Judit
-2 °C
8 °C

Ősmagyar fantasy

2002.06.27. 00:30
Boltokba került Szélesi Sándor és Fonyódi Tibor két újszerű kalandregénye, a Vadásznak vadásza és Az Isten ostorai, amely az olvasókat a mitikus ősmagyar világba, illetve Attila, a hun főkirály birodalmába vezeti. Az esemény háziasszonya, Szegvári Katalin elismerően beszélt a két regényről, mivel azok szerinte a kalandos, lebilincselő történet mellett valós irodalmi értéket hordoznak, bátran kezébe adhatóak az amerikai popkultúrán felnőtt hazai ifjúságnak.
A két kötet új vállalkozás a Kalandor Kiadó részéről, hiszen ez idáig senki sem kísérelte meg irodalmi köntösbe öltöztetve feldolgozni az ősmagyar mitológiát.

Műfaji megjelölés szempontjából a Fonyódi és Szélesi két új könyve, Az Isten ostora és a Vadásznak vadásza ősmagyar fantasyk, illetve történelmi kalandregények. Az angolszász fantasy irodalom megszokott fordulataival, igényességével megírt történetek ezek, amelyek azonban a manók, koboldok és varázslók középkori világával szemben a magyarság múltjában játszódnak.

A Vadásznak vadásza 3000 évvel Krisztus születése előttre, az Aranybirodalomba kalauzolja az olvasót. Misztikus regény, amely megmagyarázza, miért és hogyan egyesültek az ősi nemzetségek az elfeledett múltban. A könyv által bepillantást nyerhetünk a lovas-nomád népek életébe, megismerhetjük a keleti puszták letűnt népeinek mágikus világképét. Mindehhez izgalmas történet párosul tele meseszerű elemekkel.

Fonyódi Tibor regénye jóval később, az ötödik században játszódik. Főszereplője Torda, a táltos, aki a hun főkirály, Attila árnyékában szövi egy új világ szálait, amely a három hatalmas birodalom bukása után alakul ki majdan Európában. A szerző történelmi hűséggel követi végig kitalált szereplőjén keresztül az eseményeket és a legendás Attila életútját.

- Mikor először kezembe vettem Szélesi és Fonyódi regényeit, úgy véltem, távol áll tőlem a fantasy műfaja - mondta el a kávézóban összegyűlt tömegnek Szegvári Katalin. - Azonban a most megjelent két könyv nem csupán a fantasy olvasótábor érdeklődésére tarthat számot, miután magam is olvastam, elmondhatom, hogy a két regény a kalandos, lebilincselő történet mellett valós irodalmi értéket hordoz, bátran ajánlható és kezébe adható az amerikai popkultúrán felnőtt fiatalságnak.

Azok közül néhányan, akik már olvasták a könyveket, egyszerűen csak a "magyar Gyűrűk Urának" nevezik a regényeket. Szélesi Sándor erről az összehasonlításról a következőket mondta:

- Annyiban hasonlít a Szélesi Sándor és jómagam által írt könyv Tolkien művére, hogy a háttérvilág megteremtése érdekében hasonló nagyságú és igényű kutatómunkát folytattunk. Míg a Gyűrűk Ura a germán-kelta mitológia elemeiből építkezik, addig a Vadásznak vadásza és Az Isten ostorai az ősmagyar hitvilágon, mondákon és hagyományokon alapul, továbbá felhasználja azokat az írott és ismert történelmi forrásokat, amelyek segítenek a minél hitelesebb történet megteremtésében.

- Természetesen a célunk a szórakoztatás, valamint az, hogy szórakoztatva ismereteket és értékeket adjunk át az olvasónak - tette hozzá az írópáros másik tagja, Fonyódi Tibor. - A Vadásznak vadásza és Az Isten ostorai regényeket két éves kutatómunka előzte meg, ennek során alakítottunk azt a háttérvilágot, amely a jövőben megjelenő többi regényt összeköti.

A kiadó további kötetek megjelentetését is tervezi, idén ősszel várhatóan újabb, ősmagyar történelmi kalandregény fog a boltok polcaira kerülni. A sorozat mellett a Kalandor Kiadó más könyvekkel is jelentkezik, thriller, második világháborús kalandregény, romantikus regény és science-fiction kategóriában folytatja megkezdett sorozatait.