Koronavírus adatok

2021. dec. 06.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Mégis a Fidesz tarol a híradókban

2007.09.11. 17:00
250 milliárd leütéssel digitalizálta az utóbbi hét év minden magyar tévéhíradóját a Széchényi könyvtár, pedig a munka nem is az ő feladatuk lenne. A digitalizált állomány hamarosan elérhető, csak nem az interneten. Annyi már most kiderült, hogy a híradók egyre kevésbé kíváncsiak a politikusokra.

Hamarosan nem kell az emlékezetére hagyatkoznia, ha fel szeretné idézni, melyik híradó hogyan tálalta az aktuális árpádsávos operettet, vagy hol használják legtöbbször a tragédia szót. Szeptember végétől ugyanis elérhetővé válik az utóbbi hét év tévéhíradóinak kereshető archívuma.

Az Országos Széchényi könyvtár (OSZK) munkatársai 250 milliárd leütéssel ugyanis számítógépre vitték az öt országos tévéadó minden egyes híradójának szövegét. Az adatbázishoz készített szoftver lehetővé teszi a szabad szavas keresést. Azaz bármely szóra rákereshetünk, megkapva azokat a szövegrészleteket, amelyekben az adott szó szerepel. Megtudhatjuk, az általunk kijelölt időszakban hányszor használták az adott kifejezést. Kereshetünk megszólalók, alkotók, sőt, titulus szerint is. Mindezt pedig szűkíthetjük időben, vagy csatorna szerint.

Bulvárosodás van

A keddi sajtótájékoztatón példákkal is bemutatták, hogy milyen kutatásokra használható a szoftver. Hanák Gábor adatokkal támasztotta alá, hogy a tévéhíradók bulvárosodnak.

Ahogy a nyolcvanas évek végén amerikai kutatók, ők is megvizsgálták, hogy hány másodpercig szólalhattak meg politikusok a hírműsorokban. Megdöbbentő módon hasonló eredményt kaptak. Míg 2001-ben 16 másodpercben mondhatták el a politikusok a véleményüket, az idén már csak 10 másodpercet kaptak.

Amerikában a 80-as években még 40-50 másodpercnyi idejük volt, ami tíz év alatt 10 másodpercre csökkent.

A szerkesztők egyre kevésbé kíváncsiak a politikusok véleményére, így szavaikat csak saját véleményük illusztrálására használják, adott magyarázatot a sajtótájékoztatót vezető Hanák Gábor.

Éppen az ilyen tendenciák miatt fontos, hogy világosan lássunk híradóügyben. A hírműsorok jellegét tesztelhetjük például azzal, hogy rákeresünk a tragédia szóra. Kiderült, hogy az RTL-nél a legérzékenyebbek az élet viszontagságaira, így ők 916 alkalommal láttak maguk körül tragédiát. A kereskedelmi tévék hatása olyan erős volt a köztelevízióra, hogy ott 508 találat volt, míg a TV2-nél csak 494. A legjózanabb (vagy legapatikusabb) a Duna televízió volt, ők ugyanis csak 398 alkalommal használták a szélsőséges kifejezést.

Pártok és hülyék

Mi persze kíváncsian rohantunk haza, hogy mielőbb tesztelésbe kezdhessünk. Feketén-fehéren kiderült, hogy csúnya szavakat nem használnak a híradókban. A hülye szóra is csak 23 találatot kaptunk, amiből 8 a TV2-nél hangzott el, utána 5-5-tel az MTV és az M2 jött (de ezek valójában ugyanazok a híradók). A hülyézésben az RTL volt a visszafogott, ők csak három alkalommal használtak ilyen erős kifejezést.

Ezután nyomába eredtünk a baloldali médiatúlsúly mítoszának. Gyors keresésünk eredménye, hogy a Fidesz neve minden csatornánál többször szerepelt, mint az MSZP-é. A TV2-nél 1871-985, az RTL-nél 1554-863, a Duna tévénél 2604-1738 volt az arány, a jobboldali párt javára.

A hitelességhez hozzátartozik, hogy az adatbázisnak egyelőre csak 2001 és 2004 közti szakasza hozzáférhető az OSZK honlapján. (Igaz, a híradófüggőknek itt sincs könnyű dolguk: először a médiafigyelő pontra kell kattintaniuk, aztán pedig a belépés az adatbázisba feliratú linkre.) A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) szeptember végéig tölti föl a teljes adatbázist a rendszerébe. Náluk a híradók szövege mellett az adás is látható lesz.

Ahogy arról már döbbenten beszámoltunk, a NAVA adatállománya azonban nem elérhető az interneten. Az érdeklődőknek el kell zarándokolniuk valamelyik NAVA-pontba, hogy ott kereshessenek a digitalizált szövegekben. A digitális korban szokatlan rendszert korábban szerzői jogi okokkal magyarázták.

Az OSZK ígéri, hogy októbertől a honlapján elérhető lesz a híradók szövege, kereshető formában, ám képet ők nem rakhatnak fel.

NAVA vs. OSZK

A kép egyébként nem lényeges eleme a gyűjteménynek, mivel azt rossz minőségben töltötték csak fel, hangsúlyozta Hanák Gábor. A munka valójában ugyanis nem is az OSZK feladata. A médiatörvény hiányosságai miatt a sugárzott anyagok archiválása ugyanis nincs előírva számukra.

A könyvtár igazgatója, Monok István pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Tanács határozata ugyanakkor rendelkezik a sugárzott műsorok rögzítéséről is. A digitalizálást az OSZK tehát önszántából végzi, hangzott el a sajtótájékoztatón, és erre nyolc év alatt 270 millió forintot fordítottak. Az összeget az ORTT támogatása fedezte.

Ekkora összeget a NAVA egy év alatt költ el úgy, hogy ők már készen kapják az OSZK által feldolgozott anyagot, hangoztt el. Nekik annyi a feladatuk, hogy azt a saját rendszerükbe feltöltsék, vázolta fel a rendszert az Indexnek Hanák Gábor.

Az OSZK egyébként nem csak a hírműsorokat, hanem a tévék adásának egészét rögzíti.