Iskolai megaláztatások a magyar tévék archívumáért

A NAVA, azaz a Nemzeti Audiovizuális Archívum valami olyasmi, mint a Széchényi Könyvtár, csak míg az a könyvek gyűjtésével foglalkozik, a NAVA a magyar gyártású vagy vonatkozású tévéműsorokat gyűjti össze, mégpedig digitális formában.

A 2004-ben indult projektbe azonban hiába tettek bele több milliárd forintot, a rendszer nem igazán csábít sem kutatásra, sem böngészésre, sem a magyar műsorokban való perverz tapicskolásra. Az archívum szerzői jogi okokból ugyanis csak zárt hálózaton elérhető. A kutatónak vagy tévébuzinak el kell zarándokolnia a legközelebbi NAVA-pontba, hogy ott férhessen hozzá a vágyott híradójához vagy a Szeszélyes évszakokhoz.

A NAVA hamarosan életre kel, ígérte azonban a NAVA (és a Nemzeti Digitális Adattár) munkáját irányító Neumann Kht. igazgatója, Kitzinger Dávid.

Megaláztatás

Mielőtt azonban meghallgattam volna a terveket, meg akartam ismerni a jelent. Mivel a NAVA honlapja szerint az információk elérésének semmi nem szab határt, ellátogattam a jelenlegi ötszáz pont három különböző stílusú egységébe.

"Kit keres?" - toppant elém az újpesti Bródy gimnázium portása már a kapuban. "A NAVA-pontba jöttem" - biccentettem, és szememmel már az útbaigazító táblát kerestem, hiába. "Nálunk nincs olyan" - szögezte le a portás, miközben olyan arccal méregetett, mint aki tudja, hogy persze valami egész másért jöttem. Néhány zavart szót hebegtem a nemzeti audiovizuális archívumról, amit itt ugyebár, bedigitalizálva, bárki számára. A tagbaszakadt úr felhúzott szemöldökkel hallgatta magyarázkodásom, majd a sok éves munka tapasztalata alapján úgy döntött, nem tinilányokat szeretnék molesztálni, hanem nyilván árulok valamit, úgyhogy további megaláztatásaim helyszínére küldött, a tanáriba.

A NAVA-ról magyarázni négy dauerolt hajú, fagyos hallgatásba burkolózó asszonynak egy idő után olyan érzés, mintha az ellenőrzőmben talált pornóképekre kellene magyarázatot adnom. Mikor a homlokom már gyöngyözni kezdett, egyikük megkegyelmezett. "Igen, elvileg a könyvtárunkban van NAVA" - mondta, és az asztalt kocogtatta körmeivel. Aztán felvette a telefont, néhány szót váltott valamilyenné Marikával vagy Andikával, és azzal az utasítással engedett el, hogy jelentkezzem a negyedik emeleti könyvtárban.

Marika vagy Andika megdöbbentő szívélyességgel fogadott, de mikor kiderült, hogy nem a NAVA-tól jövök, hanem éppen hogy azt szeretném használni, ő is felvette a nem-akarok-olcsó-késkészletet-vásárolni arckifejezést.

Ekkor már fél órája küzdöttem a digitális betevőmért, és tudtam, akkor is megnézek egy 2005-ös Nyomasek Bobó-tréfát, ha az egész iskola előtt szégyenítenek meg valamilyen tanárosan rafinált és tűpontos módszerrel.

Valamilyenné Marika vagy Andika állította, hogy a NAVA-t nyár óta nem frissítették, úgyhogy valószínűleg most éppen nem működik. Arckifejezésemet látva azonban rábólintott. "Rendben, akkor mit keressek?" - rogyott le a gépéhez. Erre nem számítottam. Kiderült, hogy ezen az egy gépen fut csak a rendszer, az ő saját kompjúterén. Szóval ha használni akarom. Igen, akkor azt kell használnom. Éreztem, hogy végre ledolgozhatok minden megaláztatást. Kaján mosollyal jeleztem, hogy majd én, saját kezűleg.

Elégedetten nyitottam meg az oldalt, és éppen írtam volna be a keresőbe Nyomasek Bobó nevét, amikor szuszogást hallottam. Megfordulva Marika vagy Andika arcát pillantottam meg a vállam fölött, és megértettem, ő itt fog állni, és őrizni a gépét, amíg csak fel nem adom. Szűkölve hagytam el Újpestet.

Nyomasek Bobót itt ne keressék

A másik véglettel próbálkoztam, a Központi Szabó Ervin könyvtárral. A friss illatú egyetemistalányoktól és félszeg egyetemistáktól zsongó intézmény optimizmussal töltött el, és ez egészen a büféig kitartott. A bejáratnál aztán megtudtam, hogy tovább csak beiratkozott tagok juthatnak. A procedúra ugyan ingyenes volt, viszont negyven percet kellett sorban állnom minyonnal a kezemben.

Ezek után viszont egy harmincgépes teremben, a leadott olvasójegyemért cserébe kapott fülhallgató segítségével végre rászabadultam az archívumra. Az rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a későbbi korok kutatói nehezen dolgozhatják majd fel a kora XXI. századi magyar debilhumort, Nyomasek Bobó nevére ugyanis egyetlen találatot sem kaptam.

