Zenére finomabb a sör és néha jobb a szex is

DSC 3407
2016.08.12. 17:20

Zenére egy csomó minden jobban megy, de embere válogatja, hogy kinél mennyire és milyen zenére – nagyjából ez a spanyolviasz-gyanús megállapítás a háttérzenére végzett tevékenységek kutatásainak közös nevezője. Az ember muzikális lény (ezt a cikket is úgy írom, hogy Apollo 440 bömböl a fülembe), egyes kutatók még a dallamtapadást is azzal magyarázzák, hogy az ősember ritmusra kántálva tanította az ősgyerekeket, szóval nem olyan meglepő, hogy a zenének vannak pozitív hatásai. De néha azért születnek meglepő eredmények, amiket akár a Szigeten is tapasztalhatunk.

Például az, hogy zenére jobban ízlik a sör.

I took the jeers and drank the beers

Ez egy egészen friss, júliusi kutatás eredménye, amit a Brüsszeli Szabadegyetem és a Leuveni Katolikus Egyetem munkatársai publikáltak a Frontiers in Psychology című szaklapban. Az egész kutatás egy pr-fogás mellékvágánya volt, de ettől még nem kevésbé érdekes: brüsszeli sörkészítők egy szervezete fogott össze az Editors-szal (akik egyébként az idei Szigeten is fellépnek, pénteken 22 órakor az A38 színpadon), hogy közösen főzzenek valami sört, ami illik a zenekarhoz, és a kutatók Felipe Reinoso Cavalho vezetésével ezután kísérleteztek 231 önkéntessel.

Az alanyokat három csoportra osztották: az egyik csoport címke nélküli üvegből ivott, a második címkésből, a harmadik pedig címkésből, miközben zene szólt a háttérben. Természetesen mindhárom csoport ugyanazt a sört kapta, és a résztvevőknek két pontszámot kellett adniuk: egyet kóstolás előtt (megsaccolva, mennyire fog ízleni nekik a sör), egyet pedig utána. A kutatók ezután azt elemezték, hogy a pontszámokban mekkora különbség volt az elvárásokhoz, illetve egymáshoz képest.

Az eredmények szerint a harmadik csoportnak jobban ízlett a sör, mint a címkétlen és a csak címkés csoportnak, különösen azok pontozták fel az italt, akik ismerték a dalt, ami iddogálás közben szólt. Ez természetesen egy Editors-szám volt, a legutóbbi albumról az Ocean of Night (aminél vagy száz jobb számot is el tudok képzelni sörözéshez, de azért száz rosszabbat is). Felipe és kollégái szerint a kutatásuk csak a kezdet, a jövőben több hasonlót szeretnének végezni, vizsgálni mindenféle étel- és italtípusokat, illetve a zene mellett más hatásokat is.

Music makes the people come together

Hasonlóan érdekes bulvártudományos projekt volt, amikor a Spotify megbízásából 2012-ben a szex és a háttérzene kapcsolatát vizsgálták a Londoni Egyetem kutatói Daniel Müllensiefen vezetésével. Az emberek egy jelentős része ódzkodik attól, hogy zenére szeretkezzen (ami érthető azt tekintve, hogy évezredekig elég jól elvoltunk azzal, hogy csöndben hódoljunk a fajfenntartás ősi ösztönének), sokaknak viszont a zene jelent ráhangolódást a testi örömökre. Müllensiefenék főleg arra voltak kíváncsiak, hogy mely számok a legnépszerűbb gyönyöródák, és tanulmányukhoz kétezer, 18 és 91 éves kor közötti britet kérdeztek meg zenehallgatási szokásaikról a szex vonatkozásában.

Legjobb dalok szexhez - brit top10

1. Patrick Swayze: She's Like The Wind

2. Marvin Gaye: Sexual Healing

3. Ravel: Bolero

4. Berlin: Take My Breath Away

5. Barry White: You See The Trouble With Me

6. Marvin Gaye: Let's Get It On

7. Righteous Brothers: Unchained Melody

8. Celine Dion: My Heart Will Go On

9. Serge Gainsbourg: Je T'aime

10. Whitney Houston: I Will Always Love You

A felmérésből kiderült, hogy a férfiak (és köztük is főleg a punkok és a metálosok) hajlamosabbak eltérni zenei ízlésüktől, ha kilátás van némi bujálkodásra. A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy jól megválasztott zene az érintésnél is izgatóbb lehet, a kedvenc háttérzenék között pedig az érdes, de nem vibráló, egyszerre finom és erőteljes hangú énekesek domináltak. Marvin Gaye, Barry White és a Dirty Dancing filmzenéje arattak a toplistán, de persze ott volt a Je T'aime is Serge Gainsbourgtől, ami hát konkrétan arról szól, amiről ez a pár bekezdés. A teljes tízes lista itt jobbra megtekinthető, nyilván egy magyarokkal készült felmérést mást hozna ki (gyanítom, hogy például a Bolero és Celine Dion nem jutna be az első tízbe).

Zenére szeretkezni?

  • 508
    Csak halkan, épp hogy ne zavarjon az akcióban.
  • 154
    Soha, hallani akarok mindent, amit csinálunk.
  • 144
    Igazából én is szoktam énekelni közben.
  • 111
    Persze, teljes hangerő!

Hogy zenére jobb szeretkezni, azt a népes ellentábor miatt nem lehet kerek perec kijelenteni, de azt igen, hogy a zene sok olyan körülményre kedvező hatással van, ami elősegíthet egy jó kis hancúrozást. Például a zene általánosságban boldogabbá teszi az embert – és ezt már nem egy cég által szponzorált felmérés mondja, hanem egy rendes, élettani hatásokat vizsgáló kutatás. A kanadai McGill Egyetemen 2011-ben nyolc emberrel hallgattatták kedvenc zenéiket, majd mindegyikbe radioaktív izotópot fecskendeztek, és a pozitronemissziós topográfia (PET) nevű képalkotó eljárással megnézték, mi történt az agyukban (ilyen jellegű vizsgálatoknál normális a kicsi mintaszám). A szkennelés azt mutatta, hogy mindenkiben nagy mennyiségű dopamin szabadult fel, vagyis ugyanaz az ingerületátvivő anyag, amit boldogsághormonnak is szoktak nevezni, és ami akkor szabadul fel, ha például eszünk vagy alszunk egy jót, ajándékot kapunk vagy – amikor szeretkezünk.

Sőt, úgy tűnik, hogy a zene az erőnlétünket is javíthatja, ami szintén nem utolsó szempont szexnél. Marcelo Bigliassi és kollégái a Londoni Brunel Egyetemen kocogókat figyeltek meg, és arra jutottak, hogy akik tempós zenére futottak, gyorsabban szaladtak, mint azok, akiknek nyugtató dallamokat tettek be háttérnek vagy azok, akik nem hallgattak semmit. Legalább 2000 óta léteznek olyan tanulmányok, amik hasonló összefüggéseket mutattak ki: zenére jobban teljesítünk könnyű gyakorlatokat és kevésbé érezzük a fáradtságot – nem véletlen, hogy a legtöbb edzőteremben bömböl valami sok bpm-es talpalávaló.

Let the beat control your body

A finom sör és a jó szex csak két lehetséges kellemes mellékhatása a zenehallgatásnak. Sok kutatás hozott már ki pozitív eredményeket mindenféle emberi tevékenységgel kapcsolatban (persze a legtöbb idevágó kutatásban az alanyok olyan zenéket hallgattak, amit szerettek). A legfontosabbak:

  • A zene nyugtat és egészségesen tart. A zenehallgatás csökkenti a kortizol nevű stresszhormon szintjét, és mivel a stressz sok betegséghez hozzájárul, ez általában is jót tesz az egészségnek. Egy amerikai kutatás szerint pedig a zenészek még jobban járnak: aki hangszeren játszik vagy énekel, jobban erősíti az immunrendszerét, mint aki csak passzív hallgató. De jót tesz az egészségnek a jó alvás is, és az alvást is mérhetően lehet javítani relaxáló zenével.
  • A zene segíthet a tanulásban és az emlékezésben. Finn kutatók 2013-ban japán írásjeleket memorizáltattak hallgatókkal zenére és zene nélkül. Mind tanuláskor, mind az írásjelek visszaidézésekor találtak pozitív összefüggést a zenehallgatással. A zene olyan sok agyterületet stimulál, hogy még az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknek is segíthet emlékezni, ha egykor számukra kedves dalokat hallanak. A Music & Memory nevű nonprofit szervezet ezt a módszert népszerűsíti, és mint azt a lenti szívszorító videó mutatja, a zenétől néha egészen kinyílnak a betegek (a videóban megszólaló szakállas tudós a világ egyik leghíresebb neurológusa, Oliver Sacks, aki tavaly halt meg).
  • A zene okosít. Amerikai kutatók 2008-as tanulmánya szerint aki gyerekkorában rendszeresen zenél valamilyen hangszeren vagy énekórákra jár, az iskolában jobban tanul és nagyobb lesz az IQ-ja. A York Egyetemen pedig azt figyelték meg, hogy már egy hónapnyi zeneiskola is jót tesz a verbális intelligencia fejlődésének.
  • A zene jól jön a gyógyászatban. Német kutatók szerint a műtét előtt álló páciensek lenyugtatására a relaxáló zene olyan hatékony tud lenni, mint egyes nyugtatók, a philadelphiai Drexel Egyetemen pedig zeneterápiával enyhítették rákbetegek fájdalmát. Még meglepőbb a Helsinki Egyetem kutatóinak vizsgálata: kimutatták, hogy ha stroke-on átesett betegek zenét hallgatnak, gyorsabban felépülnek a kognitív funkcióik, mint ha hangoskönyvre figyelnének vagy nem hallgatnának semmit.

Szóval érdemes zenét hallgatni, emberek, nem csak a testi örömök fokozása miatt. És bár van egy ilyen közkeletű népi bölcsesség, hogy „Szigetre nem a koncertek miatt kell menni”, azért az sem utolsó élmény, már csak a szinkronizáció megélése miatt sem. De ha máshoz nem, a sörhöz biztos jó lesz, hogy valami zakatol a háttérben valamelyik színpadon.