Jolán
2 °C
4 °C

Amit szívedbe rejtesz

2001.07.09. 11:04
A Hősök terétől a vasárnap esti közszolgálatig történt egy s más; inkább ideológiai fronton, mint fizikailag. Néhány ezer ember - polgártárs! - lesétált a Dunához, hogy szimbolikusan elhajózzanak innen, aztán íme: volna rá okuk. De azért jó volna, ha maradnának: tudnak például ünnepelni, eléggé.
34 fok, árnyék. Tétova gyülekezők a Hősök terén, merre is, hol vagyunk. Hamar feltűnik a találkozó góca: egy jó darab Cadillac, zászlók, lufik, teherautók. Izgatottan ide-oda görkorcsolyázó transzvesztiták és elviselhetetlen popzene. Történni még semmi nem történik, sokáig. Kódorgunk tehát kicsit, de a rendezők valószínűleg még közönségre várnak, úgyhogy előremenekülünk a zene elől.

A Kodály köröndnél ütjük fel a tanyánkat, néhány kollegával együtt. Van olyan is, aki akkurátusan felállítja a háromlábú kameraállványt az út közepén, mint egy géppuskát. Egy doboz sör múlva feltűnik a menet, elöl a zászlóhordozók a jelmondatukkal, ahogy Európában tüntetni illik. A zene azóta megjavult, mármint hogy utolérte a diszkónormákat. Csatlakozunk a Priscilla-Barbi busz közönségéhez. Hátrább hömpölyög a Cad, egy ilyen autó maga a karnevál. Később besorolunk mellé, épp jókor: a motorháztetőn szoft live show-t ad elő két bevállalósabb illető.

A menet vonul tovább az Andrássyn, a járdán különböző alapállású nézelődők. Általában integetnek, de van, aki úgy kel át az emberfolyamon, mint egy kígyókkal teli szamócáson. Fokozódik az utcabál-jelleg: a platókon loveparade-örömbrigádok tombolnak, a felvonulók egyre inkább tánclépésekre váltanak. Van valami sajátos vonzereje annak, hogy ezúttal a buli mögött egy szellemiség van, és nem szponzorok vagy pártok. Kissé meglepetten tapasztaljuk: ez egy szabad ország. A megnyilvánulás, a teljes egó felvállalásának öröme tükröződik némely arcon - talán nem túl nehéz elképzelni. Ezeknek az embereknek ugyanis van, amit a szívükbe rejtenek, de az egyelőre nem Magyarország. Egyelőre éppen Magyarország miatt rejtegetik - már akik nem mertek eljönni ide.

De a törpök élete nemcsak játék és mese. A mulatság megérkezik a Duna-partra, ahol azér' elcsattan egy nyers beszéd. Van is alapja. Az egyik az a pár hülyöngő politikai szervezet és kisegyház, akik vették a fáradságot beszólni különféle hagymázas képzelgések nevében. Ennél súlyosabb viszont, hogy a fesztiválon nem volt hajlandó résztvenni gyakorlatilag senki azok közül, akiknek ott kellett volna lenniük. Nem fogadta el a meghívást Demszky Gábor; a nagytudású PR-csapat úgy látszik, nem figyelmeztette. Arra mégpedig, hogy ha már "világvárost építünk", akkor egy világvárosban nem csak természetes dolog egy Gay Pride, de egyenesen hozzá tartozik a világváros fogalmához. Ahogy a krisnás szekértúra, a keresztény fesztivál meg az összes többi kisebbségi rendezvény is. Nem jött el Kósáné Kovács Magda sem, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke sem, holott már csak terepgyakorlatként is be kellett volna kukkantania. Ahogy Tabajdi Csabának is. De nem. Ők tudják, miért. Mi is tudjuk.

Hab- és sörcsapolás, habfürdés, szabadfoglalkozás. Kicsit még nézelődünk, bele-belehallgatunk egy-egy dialógba, aztán hazacammogunk, a jótékony célú mulatozás kellemes fáradtságával. Másnap aztán belepillant az ember a médiavisszhangba. Mondjuk A Hétbe. És nem csalódik: a köztévé persze állást foglal, bele a közszolgálat nagy büdös balkáni éjszakájába. Sejthető az állásfoglalás lényege, nem is meglepő, hallottuk már eleget. A manipuláció legócskább hagyományai nyomán elhangzik, hogy a melegek nagy része HIV-pozitív_ mintha ettől már meg lehetne csonkítani a jogaikat is. És nem marad ki a bibliai példálózás se: a homoszexuálisok zsoldja a halál.

Az, hogy négy egyházfióka a szentírással ostorozza a homoszexualitást, az még nem is olyan meglepő: a kis pedálos autócskákra nem vonatkozik a KRESZ, csak nem szabad őket kiengedni a játszótérről. Elvannak ők ott a rakétamászóka alatt, a maguk mesebeli eszméivel. De hogy a Hét, a "Magyar Televízió közéleti háttérműsora" is bibliai idézetekkel támadja a meleg mozgalmat, az már a Döbrögi-uradalom kezdetlegességét idézi. Mi történik itt mégis? Lehetséges, hogy nemcsak közéleti kérdéssé válik egy kisebbség gyülekezési joga, de ebbe a kérdésbe még az Istent is bevonják? Egyházi véleményeket vállal fel a köztelevízió? Újszövetségi versek íródnak a képernyőre (közben mutatják a Bibliát, hogy apu megtalálja a padláson, ha már muszáj lesz), amelyekből kiderül, hogy bizony ocsmányság a homoszexualitás. Érvelés ez? Nem. Ez az a jelenség, amikor az Isten faszával verik a csalánt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?