Érdekesebb volt, hogy a híradóknál két-három hetes lemaradást találtam. A legfrissebb felvitt adás is háromnapos volt, a következő pedig kilenc, ami az archívum mindennapos használhatóságát kérdőjelezi meg.

Végül beugrottam a Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtárba is, ahol a lehengerlően kedves könyvtáros néni segítségével beüzemeltem egy poros, lassú gépet. Kiderítettük, melyik dugasz működik, hova illesszük a fülhallgatót. Majd wiwező bakfislányoktól körülvéve megnéztem a két héttel azelőtti tévéhíradót.

Digitális adatok akár az internetről is

Ez azonban nem lesz mindig így, ígérte a programot irányító Neumann Kht. vezetője, Kitzinger Dávid. Az egykor az IHM-ben dolgozó vezető örömhíre szerint 2008 végétől nem csak a NAVA-pontokon, hanem az interneten is elérhető lesz az archívum. A tervek szerint a szolgáltatást fizetős rendszerben működik majd. Egy hónapra, vagy akár hosszabb időre is lehet majd hozzáférési jogokat vásárolni. Sőt, aki egy elszalasztott Barátok közt-epizódokat szeretne bepótolni, az sms-ben darabonként is fizethet.

"Ez nem a következő lehúzás lesz" - biztosított Kitzinger arról, hogy például a közpénzből készült és közpénzből digitalizált MTV műsorait nem kell ismét kifizetnünk. A pénz a szerzői jogokkal kapcsolatos problémák megoldására kell.

A rendszer használhatóságát ugyanis a jogi nehézségek korlátozzák, állította. Az MTV ingyen adja majd a NAVA-nak a rendszerváltás után készült hír- és közszolgálati műsorokat. A régebbi műsorok szerzői jogai azonban tisztázatlanok, azelőtt ilyesmikkel ugyanis nem nagyon foglalkoztak. Azaz például Tamási Eszter nem írta alá a szerződésében, hogy lemond a műsoraival kapcsolatos jogokról (ahogy az a jelenlegi gyakorlat). A szerzői jogra ilyen esetben a mostani szabályozás érvényes, tehát Tamási Eszter műsorainak felhasználásához a kedves bemondó jogutódjának a hozzájárulása szükséges.

A szerzői jogi kérdések megoldására nincs szükség a kereskedelmi tévék esetében, ők egyszerűen csak nem adják az anyagaikat. Kitzinger szerint azonban, látva, hogy az MTV ingyen dobja be a közösbe a közszolgálati műsorait, ők sem fognak tudni ellenállni a késztetésnek, és hozzájárulnak hírműsoraik ingyenes elérhetőségéhez a NAVA-n.

A NAVA stábja változtatni fog a jelenlegi, maximalista hozzáállásán is. Most a túlságosan alapos feldolgozás miatt nem találni néhány naposnál frissebb műsort az archívumban. Az archivátorok először ugyanis feldolgozzák a műsorokat, és csak utána teszik elérhetővé azokat. A tavasszal életbe lépő új rendszer szerint a hírműsorokat azon melegükben feltöltik, és később végzik el a mélységi munkát.

Mindenki egyért

A jelenleg részlegesen használható rendszer kiépítése, feltöltése működtetése eddig közel egymilliárd forintba került. Ebben benne van az az évi 250 milliós költségvetési támogatás, amit az üzemeltetésre kap a szervezet. Az összeget 10-20 milliós EU-támogatással egészítik ki.

A Neumann Kht. vezetője szerint nem igaz, hogy a NAVA nem költséghatékony módon működik. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) sajtótájékoztatóján ugyanis elhangzott, hogy a könyvtár nyolc év alatt fordított a földi sugárzású tévéadók archiválására annyit, amennyiből a NAVA egy évig gazdálkodik.

Kitzinger hangsúlyozta, hogy míg az OSZK csak a hírműsorokkal foglalkozik, és napi 100 percnyi műsort rögzít, addig ők 2100 percet raktároznak el a digitális emlékezet számára. A felvételeket az OSZK-tól eltérően adásminőségben veszik fel, azok tehát bármikor újra felhasználhatóak, akár a tévében is.

A két intézmény furcsa, párhuzamos munkájáról megtudtuk, hogy az OSZK-s Hanák Gábor azután javasolta intézményének, kezdjék el a tévéműsorok gyűjtését is, hogy részt vett a NAVA-projekt egyik korai, 1999-es megbeszélésén.

A könyvtár annak fejében kapott támogatást az ORTT-től, hogy a munkát a NAVA indulásáig végzik, és a felvett anyagot átadják nekik. Az első öt év felvételeit azonban a digitális archívum nem tudja használni, mivel azok VHS-re készültek. Így csak a 2004-től felvett műsorok kerülnek majd át a NAVA-ba.

Az OSZK egyébként a megállapodás ellenére sem hagyta abba a műsordigitalizálást a NAVA elindulásakor, így 2005-től két helyen is rögzítik a magyar tévéműsorokat. Jelenleg tehát az OSZK évi harmincmillióból a hírműsorok gépelt szövegét biztosítja a kutatók számára. A NAVA évi 250 millióból pedig nagy felbontásban rögzíti és címszavazza az anyagokat, majd ezeket kis felbontásban elérhetővé teszi.