Miklós
-7 °C
4 °C

Becsületes Építőmester lehordja a magyar kormányt

2005.02.01. 18:10
Demján Sándor áron alul építi a Művészetek Palotáját, mert az ország felemelkedésében érdekelt, a tervet csak a kormány, az újságírók és a rövidlátó emberek hátráltatják. Ha a beruházás, ahol mindenki feneke alatt fertőtlenítőrendszer lesz, nem kap bizalmat, a vállalkozó Pozsonyban fejezi be azt.
Cáfolta a Művészetek Palotája zavaros pénzügyi helyzetéről, és az állammal kötött előnytelen szerződésekről szóló híreket Demján Sándor kedden, a kulturális tömbben szervezett sajtótájékoztatón. A TriGánit Rt. vezérigazgatója a pénzügyi konstrukciót ismertető beszéde mellett ostorozta a sajtót, mert az nem látja a beruházást lényegét, a mindenkori kormányt, mert megbízhatatlan, és a magyar közgondolkodást, mert számára gyanús minden, ami sikeres.

Direkt előnyös

"A Művészetek Palotája beruházásának kezdetekor nem elégedtünk meg a kormány megbízásával, a későbbi vitás ügyek elkerülése végett ragaszkodtunk a parlamenti döntéshez" - vezette be Demján Sándor a sajtótájékoztatót, amelyben cáfolta a beruházás zavaros pénzügyi konstrukciójáról szóló híreket.

Mint ismeretes, az Orbán-kormány által indított projekt többszöri módosításon ment keresztül, megváltozott a Lágymányosi híd melletti épület mérete, funkciója, és híresztelések kaptak szárnyra a szerződésekről, amelyek állítólag egyre kedvezőtlenebb helyzetbe hozták az államot. A kulturális minisztérium azonban sokáig elzárkózott a szerződések ismertetésétől, noha erre törvény kötelezte őt. Végül akkor került nyilvánosságra a közérdekű adatok egy része, mikor a Magyar Narancs pert indított az NKÖM ellen.

Demján szerint a szerződések nem csak hogy jók, de direkt előnyösek az állam számára, a beruházó TriGránit pedig jóval az aktuális ingatlanpiaci befektetések alatti haszonnal dolgozik, mivel inkább a régió hosszú távú fejlesztésében érdekelt.

Luxus a fenekünk alatt

A vállalkozó, aki magát Becsületes Építőmesterként emlegette, elmondta, hogy a sajtónak a piszkálódás helyett inkább az lenne a feladata, hogy odafigyeljen az értékekre, amelyeket teremtenek. A beruházás ugyanis a minőségről szól, ennek szellemében készült a Nemzeti Hangversenyterem, "ami a tervek szerint a világ első öt koncertterme közt lesz", a színpad, ami világszínvonalú technikával van ellátva, de még a vécék is, "ahol mindenki feneke alatt külön fertőtlenítőrendszer működik".

Becsületes Építőmester elmondta, hogy a beruházásban központi szerepet töltött volna be a konferencia-központ, amelynek "évi egymillió konferenciaturistája" biztosította volna a közönséget a Művészetek Palotája számára. A "Tétova Teve Magyar Kormány" miatt a terv azonban a bizonytalan távolba csúszott, ezzel kirántva a talajt az egész beruházás alól.

"A végtelenségig nem várunk a megbízással" - üzent a kormánynak a Becsületes Építőmester. Ha ugyanis a közeljövőben nem kapnak biztos választ, biztosabban megtérülő lakásokkal építik be a területet, és Pozsonyban építik meg a konferencia-központot.

Nem történt költségtúllépés az építés során, cáfolta a sajtóban megjelent találgatásokat Demján. Sőt, annak ellenére is tartották az előre kialkudott árat, hogy az eredetileg meghatározott 37500 négyzetméteres alapterületű komplexumot később, az NKÖM által kért funkcióbővítések miatt 53170 négyzetméteresre módosították.

A magyar PPP és az igazi

A vezérigazgató ismertette a pénzügyi konstrukció változásának menetét is. Kiderült, hogy a TriGránit a piacon szerezhető haszon töredékéért vesz részt a beruházásban. Megtudtuk azt is, hogy azért nincs nyoma az NKÖM honlapján a szerződésnek, amely rögzíti, hogyan lett a 31,298 milliárdos beruházásból 100 milliárdos, mert ilyen szerződés egyelőre nem létezik.

Az eredeti konstrukció szerint a TriGránit megépíti az NKÖM igényei alapján a Művészetek Palotáját, amelyet aztán a Minisztérium által alapított üzemeltető társaság, a Művészetek Palotája Kft. (ex-Kultúr-Part Kft.) kibérel, és üzemeltet. A több mint két évig tartó beruházást a projekttársaságok finanszírozták volna 30%-ban saját tőkéből, 70%-ban pedig banki hitelből.

Az eredeti koncepció szerint a Művészetek Palotája Kft. 3 év alatt megvásárolja a TriGránit tulajdonrészét a projekttársaságokban (azaz a beruházási összeg 30%-át), és ezzel egyidejűleg 10 évre bérbe veszi az épületeket. A Művészetek Palotája Kft. által fizetett bérleti díjból fizették volna ki a banki hiteleket.

A kormányzat 52 milliárd forintig vállalt kezességet a beruházásra, azért, hogy a befektető biztosan tudja, a saját befektetésként megvalósított épületet az állam majd megvásárolja.

A projekt megvalósítására kialakított modell különbözik a klasszikus PPP-struktúrától, a Művészetek Palotáját az eredeti struktúrában ugyanis az állam üzemeltette volna, míg a klasszikus PPP-ben a magánberuházó vállalja az üzemeltetést is.

A tárgyalás alatt álló, új konstrukcióban az állam ehelyett rendelkezésre tartási díjat fog fizetni, amely a projekt költségének 30 éves visszafizetésén túl tartalmazza az üzemeltetés, a karbantartás és felújítás költségeit és az adókat is.

Az új konstrukcióról szó van a 2005-ös költségvetési törvényben is: a kormány felhatalmazást ad arra, hogy a visszavásárlás időpontját 10 évről 30 évre módosítsák, és a konstrukciót teljes egészében alakítsák PPP-vé. Ennek költsége a törvény szerint 97,9 milliárd forint.

A kötelezettségvállalás egyébként felső határt jelent, de hogy ebből valójában mennyi lesz a szerződésben, az elkövetkezendő tárgyalások függvénye. Becsületes Építőmester hangsúlyozta, a 97,9 milliárd forint három évtized pénzügyi terheit, üzemeltetési-, karbantartási- és felújítási költségeit is tartalmazza, és ez messze a piacon jellemző érték alatt van.