Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMLesz Blink-182 a Szigeten
További Stenk cikkek
Újabb neveket jelentett be a Sziget az idei fesztiválra, köztük olyat is, ami headlinerként kerülhet az eddig ismert fellépők , mint a Queens of the Stone Age vagy Macklemore mellé.
Jön a 2000-es évek legkedveltebb poppunk zenekara, a Blink-182. Travis Barker, Tom DeLonge és Mark Hoppus hármasa volt a kirakatcsapata a külvárosi deszkás hülyegyerekekből verbuválódott poppunk-punkrock korszaknak a '90-es évek végén, 2000-es évek elején, és fontos szerepet játszott abban, hogy az infantilis punkzene sokkal nagyobb figyelmet kapjon a rádióban és a tévében, olyan produkciókra is felhívva a figyelmet, mint az Offspring, Sum 41 vagy a NOFX.
A Linkin Park mellett a Blink-182 nevét lehet legtöbbet olvasni minden szigetes-voltos bejelentés Facebook-bejegyzései alatt, így most félmagyarországnyi fiatal újjonghat a monitora előtt. Az együttes a Sziget mínusz egyedik napján lép fel a nagyszínpadon.
Fellép a tavaly a Balaton Soundon elmaradt koncertjét pótló Cee Lo Green, aki énekesi karrierje mellett zsűriként is feltűnt már az amerikai Voice tehetségkutatóban, de legtöbben a Gnarls Barkley duóból ismerhetik, amit Danger Mouse producerrel alapítottak, a legnagyobb slágerüket pedig az is hallotta, aki csak egyszer kapcsolta be a rádiót 2006-ban.
Lesz még szembefésülős emót játszó A Day To Remember, és a szembefésülős emo előtti emót játszó Jimmy Eat World, illetve a szembefésülős emo rapper, Casper. A kettő között mondjuk elég komoly különbség van, hiszen az A Day To Remember inkább dallamos metalcore-ban és keményebb poppunkban nyomul, a kétezres évek közepétől pedig ezt jellemzően leemózta minden trve metálos, mondjuk egyáltalán nem ok nélkül.
A Jimmy Eat World egy másik eset, pont 10 évvel idősebbek az A Day To Remembernél, és még akkor kezdték el emóként jellemezni a kicsit érzelmes, poppunk-power pop zenéjüket, amikor erről a szóról még introvertált szemüveges lúzerek béna pulóverben volt az átlag ember első asszociációja. Már ha tudta, hogy egyáltalán miről van szó. Viszont a The Middle című számuk évekig kirobbanthatatlan volt minden sulibuliból.
Caspert a német hiphop színtér elég gyakran hívja emós rappernek, mert tényleg úgy néz ki, mint aki valami csepeli metalcore bandában lenne frontember. Annak ellenére, hogy édesapja amerikai, és sokáig a tengerentúlon élt, német nyelven írja a számait és olyan hangon adja elő őket, mint aki valami csepeli metalcore bandában üvöltözne frontemberként.
A neve ellenére holland Fedde le Grand house producer, azon belül is a specifikusan Hollandiára jellemző csipogós dutch house-ban nagyon erős. A Put Your Hands Up 4 Detroit hozta meg neki 2006-ban nagy áttörést, és neki köszönheti az emberiség prosztó része Nicky Romero felfedezését.
Rovataink a Facebookon