sziget2004

Címlapon

A rovat hírei

A rovat cikkei

Két deci bor, három deci amalgám

2004. 08. 10., 19:35 | Frissítve: 2004. augusztus 11., szerda 12:09

A szigetszéli erdőben dugás és a házipáleszezés feszültségeit hogyan is lehetne hatásosabban levezetni, mint egy jópofa autentikus bémetál zúzdával?

A hétfő esti Akela-szeánsz időzítése tudatos programszervezést feltételez, hiszen az egysíkú, ámde mélyről bugyborékolva felszakadó életérzés tökéletesen egybevágott a hatodik nap vége felé jelentkező tünetekkel. Az egy hete tartó másnaposság kezelése kora délutáni jelöletlen vizesüvegben becsempészett, illegális mézespálinkával kezdődőtt. A kezdeti koordinációs nehézségek után (mellre öntött bor víz helyett töménnyel locsolása, majd nyalogatása) fokozatos újratöltéssel egészen a Basement Jaxx végéig kitartott a high.

Happy softcore

Ebben szekérderéknyi szerepe volt az angol duónak, akik az utóbbi évek legátütőbb nagyszínpados műsorát nyomták. Legtöbben ugye ismerték a Where's your head at c. slágerot, ám ezenfelül kevés fogalmuk lehetett a fellépők munkásságáról. Mégis, sokan csak a koncert végén vették észre, hogy önkívületben lucskosra ugrálták váltógatyájukat is az első sorokban.

A Basement Jaxx legutóbbi, Kish Kash albumáról is ismert, könnyed bohóckodósra vett 4/4-ed alapú fúziós popot játszott (l. az igényes diszkó kategória, félúton az Audio Bullys és a Groove Armada között). A színpadon kavargó énekesnők kellő mennyiségű és minőségű hanggal, soullal és jelenléttel tolták az amúgy is pörgös számokat, a háttérben kortárs videovizualizáció sütötte csipkésre az eksztázisban fészkelődő közönség agyát.

Sok, sok, sok, akelások

Tekintse meg képeinket!
A Dolly Roll performanszának befogadása azonban minden tartalékot felégetett, így a metálsátorba egyedüli túlélőként érkeztem. Hasonló állapotban találtam a mintegy száz kitartóan vicsorgó, és még vagy ezer körülöttük dulöngélő arcot valamelyik honosított mondókájával heccelő Katona "Főnök" Lászlót. Az Akela neve az elmúlt évtizedben összeforrt a szerethető alkesz kategóriájával, hiszen gyakorlatilag minden fellépés alkalmával eszméletvesztésig itta magát a csapat vezetője, amit azonban büszkén vállalt, ellentétben a popbiznisz több karizmatikus, duplaviszkis, szerelemvonatos stb. tagjával.

A duhaj lendület következtében a kilencvenes évek végére tetszhalálig amortizálódott Akela két évvel ezelőtti exhumálása egyelőre nem eredményezett átütő sikert. A legutóbbi, amúgy tréfásnak tűnő Dózsa György-emlékkoncert és ennek tematikájára épülő Forr a dalom album, zeneileg visszatért bár a biztonságosan pengethető gimnáziumi minimálgarázs-trashmetálhoz, a szövegek már sosenem lesznek a régiek.

A szigetes megmozduláson is inkább a korai albumok klasszikus, kómára ivós, hányva pogózós taktusai csendültek fel, másfél órára feledtetve az alkohol élettani hatásait és a háborúellenes szmókerek picsogását.

hirdetés