Alkotmánysértő volt Tarlós Sziget-ultimátuma

A bíróság alkotmánysértő jellege miatt megsemmisítette a szerződés-kiegészítést.

A II-III. kerületi bíróság még tavaly júliusban ideiglenes intézkedéssel hatályon kívül helyezte a vitatott szerződés-kiegészítést, így a melegszervezetek zavartalanul megtarthatták programjaikat augusztusban a Pepsi Szigeten.

Tarlós István, Óbuda polgármestere a Magic Mirror sátorban, Sziget 2001

A polgármester és a Sziget Kft. között 2001. július 10-én megkötött, és a bíróság által július 23-án ideiglenes intézkedéssel hatályon kívül helyezett szerződés-kiegészítés azt tartalmazta többek között, hogy a "Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másképp gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek".

A Sziget Kft. már július 13-án nyilvánosan bocsánatot kért a melegszervezetektől és az általa aláírt szerződés-kiegészítéstől elállt, illetve azt semmisnek nyilvánította.

A szerződés nem konkrét embereket érintett

Ugyanakkor a testület elutasította a személyiségi jogi jogsértés megállapítására, bocsánatkérő nyilatkozat tételére és egymillió forintos közérdekű bírság megfizetésére irányuló felperesi kérelmeket, mert a szerződés-kiegészítés általános megfogalmazása konkrét személyeket nem érintett.

A bíróság indokolásában kifejtette: álláspontja szerint a melegszervezet nem is volt jogosult perelni személyiségi jogok vonatkozásában a vitatott szerződés-kiegészítést, mivel az generális jellegű volt. Ugyanakkor a szerződés-kiegészítés semmisségének kimondását alkotmánysértő, az alkotmány diszkrimináció tilalmára vonatkozó rendelkezésébe ütköző jellege miatt joggal és megalapozottan kérte a bíróságtól a melegszervezet.

A személyiségi jogi pert a Háttér Baráti Társaság a Melegekért Egyesület indította Tarlós István, az óbudai önkormányzat, a Pepsi Szigetet szervező Sziget Kft., illetve a szerződés-kiegészítést képviselői révén szintén aláíró óbudai rendőrkapitányság, illetve a BRFK ellen.

A felek fellebbezhetnek a II.-III. kerületi bíróság hétfőn kihirdetett elsőfokú ítélete ellen.

Tarlós István - mint azt az Indexnek elmondta - nehezményezi, hogy diszkriminációról és alkotmánysértséről szólnak a hírek egy olyan ítélethirdetéssel kapcsolatban, amely azt állapította meg, hogy nem sértett személyiségi jogot. Éppen ezért nem kell közérdekű bírságot fizetnie és bocsánatot kérnie. - Annyi történt, hogy kimondták egy olyan szerződés - kiegészítés érvénytlenségét, amit nyolc hónapja már felmondott az egyik fél.

Hegedűs László, Tarlós István ügyvédje szintén úgy gondolja, hogy nem ugyanazt az ítélethirdetést hallgathatták végig a perbeli ellenfél jogi képviselőjével. A szerződés érvénytelenségével kapcsolatban a bíróság annyit közölt a szóbeli indokláskor, hogy egyrészt alaki hiányosságok miatt érvénytelen, továbbá elvileg sérthet alapjogokat - érvelt az ügyvéd.

- A szerződés jogszabályba, nevezetesen az Alkotmány 70/A szakaszába ütközik - állítja viszont Kárpáti József, a meleg jogvédő szervezet ügyvédje. Ez pedig nem más mint a diszkrimináció titlalma.

Az, hogy egészen pontosan mi hangzott el a mai ítélethirdetésen, vagyis inkább az, hogy miért is semmis a szóban forgó szerződés -kiegészítés, legkésőbb a döntés írásba foglalása után derülhet ki. Ezért is nem meglepő, hogy mindkét fél csak ezt követően dönti el, fellebbezenek vagy elfogadják a mai ítéletet.