Rendszerszerű támogatásokat hiányoltak a könnyűzenei ipar számára az ellenzéki pártok vezetői az egri Music Hungary konferencián, amelyen Karácsony Gergely, az Együtt 2014 Pártszövetség képviselője, Nyitrai Zsolt egri fideszes országgyűlési képviselő, Schiffer András LMP- és Mesterházy Attila MSZP-elnök részvételével politikai kerekasztal-beszélgetést tartottak a kultúráról, a zeneipar helyzetéről.
A kétnapos Music Hungaryn részt vettek a zeneipar összes területéről érkezett meghatározó szereplők: zenei kiadók vezetői, koncert- és fesztiválszervezők, szakkiadók, zeneszerzők és zenészek, továbbá szerzői jogi szervezetek képviselői, akik együttműködést és az ágazat súlyának megfelelő érdekérvényesítést szorgalmaztak.
A zárónapi tanácskozáson Karácsony Gergely (Együtt 2014 Pártszövetség) úgy fogalmazott, hogy ma nincs politikai szándék az olyan sikeres programok újraindítására, mint a korábbi PANKKK program (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért), a Fidesz kulturális világképébe ugyanis ez nem fér bele. A pártszövetség képviselője hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kell a kultúrát, de fontos, hogy ne szóljon bele. Pártszövetségük olyan kultúrát szeretne, amely nem a ki-, hanem a bekapcsolódást szolgálja - fogalmazott.
Nyitrai Zsolt (Fidesz), az egri körzet országgyűlési képviselője hangsúlyozta: nem a jelenlegi, hanem az előző kormány szüntette meg a PANKKK programot. A Fidesz-kormány rendszerszerűen ugyan még nem oldotta meg a klubok, vidéki kulturális intézmények, fesztiválok működését, de egy-egy kiemelt döntéssel igenis segítette a hazai zeneipart.
A támogatások sorában Nyitrai kiemelte azt is, hogy az új médiatörvény a 35 százalékos magyar kvótával eredményesen segíti a magyar zene piacra jutását, a szerzői jogdíj itthon tartásával pedig a dalszerzők és az előadók megélhetése is biztosítottabbá vált. A jövőbeli kormányzati szándékokról elmondta, hogy "a sport és a színházi élet professzionalizálását és társadalmi bővülését segítő" adókedvezmény, a TAO kiterjesztését megfontolják.
Schiffer András (LMP) úgy látja, hogy a vidék megtartó ereje növelhető azzal is, ha a nem nyereségorientált kistérségi fesztiválok nagyobb támogatáshoz jutnak az államtól. A pártelnök szerint a turisztikai, vidékfejlesztési forrásokból érdemes lenne pénzeket ezekre átcsoportosítani. Megjegyezte ugyanakkor, hogy kevesebb "presztizsberuházásra" lenne szükség, az államnak az így megtakarítható pénzekkel a vidéki kulturális, értékteremtő kezdeményezéseket kellene támogatnia.
Schiffer András szerint amikor Kossuth-díjakat ad a muzsikusoknak, a kormányzat szimbolikusan jelzi, hogy számára fontos a zene, ugyanakkor amikor működtetni kell valamit, azt már nem tartja ugyanilyen fontosnak. A helyi közösségi centrumok és nem költséges intézményrendszerek működtetése lenne az állam feladata - fogalmazott.
Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a politikának önkorlátozónak kell lennie, amikor kivételes támogatásokat osztogat, ugyanakkor azt vallja, hogy nem lehet csupán piaci alapra helyezni a zenei ipart.
A pártelnök szerint problémát jelent, hogy a hazai vállalati támogatási rendszer szponzorságot és nem mecenatúrát jelent. A nagyvállalatok szponzori igazgatói pedig a támogatási rendszerükkel a politikai elvárásokhoz igazodnak. Mesterházi szerint a zeneiparban számos programot fel kellene karolnia az államnak, már "két-három trafik nyeresége is sokat segíthet" – fogalmazott a pártelnök.
Gerendai Károlynak, a Sziget Fesztivál főszervezőjének egyik felvetésére válaszolva Nyitrai Zsolt közölte: a kormány nyitott a párbeszédre a könnyűzenei szakmával, a zenét ugyanis az országimázs szempontjából is fontosnak tartják. Ígéretet tett arra, hogy a következő kormányzati ciklusban – ha újra kormányzati szerepet kapnak - az eddigi alkalmi és sikeres programokat rendszerszerűvé és folyamatossá alakítják.
Jelentős iparággá nőtte ki magát a nemzetgazdaságban a zeneipar, az oktatóktól a szerzőkön, muzsikusokon át a fesztiválszervezőktől a hangszerkészítőkig mind a kultúra, mind pedig a foglalkoztatás terén - hangzott el a Music Hungary című zeneipari konferencián, amelyet első alkalommal rendeztek meg. A kétnapos esemény házigazdája Eger.
