódtak amiatt, hogy a hülye szkafander eltakarja a bájmosolyukat. Szóval nehéz ilyesmit csinálni, de ha bejön, jól fizet, mert a szkafanderekbe nem kell Bruce Willist szerződtetni, amikor úgysem látszik.
Nagyszerű egyéni teljesítmények
A történet elképesztően eredeti: az egyik expedíció eljut a Marsra, ahol egy domb gyomrában valami van, a hangokból ítélve egy kisgazda elkötelezettségű termelői tanácskozás, amin az űrhajósok módfelett elcsodálkoznak, aztán kitör a pánik, káosz és - mint ilyenkor, a Taiwanból beszerzett összeköttetésekkor lenni szokott -- megszakadás van. A földön meg csak ülnek hülyén, és elküldenek egy másik űrhajót, hogy ugyan már mentsék meg az előzőket, vagy legalább a tébé-kártyájukat hozzák vissza, mert azok nélkül nem fizet a biztosító.

Nos erről írja az egyik legnépszerűbb műsormagazin, hogy ,,elgondolkodtató és érzelemdús film", én pedig erről az újságíróról írom, hogy szívesen venném, ha anyukám emlékkönyvébe is alkotna egy bekezdést, mert még van benne négy üres lap, amit nem írtak tele hasonló kaliberű hülyeségekkel a Miskolci Gépipari Technikum elsős növendékei.

A filmre visszatérve bízvást állíthatom, hogy a másik csapat is megérkezik, aztán biztos, ami biztos alapon kitűznek három-négy amerikai lobogót, ami nem lobog, de a NASA-nak vannak ilyen speciális műanyag zászlói, amelyek úgy mutatnak a filmen, mintha lobognának, aztán minden bizonnyal vannak konfliktusok is, meg nagyszerű egyéni teljesítmények.