"Az európai férfiak 35 százalékának egyik kedvenc elfoglaltsága zenére léggitározni" - áll egy régebbi cikkünkben. Nagyjából tehát minden harmadik férfi potenciális léggitáros - néztem szét a szembejövőkön a Wan2 pódiumnál. A vasárnap délutáni VI. Hagyományőrző Léggitárversenyen mégis lényegesen több volt a néző, mint az induló, a közönség azonban így is kitűnően szórakozott.

()
2004. augusztus 9., hétfő 14:13


Egy ismerősöm régóta állítja, és most végre beigazolódni látszott az a tétel, miszerint az összes zenei szubkultúra közül a metálosok önértékelése a legegészségesebb: valamennyi versenyző irigylésre méltó magabiztossággal lépett a színpadra, kezelte hangszerét és nyilatkozott. Arcukon nyoma sem volt a szerepléstől való félelemnek, legfeljebb egy kis lámpaláznak, ami a játék hevében hamar feloldódott.

Minden egyszerre

Tekintse meg képeinket!

A léggitározás lényege, hogy hangszer nélkül, a pantomim eszközeivel kell teljes átéléssel előadni egy-egy számot. Nem tudom, hogy megy ez a nagyvilágban, a hazai hagyományőrző versenyen mindenesetre egy kötelező és egy szabadon választott szerzeményre kellett imitálni.

A jelentkező egy bukósisakból kihúz egy számot, feláll a színpadra, elkezdődik a zene, aztán a 2-3 perces számba megpróbálja belesűríteni a gitárosok teljes eszköztárát a hajrázástól az intenzív karkörzésig, a foggal történő húrtépéstől a vicsorításig.

'Mert én tudok'

Az első két-három indulón még könnyünket csorgatva mulattunk, sőt, én mindenkiről azt hittem, hogy ő fog nyerni, aztán szép lassan elkezdtem érzékelni az egyéni különbségeket. Egyesek valóban a gitárra koncentrálnak, míg mások a showelemekre helyezik a hangsúlyt, s próbálják elterelni a figyelmet elnagyolt hangszerkezelésükről. Az egyik induló például két perc leforgása alatt levetette magát a földre és a hátán forgott, bemutatta csupasz tomporát, végül félspontán módon a színpadot szegélyező bokorba esett. A konferanszié kérdésére, hogy vajon mindeközben nem károsodott-e gitárja, a fiatalember a kétséget kizáró "nem, mert én tudok" választ adta.

Az egyetlen lány

Klikk a képre!!

A versenyzők fogyásával a vidám közönség interaktivitása egyre nőtt, akik eleinte távolról, majd egyre közelebbről fejezték ki csodálatukat, végül a színpadra is felmásztak, igaz ebben már nemcsak egészséges lelkületüknek volt szerepe, hanem a kezükben tartott kannás bornak is. "Lehet a színpad köré jönni, villázni" - próbálta a megfelelő irányba terelni a hallgatóságot a műsorvezető, én pedig megdöbbenve tapasztaltam, hogy rajtam kívül mindenki tudja, hogy a villázás a felemelt mutató- és kisujjat jelenti. A nézők tehát villáztak, a gitárosok pengettek, aztán megjelent a mezőny egyetlen hölgy tagja is, aki bevallotta, hogy legszívesebben a Tankcsapdában gitározna.

Dinnyehéj nélkül, csajjal a kézben

Ön mit léggitározik szívesen? Smoke On The Water  44 Stairway To Heaven  18 Thunderstruck  80 Sweet Child Of Mine  101 Nem tudom  28

Nem láttam az előző évek felhozatalát, ám a Szigeten keringő legenda szerint az egyik versenyző éveken át görögdinnyehéjjal a fején aratta a babérokat, és amikor vasárnap megkérdezték tőle, hogy idén hol a dinnye, egyszerűen nem tudta értelmezni a felvetést. A dinnyehéjas fiú idén egyébként barátnőjét tartotta kezében gitárként.

A győztes kiléte ismeretlen maradt számunkra, de mint utóbb a szervezőktől megtudtuk, számukra is. A fiatal metálos ugyanis egy másodperc alatt felnyalábolta az ajándékpólót, és léggitárját hátára dobva elrohant.

A léggitározás tehát kitágítja a játéktechnikák és a show-elemek alkalmazásának lehetőségét, továbbá anarchiára bíztató szabadságérzést ad. Így nem csoda, hogy egyesek befejezésképp a műsorvezető fején, mások a színpad kövezetén törték össze gitárjukat. Mi pedig elindultunk a Mambo Kurt-koncertre, hogy megnézzük, milyen az, amikor valaki valódi hangszerrel bohóckodik ugyanígy.

az oldal tetejére