Fantasztikum a könyvhéten

Mindazok, akik ellátogattak a könyvhétre, szomorúan tapasztalhatták, hogy a politika barna masszaként telepedett rá az eseményre, a bámészkodó tömegben gyakran lehetett hallani szóváltást, egyesek röplapokat osztogattak, míg mások aláírásokat gyűjtöttek vagy agitáltak. Az írók idén kisebbségben voltak, többségében a politikának elkötelezett újságírók és népszerű tévés személyiségek dedikáltak, míg sokan a nagy nevek közül - talán éppen a politikus hangvétel miatt? - távolmaradtak az eseménytől.

A fantasztikum, amely egyébként a magyar olvasók jelentős részének kedvence, idén sem képviseltette magát elég hangsúlyosan a rendezvényen. A Kalandor Könyvkiadó, az Alexandra és a Gesta volt az egyedüli, amely elhozta szerzőit az eseményre. Fonyódi Tibor és Szélesi Sándor, valamint Északi Jenő (alias Eugene Nordern) és Lőrincz L. László tartott dedikálást.

Szélesi Sándor és Fonyódi Tibor

Az idei könyvhét nagy meglepetése volt Fonyódi és Szélesi két új könyve, Az Isten ostora és a Vadásznak vadásza. Műfaji megjelölés szempontjából a kötetek ősmagyar fantasyk, illetve történelmi kalandregények. Az angolszász fantasy irodalom megszokott fordulataival, igényességével megírt történetek ezek, amelyek azonban a manók, koboldok és varázslók középkori világával szemben a magyarság múltjában játszódnak.

A Vadásznak vadásza 3000 évvel Krisztus születése előtt, az Aranybirodalomba kalauzolja az olvasót. Misztikus regény, amely megmagyarázza, miért és hogyan egyesültek az ősi nemzetségek az elfeledett múltban. A könyv által bepillantást nyerhetünk a lovas-nomád népek életébe, megismerhetjük a keleti puszták letűnt népeinek mágikus világképét. Mindehhez izgalmas történet párosul tele meseszerű elemekkel.

Fonyódi Tibor regénye jóval később, az ötödik században játszódik. Főszereplője Torda, a táltos, aki a hun főkirály, Attila árnyékában szövi egy új világ szálait, amely a három hatalmas birodalom bukása után alakul ki majdan Európában. A szerző történelmi hűséggel követi végig kitalált szereplőjén keresztül az eseményeket és a legendás Attila életútját.

A két kötet új vállalkozás a Kalandor Kiadó részéről, hiszen ez idáig senki sem kísérelte meg irodalmi köntösbe öltöztetve feldolgozni az ősmagyar mitológiát. A könyvek egyébként várhatóan jövő héten kerülnek a könyvesboltokba.

Érdemes volt elsétálni az Alexandra, illetve a Lap-Ics standja előtt, számtalan érdekes és eddig nem látott kötetet vehetett kézbe az ember. Meglepetés volt a Szukitstól az Encyclopaedia Galactica második kötete, amely valójában Asimov összes, Alapítvány-sorozathoz kapcsolódó művét tartalmazza. Valamint érdeklődésre tarthatott volna számot az Édesvíz Kiadó által megjelentett Kapcsolat című Carl Sagan regény, ha az 1993-as kiadással ellentétben a mostaniba bekerültek volna a kifelejtett fejezetek.

Az Európa Kiadónál a fantasztikum kategóriában Bradbury nevét érdemes említeni, idén tavasszal jelent meg az idős amerikai szerző regénye, A gonosz lélek közeleg. A történet már ismerős lehet, hiszen novellaként olvashattuk, illetve a tévében is lement a Ray Bradbury Színháza című sorozatban. Érdemes azonban regényként újraolvasni.

És megjelent egy újabb Vonnegut könyv is Virágvasárnap címmel. Az önéletrajzi elemekkel dúsított, egyéni hangvételű regény érdekes olvasmány, pláne azoknak, akik már ismerik a szerzőt Az ötös számú vágóhíd, a Bajnokok reggelije, vagy éppen az Éjanyánk című regénye kapcsán.

Sajnos a speciálisan fantasztikus könyveket megjelentető kiadók többsége egyáltalán nem képviseltette magát az eseményen, pedig az érdeklődők láthatóan nyitottak voltak a műfaj iránt. A színvonalas, történeteket mesélő könyvek iránt mindig nagy a kereslet, érdemes lett volna több magyar szerzőt és könyvet elhozni a Vörösmarty térre.