Timót, Xénia
-10 °C
-1 °C

Megbukott vagy imádták a magyar EU-filmet Velencében?

2003.09.05. 08:30
Kifütyülték a tíz neves rendezőnk filmjét a fesztiválon, állítja a sajtó. A szervező Filmunió viszont tapsot és nevetést észlelt. Állítólag léteznek párhuzamos valóságok.
Ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy az európai csatlakozás tiszteletére készült, tíz neves magyar rendező által készített filmet kifütyülték a Velencei filmfesztiválon, vagy éppen ellenkezően, meleg fogadtatásban részesült.

A vitát a filmet a fesztiválra kijuttató Filmunió robbantotta ki, a filmes szakmához eljuttatott körlevelével, amelyben kétségbe vonja a sajtóban megjelent beszámolók hitelességét.

Basta

Az Európából Európába című alkotásról a Népszabadság tudósítója ugyanis azt írta: "voltak, akik már a mindössze harminchat perc hosszú mű felénél "Basta!" kiáltásokkal jelezték, hogy elegük van a látottakból".

A Magyar Hírlap érzékletesebb híradása szerint Velencében "utálat terén napokig az uniós csatlakozásunk tiszteletére rendelt magyar szkeccsfilm vezette a toplistát, főként Török Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Rózsa János minősíthetetlenül gyenge epizódjai miatt, amelyeket nem tudtak ellensúlyozni Szabó István, Enyedi Ildikó korrekt szösszenetei, sem Ragályi Elemér szerencsés záró slusszpoénja."

A magyar.film.hu pedig tárgyilagosan annyit állapít meg, hogy a filmet "nemcsak, hogy kifütyülte a szakma (...), hanem közben néhányan hangosan a "basta" szót kiabálták."

Taps és nevetés

Vezér Éva, a körlevél szerzője az Indexnek is megerősítette, hogy értetlenül áll a tudósítások előtt, mivel "nem tapasztalt atrocitásokat" sem a szakmai vetítésen, sem az azt követő, az európai kulturális miniszterek számára rendezett díszbemutatón, így sikeresnek nevezte a filmet.

A Filmunió levelének érdekessége, hogy beszámolója egyetlen ponton sem fedi a sajtó történetét: "Mivel a vetítésen magam is részt vettem, állíthatom, hogy a film fogadtatásának körülményeiről a filmhu-n ill. a Népszabadságban leadott tudósítások egyetlen mondata sem állja meg a helyét. Egyetlen füttyszó el nem hangzott, nem mentek ki a teremből, nem volt fanyalgás, zaj, kiabálás, sőt a film bizonyos pontjain taps volt és nevetés. A vetítés végén többedmagammal együtt azzal a jó érzéssel jöttünk ki a teremből, hogy filmünket jól fogadta a szakmai közönség" - írja.

A párhuzamosok sosem találkoznak

Egy olyan párhuzamos valóság létezését megengedhetőnek tartotta Csejdy András, a filmhu felelős szerkesztője is, amelynek határa az első néhány széksor mögött kezdődik. Lapunknak elmondta ugyanis, előfordulhatott, hogy az ott helyet foglaló magyar, szakmai közönség esetleg nem látta a háta mögött zajló eseményeket.

A szerkesztő, bár hangsúlyozta, hogy a cikket jegyző tudósítójuk épp útban van hazafelé Velencéből, és így csak közvetett információkkal szolgálhat, rámutatott: egy újságírónak, és különösen a filmek iránt elkötelezett szaklap munkatársának semmi oka sincs valótlanságokat állítani.

Közérdek

A magyar film iránti elkötelezettségét hangsúlyozta a Magyar Filmunió is. "Velencében vagy a világ bármely jelentős fesztiválján magyar filmmel jelen lenni, akár versenyen kívül is, azt jelenti, hogy a figyelem Magyarországra, a magyar filmre irányul, s ez minden alkotó számára hosszú távú jelentőséggel bír" -írta Vezér Éva.

Az Indexnek pedig elmondta, hogy ennek megfelelően szeretnék, ha az Európából Európába című alkotást Velence után eljuttathatnák más európai fesztiválokra is, így például a wiesbadeni filmhétre, és egy novemberben, Brüsszelhez közel rendezett seregszemlére is.

Jelképes összegből, a Szabadalmi Hivatalnak
A szellemi tulajdon világnapjára két film elkészítését kezdeményezte a Magyar Szabadalmi Hivatal. Dürr János, a szervezet sajtóosztályának vezetője elmondta, hogy az idei világnap központi témája épp a mozgókép volt, ezért döntöttek úgy, hogy a magyarok európai kultúrához való hozzájárulásáról készíttessenek két alkotást. A hivatal összesen mintegy 16 millió forinttal támogatta az Objektív Filmstúdiót egy reál és egy humán területet feldolgozó film elkészítésében, ám a megvalósításba nem kívántak beleszólni.

A négy hónap alatt tető alá hozott ötletből lett a Magyar Műhely című félórás technikatörténeti darab és a Velencében bemutatott művészfilm, amely elvitte a kiadások többségét, azaz 12,8 millió forintot. A filmek utólagos finanszírozását egyébként a NKÖM vállalta magára.

A film költségvetése szokatlanul alacsonynak számít, amit Objektív Filmstúdióban azzal magyaráztak, hogy a rendezők és közreműködők "jelképes összeget" kértek munkájukért, nem alkalmaztak dramaturgokat, és eltekintettek a költséges megoldásoktól. Megtudtuk, hogy Gothár Péter tervezett filmje magas költségei miatt maradt ki a produkcióból.

Dürr, aki maga is beszélt a velencei miniszteri találkozó előtti bemutató résztvevőivel, úgy tudja, nem voltak füttyögések a vetítést követően. Annyit azonban elismert, hogy a magyar szellemi kultúra ismeretében tett utalások esetleg kiválthatott értetlenséget, félreértéseket.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!