Gerendai Károly, a konferencia egyik főszervezője, a Sziget fesztivál alapítója a közös érdekeket és a közös érdekérvényesítés szükségességét hangsúlyozta. Az általa vezetett Sziget Kft. éves forgalma 6 milliárd forint, a Sziget fesztivál idején 8500 főnek adnak munkát. "Van közös érdekünk és ezt érvényre is kell juttatnunk" - indokolta a zeneipari összefogás szükségességét a megnyitón. Bodrogi András, a Szerzők Egyesületének elnökségi tagja az első kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: végzetes következményekkel járhat a szellemi termékek védtelensége. Miközben ugyanis egyre több a zenefogyasztó, egyre több zenét hallgatunk, a hangfelvételek kiskereskedelmi eladási értéke csökken. Míg 2010-ben mintegy 5,2 milliárd forint volt a forgalom Magyarországon, tavaly 14 százalékkal 4,45 milliárd forintra csökkent.
Az operától a könyvkiadásig a primer szerzői jogok körébe tartozó tevékenységek nemzetgazdasági értékét 2009-ben mérték utoljára, akkor ezermilliárd forint fölötti értéken becsülték az összeget, ez megelőzött olyan ágazatokat is, mint a pénzügy, az oktatás, vagy a mezőgazdaság.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója szerint a zenészek helyzete ma a hetvenes évekbelihez hasonlít, csak most nem a politika, hanem a piac korlátozza a megjelenési lehetőségeket. Ahogy fogalmazott, "ez nem piac, hanem lerakat", ahol a friss áru helyett az idehozott termékek előtt szabad az út a vásárló felé. Márkus Éva, a Live Nation Central Europe PR-igazgatója elmondta: noha 12 közép-kelet európai országban szerveznek koncerteket, konszernjükben ez kis piacnak számít, így leginkább csak a külföldi nagy produkciók értékesítésére nyílik lehetőségük Magyarországon.
Zsoldos Dávid a Fidelio és az Operaház képviseletében viszont úgy fogalmazott, hogy az exportvezéreltségtől nem kell tartani, véleménye szerint a hazai zeneipar közös nevezője a siker, ami "nemzetközi szinten is adott". Gőz László, a Budapest Music Center alapítója a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban lemezkiadójuk egymillió lemezt értékesített, ma 150 ezer CD-jük van raktáron, a vásárlások az illegális letöltésekkel radikálisan csökkentek.
A hazai zenei piac egyik legnagyobb szereplője és megrendelője a közmédia, amely folyamatosan lehetőséget biztosít az új szerzők, az új zenei termékek bemutatására - jelentette ki Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese a konferencián, az állam és a zeneipar viszonyát tárgyaló kerekasztal-beszélgetésen.
Újfalusi Gábor, a Nemzeti Művelődési Intézet címzetes igazgatója az állam és a zeneipar viszonyáról azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a törvényi szabályozással kell élénkítő szerepet vállalnia az államnak, ugyanakkor a támogatásokon, valamint az általa fenntartott intézményeken túl a megrendelői oldalon is részt kell vennie.
L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke az állami szabályozószerepben kiemelte a 2011-ben bevezetett kvótarendszer fontosságát, amely a magyar zeneművek elhangzási esélyeit növelte, ugyanakkor megjegyezte: a szerzői jogi szervezetekhez befolyó bevételekből érdemes lenne forrásokat átcsoportosítani a Nemzeti Kulturális Alapba (NKA). Hozzátette: a zeneiparban is ki kellene alakítani egy olyan rendszert a kiadók támogatására, amellyel a könyvkiadás már rendelkezik, jelenleg ugyanis még a könnyűzenei kollégium megalakításával is adós az NKA. A kerekasztal-beszélgetésen L. Simon László az új gyártású színházi műsorokat, friss koncertfelvételeket kérte számon a közmédián.
Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese válaszában elmondta: az idén 20 nagyszínházi előadást és 4 operaelőadást, valamint 7 ezer perc rádiójátékot rögzítenek, emellett a hazai zenei piac egyik legnagyobb szereplője és megrendelője a közmédia, amely négy televíziós csatornája, nyolc rádiója, komplett internetes portálja, hírügynöksége és két műsorújságja révén folyamatosan lehetőséget biztosít az új szerzők, az új zenei termékek bemutatására.
Gazsó L. Ferenc megjegyezte: szimfonikus zenekara, énekkara és gyermekkórusa révén az MTVA maga is a zeneipar szereplője. Olyan fejlesztéseivel pedig, mint például a Kárpát-medence-szerte kialakított optikai végpontok - amelyek élő színházi közvetítéseket is lehetővé tesznek akár Kolozsvárról -, olyan változásokat hoztak az elmúlt három évben, amilyenekre előtte tizenöt éven át nem volt példa.
A beszélgetésen Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója kijelentette: Európa-szerte egyedülálló, hogy intézményükből heti két alkalommal közvetítést sugároz a közmédia. Véleménye szerint a Magyarországról alkotott közképet formálhatná, ha a könnyűzenével szorosabb kapcsolatot létesítenének a komolyzenei műhelyek, Budapest pedig a zene fővárosaként válna világszerte ismertté.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon